Az Egyesült Királyság egyik leghíresebb magazinja, a Sunday Times egy meglehetősen mélyreható és hosszú interjút készített az elmúlt vasárnap az Apple termékek designját leginkább meghatározó, jól ismert személyiséggel, Sir Jonathan Ive-val, aki az iMac, iBooks, iPad, iPhone és iPod termékeivel teljesen átformálta azt a módot, ahogyan a számítástechnikához, a telefonokhoz és a zenéhez viszonyulunk.

Ha jobban belegondolunk szinte már nincs olyan területe az életnek, ahol ne használnánk legalább egy, Jony Ive által tervezett terméket, legyen szó akár az evésről, ivásról, alvásról, munkáról, utazásról, pihenésről, olvasásról, vásárlásról, beszélgetésről vagy akár a randizásról. Maga a tény, hogy a Sunday Times újságírójának, John Arlidge-nek sikerült kicsikarnia egy interjút a design nagymesterétől, már nagy teljesítménynek számít, ha azt nézzük, hogy Ive évekig a félénkségéről, szégyenlősségéről és szinte már a paranoiát súroló titokzatosságáról volt híres.

John Arlidge úgy írja le Jonathan Ive-ot a cikkében, mint “az ember, akit akkor sem vennél észre, ha elsétálnál mellette, mivel annyira átlagosnak tűnik, mint egy apuka, aki hétvégén elviszi fagyizni a gyermekeit.” Az interjú napja különösen boldog nap volt számára, hiszen vasárnap ünnepelte a 47. születésnapját. Az interjú elején elárulta, hogy azért vállalta el a találkozót, mert ő maga is lelkes olvasója a Sunday Times magazin “Makers” sorozatának, mivel úgy érzi, hogy ő sokkal inkább egy “alkotó”, mintsem egy átlagos designer. “A tárgyak és a megalkotójuk elválaszthatatlanok. Akkor értesz meg igazán egy terméket, ha megérted, hogy hogyan is hozták létre.” – mondta Ive. ”Tudni akarom, hogy mire valóak a dolgok, hogyan működnek, mire képesek vagy milyen célt kéne szolgálniuk, még azelőtt, hogy elkezdenék azon gondolkodni, hogy hogyan is kéne kinézniük.”

Ive a tárgyak és az alkotás iránti vágyát az édesapjától örökölte, aki ékszerész volt, majd később a Middlesex Műszaki Egyetemen oktatott technológiát és designt. ”A fizikai világ teljes megértése csak a pusztításon keresztül érhető el.” – emlékszik vissza a gyerekkorára, amikor úgy fedezte fel a körülötte levő világot, hogy minden tárgyat szétszedett, ami a keze közé került, majd megpróbálta újból összerakni azt. Harminc évvel később megtette ugyanezt az iPhone készülékével is, hogy bebizonyítsa még mindig összetudja rakni, amit saját maga szétszedett.

Érdemes megfigyelni az összes Jony Ive-val készített interjúban (amiből alig pár darab van csak), ahogyan Ive mindig többesszámot használ a “mi” személyes névmással az “én” helyett. ”Nem szeretek egyedül a figyelem középpontjában lenni. Egy termék tervezése, a mérnöki munkája, majd pedig a végső megvalósítása nagy csapatokat követel meg.” Ennek megfelelően Ive valóban nagyon szerényen él, ha azt nézzük, hogy ő a 21. század egyik leghíresebb és legjobban megbecsült designere. Összesen csak egy háza van San Francisco Pacific Heights kerületében, ahol a történész és író feleségével, Heather Pegg és iker fiai társaságában élnek együtt, mint egy boldog család, minden nyilvános szereplést kerülve.

Jony Ive a teljes életét az egyszerűségnek és a letisztultságnak szentelte, ami mind az általa tervezett termékek, mind pedig az életének a fő jellemzője. Óriási gyűjtője az olyan makett autóknak, amelyek egyetlen alumínium darabból készültek, valamint van egy pár Bentley kocsija és egy 1960-as, ezüstszürke Aston Martin DB4-ese, amely még a tinédzserkori álma volt és amely valójában elindította őt a designer pálya felé.

Ive sosem érzett különösebb vonzódást a számítógépek iránt, ugyanis a diszlexiájának köszönhetően nem nagyon volt barátságban a számokkal és a betűkkel, valamint nagyon nem kedvelte a sok fekete színű dobozt, amelyekbe az emberek azt a sok számot és betűt begépelték. Ebből kifolyólag teljesen érthető, miért olyan nagy híve a fehér színnek mind a hardver, mind pedig a szoftver tekintetében, a pályafutása során pedig egyértelműen az Apple egér által vezérelt felhasználói felülete volt az, ami megfogadta, megérintette őt. Az első önálló projektje a vállalatnál a Newton kézi számítógép volt, amelyet nyugodott szívvel nevezhetünk csúfos bukásnak is.

Az Apple főhadiszállásán belül a design stúdió teljes elszigeteltséget élvez, ahová nagyon szigorú titoktartási nyilatkozatok aláírása után lehet csak belépési engedélyt nyerni a kiváltságos embereknek. A “kiváltságos” szót nagyon szigorúan kell értelmezni, hiszen még olyan igazgatók sem rendelkeznek belépési engedélyekkel, mint például annak idején Scott Forstall, aki az iOS részleg vezetője volt. Ive csapata összesen 15 főből áll, akik a világ összes részéről érkeztek, a legtöbbjük pedig már több mint 15-20 éve együtt dolgozik. A csapattagok gyermekei természetesen beléphetnek a stúdióba, azonban érdekes, hogy Ive egyetlen gyermeke vagy a felesége sem léphet be hozzá az irodájába. Az egyetlen kép, amely eddig a rendkívül jól őrzött helyről nyilvánosságra került, az a lent látható csoportkép, amelyen még Steve Jobs is szerepelt.

Ive minden projektje kezdeténél elképzeli, hogy mire lesz képes az új termék és milyen célt fog szolgálni. Amíg nem tudja megválaszolni eme két kérdést, addig hozzá sem kezd a további alkotáshoz, vagy a vizuális tervezéshez. Miután elkészült a termékkel, mindig csak egy gondolat foglalkoztatja, “Tudnám-e valahogyan még jobban csinálni? Mire nem gondoltam?” Ez volt az a szenvedély és hozzáállás, ami teljes mértékben közös volt Steve Jobs-szal. A tökéletesség iránti szenvedélyük felidézett benne egy vicces történetet, amit egy utazás során éltek át: “Amikor megérkeztünk abba a hotelba, ahová éppen indultunk, becsekkoltunk és beléptem a szobámba. Még ki sem pakoltam, egyszerűen ott hagytam a csomagomat az ajtónál. Leültem az ágyra és vártam, hogy Steve hívjon, ‘Hey Jony, ez a hotel szar. Gyere, menjünk!’” – emlékezett vissza Jony. “Nagyon sok történetet és cikket elolvastam a Steve-ről, de nagy többségében nem ismertem rá a barátomra. Igen, nagyon éles és esetenként nagyon különböző véleménye volt a dolgokról. Igen, mindig megkérdőjelezte a dolgokat, ugyanakkor rendkívül okos és csodálatos ötletei voltak. Mindig hitt bennünk, hiába nem volt egy használható ötletünk sem, tudta, hogy a végén meg fogjuk tudni oldani a problémát.”

Kétségtelenül amikor a legnagyobb eredmény kerül szóba Jony Ive munkásságát illetően, gyakran az iPhone-t emlegetik a legtöbben, teljesen jogosan. ”Manapság silány és névtelen termékekkel vagyunk körülvéve. Csábító azt hinni, hogy mindez azért van, mert az emberek, akik ezeket a termékeket használják nem törődnek vele, akárcsak azok az emberek, akik ezen termékeket készítették. Ezzel szemben mi bebizonyítottuk, hogy mi igenis törődünk a felhasználókkal és ők igenis igénylik és megbecsülik ezt a törődést.”

“A termék, amit a zsebünkben és a kezünkben hordunk egész nap, amit a fülünkbe teszünk, amikor zenét szeretnénk hallgatni, sokkal intimebb, mint az a tárgy, amit az íróasztalunkon tartunk. A küzdelem az, hogy egy olyan igényes technológiai eszközt alkossunk, amely egyszerre új, innovatív, mégis ismerős, személyes, intim és egyedi. Ez volt az a kihívás, ami először az Apple-höz csábított és azóta is itt tart.” Ennél a pontnál kezdett az interjú csak igazán érdekes lenni, amint John Arlidge elkezdte a viselhető technológiára terelni a szót, mint az iWatch előrejelzése képpen.

Tény, hogy egyre csökken a távolság a technológia, az eszköz és a felhasználó között. “Nyilvánvaló, hogy vannak olyan pletykák, miszerint dolgozunk egy ilyen terméken… és természetesen nem fogok róla beszélni. Ez egy sakkjátszma, nemde?” – mondta mindezt Jony olyan hangsúllyal, miszerint a Jaeger-LeCoultre óra már nem sokáig fog díszelegni a csuklóján, még akkor sem, ha azt is ő maga tervezte az AIDS-kampányra és csak három darab van belőle az egész világon.

Végül, de nem utolsó sorban pedig az Apple további élete került szóba Steve Jobs után, ugyanis nagyon sokan úgy gondolják, hogy nem fog tovább fejlődni a vállalat és már sosem lesz olyan, mint régen volt. “Egyáltalán nem gondolom, hogy ez így fog történni. Az én szemszögemből inkább úgy látom, hogy ez még csak a kezdete egy rendkívül erőteljes és izgalmas időszaknak, rengeteg innovatív termékkel és megoldással. Olyan sok még a kiaknázatlan képessége a technológiának, hogy azt még elképzelni sem tudjuk.”

Ha érdekel a teljes interjú, az alábbi linken az eredeti cikket is elolvashatod.