Április végén, egy éve kaptuk kézhez az Apple Watch-okat, legalábbis Hori, és Jadeye kolléga. Én csak két héttel később kaptam meg, mert a kiválasztott szíjjal az Apple nem tudta a többivel egy időben kiszállítani.

Az óra megjelenése előtt Jadeye kollégával kiugrottunk Londonba, hogy kipróbáljuk nektek őket, már akkor meggyőzött minket az Apple terméke, mikor még nem volt kapható. Imádtuk, érdekes volt egy arany típust felpróbálni, de mindketten tudtuk, hogy melyik lesz a megfelelő számunkra. Mi változott az elmúlt évben?

Akkoriban a következőket írtuk az Apple Watch-ról:

• Kipróbáltuk, hogy hogyan zajlik egy Apple Watch felpróbálási alkalom,
• Kipróbáltuk az Apple Watch-ot! (videó),
• Egy hónapja az Apple Watch-csal,
• Kipróbáltuk az Apple Watch szíjakat.

Az elmúlt egy évben megjelent a watchOS 2, számtalan alkalmazás, és megannyi kiegészítő, szíj. danikorpai és Gergob kollégák is vásároltak egy-egy típust, bár ők később csatlakoztak.

Én az Apple Watch előtt egy Pebble-t használtam, és egyáltalán nem voltam órafüggő, sokkal inkább a kütyük érdekeltek. A Pebble pedig inkább egyfajta kütyü volt, ami tetszett, de hogy úgy mondjam, nem öltöztetett, mint egy óra. Az Apple Watch-csal már más a helyzet, ott bizonyos esetekben öltöztet az óra, egyfajta kiegészítőként is használhatod, ha van megfelelő szíj-gyűjteményed. Persze nyilván nem tud versenyezni egy arany Rolexszel, de mi nem is abba a csoportba tartozunk. Míg a Pebble-t okosórának használtam, addig az Apple Watch-on a beépített értesítéseken kívül semmilyen okos funkciót nem használok. Ennek persze több oka is van.

Az Apple órája külsőleg tetszik, a szoftvere is jó, de nekem nagyon hiányoznak a harmadik fél által készített egyedi óraszámlapok. Azzal még jobban testre szabhatnánk az eszközt, de az Apple valamiért ezt még nem engedélyezte. Az alkalmazások szerintem továbbra is katasztrofálisan működnek, lassúak, lefagynak, persze csak ha nem a beépített Apple appokról van szó. Így igazából okos órának a legkevésbé ajánlanám, ha külsős alkalmazásokat szeretnénk használni. Itt most ez azt jelenti, hogy az értesítések, üzenetek, hívások, tökéletesen megérkeznek az órára, de ha már egy buszmenetrendet szeretnék megnézni, inkább előveszem a telefonomat.

Nem is értem, hogy ezt miért nem javítja az Apple, úgy látszik képtelenek rá. Számomra persze pont a fenti dolgok voltak fontosak, az értesítés, a kinézet, és nem az alkalmazások, tehát bevált az óra, imádom. Minden nap hordom, az egyébként állandóan lenémított telefonomról mindig megkapom az értesítéseket, és persze mindezek mellett statisztikai adatokat is kapok a mozgásomról, az óra által.

Sport. Az Apple Watch egyik legfontosabb funkciója a sport, a mozgás monitorozása. Ez is tökéletesen működik az órán, és mindezek mellett motiválja is az embert.

Az órának vannak apró funkciói, ilyen például, hogy csak akkor látom a kijelzőt, ha felemelem, vagy a haptikus motor, ami nem rezeg, hanem finoman “megkopogtatja” a csuklómat. Ezek miatt hívják Apple-nek a terméket és nem másnak. Ezek miatt érdemes megvenni, mert az Apple sok ilyen aprósággal ruházta fel az óráját.

Hogy újra megvenném-e az órát? Természetesen igen, naponta hordom, naponta használom, és hibátlanul működik. Remélem a szoftvert hamarosan rendbe rakja a cég.

Jadeye

Én egy 38mm-es rozsdamentes acél változat mellett tettem le a voksomat, és kiegyeztem a fehér sport szíjjal is, amivel még a legelsők között meg is érkezett. Szerencsém volt, mert néhány perccel később már több hetes szállítással volt csak elérhető ugyanez a modell. Mivel nekem viszonylag vékony csuklóm van, így amikor pár órával később végül ténylegesen fel is próbáltam egymás mellett a 38-as és 42-es órákat, nem volt kérdés, hogy jól döntöttem, amikor aznap reggel még látatlanban a kisebbet választottam. Az sem volt kérdés, hogy a rozsdamentes acél modellt fogom választani: egyszerűen nem bíztam abban, hogy az alumíniumból készült Sport modell kellőképpen tartós lesz.

Szíjak. Én viszonylag ritkán cserélgetem a szíjakat, és nincs is túl sok belőlük. A fehér sport szíjat nem bántam meg, az ugyanis meglepően kényelmes, és legtöbbször el is felejtettem levenni éjszakára emiatt az órát. Mivel alvást a watchOS továbbra sem monitoroz úgy, mint például az UP okoskarkötőm, így ezt a funkciót nem tudta kiváltani – cserébe viszont statisztikát kaptam az alvás közbeni pulzusomról, ami elég érdekes és hasznos újdonság volt az UP-pal szemben. Azóta le sem veszem az órát éjszakára, egyszerűen nem tűnik fel, hogy rajtam van, tölteni meg általában minden második nap délelőttjén szoktam, de akkor is még legalább 20-30% töltöttségen van legtöbbször.

A fehér sport szíjam sajnos egy ideje kicsit elszíneződött, de ez talán nem csoda, mert legtöbbször azt használtam. Időközben beszereztem egy utángyártott, kék Leather Loopot (mert sajnos ebből az Apple nem gyárt 38mm-eshez valót!), egy sötétkék sport szíjat (utángyártott), legutóbb pedig az Apple új, szőtt műanyag szíjai közül választottam ki a világosszürkét. (Tipp: ha a szíj órába való becsúsztatásakor nem hajlandó bekattanni a szíjat rögzítő kis “kallantyú”, akkor nyomjuk a szíjat az óraház felé.)

Alkalmazások. Ez az, ahol szerintem nagyon kevés az igazán jó és ötletes. A legtöbb fejlesztő próbál úgy gondolni az órára, mintha az csak egy kisebb kijelzős készülék lenne, de sajnos ez nem ilyen egyszerű. Annak idején az iPad esetén is egyébként ugyanez volt, sok fejlesztő csak egy felnagyított iPhone-nak tekintette. Emiatt nincs is túl sok app az órámon, mert a kezdeti érdekesség után a legtöbb igazából sokszor csak amolyan “elvárt” dolog, hogy legyen Watch-ra való változata is, de nem nyújt semmi olyat, ami miatt tényleg jó lenne.

Ezért nekem jelenleg összesen hat darab app van az órámon a watchOS beépítettjein felül:

• Messenger: fent van, de gyakorlatilag nem használom. Lassú, körülményes, és a hosszabb válaszok miatt ugye egyszerűbb elővenni az iPhone-t.
• Apple Store: igazából teljesen feleslegesen van fent, mert ugye itthon semmire sem használható. Ráadásul kínosan lassú, ami kifejezetten ciki, hiszen az Apple saját fejlesztése.
• Hours: ameddig több külső projekten is dolgozunk egyszerre, fontos a munkaórákat pontosan követni, így ha már az app elérhető a Watch-on, feltettem rá, hogy majd milyen jó lesz az órán elindítani a számlálót. Igazából szerintem körülményes, mert előbb az iPhone-on ki kell választani, hogy melyik időzítők jelenjenek meg a Watch-on. Jó ideje nem használom.
• Holabusz: szerintem ez az egyik legjobb példája, hogy milyen appok kellenek az órára. Az app semmi mást nem csinál, mint az aktuális helyzetemnek megfelelően feldobja, hogy az adott megállóba melyik tömegközlekedési járat és mikor érkezik. Szerintem az egyik legjobb, magyar fejlesztésű app, ami az órára is elérhető. Ha nem kocsival közlekedem, akkor mindig erre támaszkodom (ráadásul sokszor pontosabb adatokat ad, mint a BKK saját appja!).
• HDE OTP Generator: mivel sok helyen használható kétlépcsős azonosítás, az ezekhez szükséges egyszeri jelszavakat (one time password, OTP) az órán szoktam megnézni – ami kifejezetten jól jön akkor, ha az iPhone-on, a Safariban próbálom beírni épp az ilyen jelszót, mert sok esetben a bejelentkező oldal a Safariból például a Google Authenticator appba való átlépéskor kidob az OTP-jelszót kérő párbeszédpanelből.
• Hue: a Philips Hue égőket vezérelhetem vele az óráról. Szerintem ez az app is csak amolyan kényszerből született, mert a használata minden, csak nem kényelmes. Lassú, az egyes világítási profilok (scene-ek) közt görgetve az oldalakat jelző bogyók nem frissülnek azonnal, így sokszor már rég a végére görgettem, miközben a bogyó még az első helyen áll. Egyedül arra jó, hogy este, amikor már nincs kedvem a telefonomért nyúlni (a Hey Siri-t én nem használom), pár tappintás lekapcsolni a villanyt.

A legtöbbször a beérkező értesítéseket szoktam az órán kezelni, ha jön egy iMessage, akkor sokszor az alapértelmezett válaszok közül nagyon könnyű kiválasztani egy pár szavasat, és nem kell elővenni a telefont. Illetve diktálhatok is, ha épp tele lenne a két kezem. Szintén jó funkció, hogy a lenémított telefon mellett is csak egy pillantás az órámra, és el tudom dönteni, hogy felvegyem-e, és hogy emiatt kivegyem-e a telefont a zsebemből. Időnként az is előfordul, hogy egy hívást az órámon veszek fel, mert mondjuk tiszta kosz vagy csupa víz a kezem, és így nem nyúlnék a zsebembe – és ilyenkor egy orrheggyel való érintés, és már beszélhetek is az illetővel. Ez persze nyilván csak otthon fordul elő, az utcán nem.

Óra számlapból az elején az analóg mutatókkal ellátott Utility volt nálam használatban, de kicsivel később a Modular lett a kedvenc, amire kitettem a dátumot, a napkelte/napnyugta időpontját, alul pedig sorban az időjárást, az Activity karikákat és az akku töltöttségét. Talán azért is döntöttem így, mert egyszerűen kényelmesebb és gyorsabban értelmezhető a digitális kijelzésű óra, mint az analóg, illetve több információt tudok kitenni a felületre.

Az biztos, hogy az elején az újdonság varázsa miatt sokkal többet nyomogattam, de meglehetősen kényelmessé tette az értesítések kezelését, így emiatt már mindenképp hiányozna, ha nem lenne.

Az óra megjelenése óta eltelt már 1 év, és egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy lesz-e Apple Watch 2, és hogy vajon mikor. Az biztos, hogy ha több egészségügyi állapottal kapcsolatos szenzor kerülne az órába, az mindenképp érdekes lenne. Bár én már azzal is kiegyeznék, ha az alvást is hajlandó lenne monitorozni, pedig a mozgásokat egye az S1 folyamatosan figyelemmel követi. Az intelligens szíjak viszont szintén egy érdekes irány lehet, de erre egyelőre várnunk kell.

Hori

Azon szerencsések közé tartozom, akiknek az első nap megérkezett az órája, holott nekem már 6 héttel későbbre ígérte az Apple. Ez volt az első olyan új termékkategória az Apple-nél, amelyet megjelenéskor meg tudtam egyből vásárolni, így még a túl nagy adag kíváncsiság is hajtott, hogy milyen lehet egy teljesen új fajta Apple terméket használni, ha már anno az iPod, iPhone és iPad esetén csak évekkel és generációkkal később csatlakoztam a felhasználók népes táborához. Azóta minden nap hordom napközben, edzéshez, futáshoz.

Nem fogok hazudni, nem változtatta meg az életem teljesen, de mégis nehezen válnék meg tőle, ha valamiért úgy alakulna. Teljesen nem lettek mások tőle a napjaim, ennek ellenére nagyon sok olyan dologra rávett, amire lehet, hogy lustaság miatt nem lettem volna hajlandó. Többször kaptam magam azon, hogy mozogjak még pluszban, menjek még le este futni, vagy nem busszal, hanem gyalog vagy biciklivel menjek egyes helyekre, hogy ezzel teljesíthessem a napi célokat. A kollégáim eleinte elég hülyének néztek, mikor szólt az óra, hogy ebben az órában még nem mozogtam eleget és felálltam és elkezdem sétálni, nyújtani, akár megbeszélés közben is, de aztán volt, aki csatlakozott ehhez a fura szokásomhoz, mert belátta, az ülőmunka nem túl egészséges. Nem azt mondom, hogy egy éve már nem fáj a derekam a sok üléstől, de az biztos, hogy sokkal kevesebbszer, sokkal kevésbé érzem. A valamennyivel egészségtudatosabb életmód miatt nekem már megérte megvenni az Apple Watch-ot.

Egy év nagyon is elég ahhoz, hogy a hosszútávon szerzett tapasztalataimban legyenek negatívak is. Érthető okokból a Sport változatot vettem, hiszen ugyanazt tudja, mint a drágábbak, csak más a ház és az üveg, na meg persze az árcédula. A kijelző üvege nem zafírkristály, hanem Ion-X, mint az iPhone esetében. Ezzel a telefon esetében nincs is semmi bajom, viszont egy óra esetében akarva-akaratlanul is hozzá tudjuk ütni ennek-annak, ezáltal használat közben nem látszó, nem zavaró, de megfelelő szögből látható apró karcok tömkelege jelent meg az Apple Watch-omon. A rozsdamentes acél órák karcolódnak, de ez természetes, viszont az Apple, hogy az alumínium Sport modell is ellenállóbb legyen, új ötvözetet használt a Watch-hoz, a 7000-es alumíniumot. Sajnos ez az ötvözet se sérthetetlen, nálam a digitális koronán apró benyomódások láthatóak, az egyik sarkon egy sötét karc is lett, de amit nagyon nem szeretett az óra, az a SZIGET fesztivál és az ott kavargó rengeteg por, a meleg és az izzadság, amiknek köszönhetően pöttyös lett az órám háta, ami ugyan hordás közben nem látszik, de akkor is csúnya és bosszantó.

Sajnos a szoftver még nem az igazi, a gyári alkalmazások nagyjából rendben vannak, bár van, ami lehetne gyorsabb. A külső fejlesztők appjai viszont annyira lassan indulnak el, hogy inkább előveszem a zsebemből a telefont, pedig pont arra lennének jók ezek, hogy ne kelljen a telefon. A watchOS 2 sokat segített a dolgon, minden gyorsabb lett, több dologhoz férnek hozzá az alkalmazások, stb., ám bőven lenne még min csiszolni, de félek attól, ehhez új hardverre lesz szükség már.

Ami miatt mégis szeretem az Apple Watch-om, az a már feljebb említett fitnesz és egészség funkciók, az értesítések, és a testre szabhatóság. Annyival egyszerűbb csak ránézni a csuklómra, hogy megnézzek egy fontos üzenet, vagy csak egy hírlevél érkezett és az előre megadható, illetve bediktálható válaszok (utóbbit nagyon ritkán használom) is elég hasznosak. Ez a része nagyon jól működik az órának és valóban kevesebbszer veszem elő emiatt a telefont. Számomra egyáltalán nem mindegy, hogy mikor headsettel telefonálok, kit és hogyan veszek fel, anyukát, főnököt, barátot, ismeretlen számot máshogy szólítok meg és az óra segítségével láthatom, ki hív, sőt, elég diszkrét módon, pusztán az óra letakarásával némíthatom és el is utasíthatom a hívást. Az értesítések kapcsán muszáj megemlítenem, hogy mennyivel jobb, hogy nem egy rezgő motor búg a csuklóm, hanem a Taptic Engine kocogtatja meg. Egyáltalán nem zavar, hogy nem mutatja folyamatosan az időt és a mindennapos (vagy akár 1,5-2 naponta) töltés se gond, hiszen éjjel úgyse hordanék órát, illetve a Beddit úgyis monitorozza az alvásom. Az utóbbi időben viszont a szíjakra kattantam rá igazán (korábbi cikkeink a szíjakról: itt, itt és itt). Nagyon sok nagyon szép szíjat lehet kapni, amiknek köszönhetően – lehet csajosan fog hangzani, de – az öltözetemhez tudom igazítani az órát vagy épp fordítva. Egy órám van, de a szíjaknak és a számlapoknak (amikból lehetne több is) köszönhetően olyan, mintha több lenne.

Megbántam, hogy megvettem? Nem. Megvenném újra? Igen.

Dani

Személy szerint én szeptember óta használom a 42mm-es Apple Watch Sport változatát, bár az igazat megvallva én rengeteget gondolkodtam a vásárlás előtt, hogy megéri-e megvennem az órát, mivel az Apple marketingkampányainak megtekintése után nem éreztem azt, hogy nekem “szükségem” van egy ilyesmire, vagy bármivel kényelmesebbé fogja tenni a hétköznapjaimat.

Időközben azonban úgy döntöttem, hogy adok egy esélyt neki, és mivel szeptemberben még nem volt hivatalosan itthon kapható, ezért tudtam, hogy ha nem válik be az óra, még akkor is jó árban el tudom adni anélkül, hogy sokat veszítenék a vásárláson.

Számomra az Apple Watch inkább a divatkiegészítő kategóriába tartozik, és mivel az elmúlt félévben aktívan elkezdtem a startupok világában tevékenykedni, így bátran tudom állítani, hogy a startup közösségben egy Apple Watch az egyik legjobb beszélgetés-indító. Emlékszem, hogy nem volt olyan megbeszélésem vagy tárgyalásom, ahol nem kérdeztek volna rá, hogy milyen is az Apple Watch, így ebben a közegben sokkal jobb benyomást tudtam elérni egy ilyen “kütyü” kategóriába eső órával, mintha mondjuk egy hasonló árú, de hagyományos órám lett volna.

Igazából nagyon kevés alkalmazást használok az órámon, összesen talán csak a Philips Hue, illetve az időjárás appot használom napi szinten, ugyanakkor a különböző számlapokat már annál inkább gyakrabban cserélgetem a szíjakkal együtt az adott napi öltözékemnek megfelelően. A leggyakoribb számlap, amit a hétköznapok során használni szoktam, a Utility, főleg az óra alján használható hosszabb naptár “complication” miatt. Így alapvetően az órát főként az értesítések kezelésére, OmniFocus (GTD alkalmazás) emlékeztetőinek kezelésére, illetve a naptár figyelésére használom, hogy mindig azonnal lássam, hogy kivel, mikor és hol van éppen találkozóm, vagy éppen milyen munka vár rám az adott nap során.

Így lassan 8 hónap elteltével már tudom, hogy nincs olyan nap, hogy ne hordanám az Apple Watch-ot, ezért a következő generáció bemutatásakor valószínűleg már bátrabban be fogok ruházni egy alumínium változatra, mert tudom, hogy napi szinten használni fogom.

Gergő

Én viszonylag későn csatlakoztam az Apple Watch felhasználók táborába, ami nagyságrendileg három hónapja történt. Az indokom egyszerű volt, szerettem volna megvárni, hogyan forrja ki magát maga a watchOS platform, és a külső fejlesztők bevonásával milyen appok fognak születni. Nemrég végül elérkezettnek láttam az időt, és beruháztam a 42 mm-es fekete sport változatra.

Rögtön használatba is vettem, először beállítottam azokat az alkalmazásokat, amelyekről szerettem volna első kézből értesítéseket kapni. Itt jött a meglepetés: nagyon hamar berögzült szokássá vált a csuklóemelgetés, sokkal hatékonyabban, szinte pillanatok alatt letudtam egy e-mail olvasást. Mire előveszem a telefonomat, megnyitom az alkalmazást, addigra átfutottam a Watch-on a levelet, vagy megjelöltem későbbi olvasásra a fontosságától függően.

Következtek a sport funkciók. Itt döbbentem le másodjára. Aktív sportolóként szerettem volna kipróbálni, mit tud az óra másfél-két, vagy akár több óra intenzív mozgást követően, és pozitívan csalódtam. A táskámban, de tőlem távol lévő iPhone-ommal végig tudott kommunikálni az egész csarnokon belül, majd az edzés végén konstatálhattam, mennyit is mozogtam, milyen volt a pulzusom a holtponton, előtte, és utána. Azóta nincs megállás, minden egyes alkalommal újra és újra meg akarom dönteni az előző kalóriaégetési rekordomat!

Multifunkcionalitás tekintetében is nagyon sokat könnyít az életemen: a csuklómról tudom vezérelni egy mozdulattal akár a MacBookon használt iTunes Library-t, vagy az iPhone-omon játszott zenéket. A megfelelő zenék kiválasztásában pedig Siri is sokat segít a diktálásnak köszönhetően. Valamint számos más, külső app (például a TuneIn Radio) is rendelkezik olyan glance-szel, amivel megspórlom az iPhone előkeresését lakáson belül.

A sokat kritizált, alacsony akkumulátor üzemidőre is sikerült rácáfolnom, mert bár sportolás közben tényleg gyorsan merül a készülék, de egy átlagos munkanap végén – ami úgy reggel 7:30 és este 8 között értendő – nem sikerült még 60% alá merítenem. A hétvégét pedig egy töltéssel is kibírja, átlagos használat mellett.

Végül a watchface-eket vettem komolyabban szemügyre. Néhány hét után rájöttem, mennyire egyszerűen igazíthatom az órám kinézetét, színét az éppen aktuális öltözetemhez. Nem számít, hogy elegáns vagy utcai megjelenésre van szükség, mindig megtalálom a legösszeillőbb párosítást. Zseniális! Nem csak egy okosórát kaptam az Apple-től, de egy szinte teljesen testreszabható divatos kiegészítőt is.

Egyetlen dolog, amiben kicsit csalódtam, azok a Watch-ra való appok. Sajnos nem hozzák az elvárt színvonalat, és ez sajnos igaz a magyar fejlesztők alkalmazásaira is. Lassúak, kilépnek időközönként, rosszabb esetben el sem indulnak. Az Apple gyári alkalmazásai óramű pontossággal működnek, abszolút semmi kivetnivalót nem találtam, a külsősökről sajnos nem tudom ugyanezt elmondani.

Összegezvén az egészet: bár nem teljesült utólag minden kritérium, amiért szerettem volna magaménak tudni az Apple Watch-ot, azonban 3 hónap is elég volt arra, hogy teljesen átalakuljon az életvitelem, és teljesen beleivódjon a mindennapjaimba. Azt pedig inkább nem is részletezem, milyen vicces szituációkba keveredtem már, amikor az analóg órámmal a kezemen próbálok valamit gyorsan kikeresni, mert elfelejtem, mi is van épp a csuklómon… 🙂

Konklúzió

 

Ahogy fent olvashattátok, ahány ember, annyiféle órahasználat. Mindenki megtalálta az örömét az Apple Watch-ban, és úgy gondoljuk, hogy ha valaki elkezdi használni, akkor beleszeret ebbe a termékbe.  Könnyedén használható a mindennapokban, és remek társ lehet a sportoláskor. Az utóbbi időben csökkent az ára is, így mikor megérkezik a második generáció, egyre többen fognak tudni vásárolni majd.

[newsletter_signup_form id=7]