Személy szerint nagyon régóta keresem már a “tökéletes” külső kijelzőt, így amikor az Apple bemutatta a tavalyi WWDC eseményen az új Pro Display XDR kijelzőjét, tudtam, hogy mindenképp ki akarom majd próbálni.

Alapvetően nincsenek nagy igényeim kijelző tekintetében, igazából csak az iPhone, iPad Pro kijelzőjéhez minőségben a lehető legközelebbit szeretném megkapni egy minimum 27″-es méretben. De úgy tűnik, még mindig túl sokat kérek.

A munkámból adódóan főleg iOS és web alkalmazások tervezésével foglalkozom, illetve viszonylag sok fotó szerkesztéssel, illetve egyre több videó szerkesztéssel, így számomra a kijelző az egyik legfontosabb munkaeszköz.

Ahogyan a bevezetőben is írtam, mivel gyakorlatilag Apple termékekre tervezek elsősorban, így számomra annál értékesebb egy külső kijelző, minél inkább összhangban van az iPhone és iPad kijelzők minőségével. Sőt, amikor fotót vagy videót szerkesztek, azok nagy többsége is utána más Apple termékek kijelzőjén van megtekintve többnyire. Így ezen szempontok alapján közelítettem meg ezt a cikket.

Külső megjelenés és csomagolás

A külső megjelenés kapcsán egyszerűen nem tudok belekötni a Pro Display XDR kijelzőbe. Gyakorlatilag hibátlan.

A vékony keret a kijelző körül rengeteget számít abban, hogy legalább 10 évvel modernebbnek tűnjön például egy iMac mellett. Nekem a kijelző hátulján található gömbrácsmintázat is bejön, ami egységes megjelenést ad egy Mac Pro mellett, bár tény, hogy ezt a mintázatot szinte egyáltalán nem láttam a hétköznapok során, mivel egy fal előtt van a kijelző, ami egy elég gyakori elhelyezés.

A gömbrácsmintázat amúgy meglepően jól teljesített a hűtés szempontjából, mert a ventilátorokat egyszer sem hallottam. Sőt, ez a ventilátor is egy érdekes kérdés, amit nem tudtam kideríteni, mivel egyes tesztekben azt írják, hogy kizárólag csak passzív hűtéssel működik a kijelző, míg az Apple magyar oldalán ez áll, miközben az eredeti angolban csak szellőzőnyílásokról van szó (inlet and exhaust vents):

“A ventilátorok a rácsmintázaton keresztül szívják be a hideg levegőt, és fújják ki a meleget, így a lehető legkevesebb kerül vissza a rendszerbe.”

Mivel elöl még egy Apple logó sincs a kijelzőn, így gyakorlatilag szemből szinte semmilyen design elemmel nem találkozunk, hiszen van egy vékony keretünk, valamint még látjuk az állvány alsó részét és ennyi. Ez egyben előny is, hiszen a kijelző kinézete tényleg teljesen a háttérbe szorul, hogy kizárólag a munkánkra fókuszáljunk, de ugyanakkor nagyon könnyen el is feledkezünk arról, hogy egy több milliós, új kijelző előtt ülünk.

Már maga a kijelző kicsomagolása is egy nagyon jó élmény, valószínűleg a legjobb kijelző unboxing élmény, amivel valaha találkoztam.

A kábelek tekintetében is nagyon jó minőségű, a HomePodhoz hasonló, fonott borítású kábelekkel érkezik a kijelző. A dobozban kapunk egy hálózati kábelt (maga a tápegység szerencsére már be van építve a kijelzőbe, ami más külső kijelzők esetén szintén nem túl gyakori sajnos), illetve egy Thunderbolt-3 kábelt.

A kijelzőhöz jár még egy speciális törlőkendő is. Érdekesség, hogy az Apple szerint a nanotexturált változatot kizárólag csak ezzel a törlőkendővel szabad tisztítani. Bevallom, én rengetegszer használok ilyen típusú törlőkendőket, főleg az Instagramon látható termékfotóim készítése során, és ilyen jó minőségű kendőt még életemben nem használtam, de tényleg. Lehet erről lesz egy külön cikk a jövőben. 😉

Felbontás és méret

A Pro Display XDR kizárólag 32″-es méretben kapható, ami számomra az elején elég nagynak tűnt, hiába használok már évek óta 27″-es méretű külső kijelzőket.

Az elején meglehetősen sokat kellett forgatnom a fejemet, hogy mindent átlássak a kijelzőn, főleg amikor az órát akartam leolvasni vagy amikor éppen a felső menüsávból kellett bármilyen menüpontot elérnem. Elég sokszor olyan érzés fogott el, mintha egy TV előtt ülnék pár centire és úgy próbálnék dolgozni. 😀

Szerencsére miután átállítottam a székem és a kijelző magasságát is és “szenvedtem” vele 2-3 napig, körülbelül a 4-5. napnál már teljesen megszoktam a nagyobb méretet, így ez teljesen vállalható.

A felbontás tekintetében nem tudok panaszkodni, a 6K felbontás mindenképp indokolt ehhez a 32″ mérethez, hogy megüssük a retina felbontás küszöbét. Igazából se nem élesebb, se nem homályosabb így a kép egy MacBook vagy egy iMac kijelzőhöz képest, hiszen szinte ugyanazt a PPI értéket kapjuk.

Alapvetően bőven van elég helyünk még videóvágás esetén is, hogy tényleg minden egyes elem és panel kiférjen Final Cut Pro, Adobe Premier vagy DaVinci Resolve esetén. Az én munkám során pedig, mivel főleg Sketch-ben dolgozom, ott egyáltalán nincs ilyen hiba, hiszen minimális a panelek mennyisége, ezért is elég számomra bőven egy 27″-es monitor és ott pluszban még a fejemet sem kell mozgatnom állandóan.

Fényerő

A cikknek ezen részétől fognak jönni az érdekesebb információk, amelyeket csak több napi kutatómunkával és használat során tudtam összeszedni és amelyekről elég sokan hallgatnak, főleg az Apple marketing üzenetei sajnos.

Kezdjük is a fényerővel. A fényerő kapcsán ezt olvashatjuk az Apple honlapján:

“A szokványos asztali monitorok folyamatosan körülbelül 350 nit fényerőt tudnak fenntartani. Bizonyos profi kijelzők képesek meghaladni ezt az értéket, ám a legtöbbjük csak rövid időre. A Pro Display XDR az iparágban elsőként nyújt tartós 1000 nites fényerőt a teljes kijel­zőn, csúcsteljesítménye pedig 1600 nit.”

Igen, a csúcsteljesítmény valóban 1600 nit, de az kizárólag csak rövid időre, HDR tartalom lejátszása esetén, ami kizárólag csak HDR videó tartalmat jelent, amiből jelenleg azért még elég kevés van.

Az 1000 nites tartós fényerő viszont szintén csak kizárólag a HDR videókra vonatkozik, ami sajnos nagyon nem volt egyértelmű a számomra az elején.

Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyi a tartós maximum fényerő normál használ mellett, amikor bármi mást csinálunk HDR videó nézésén kívül. Minden, ami nem HDR videó, az SDR-nek számít a macOS rendszeren belül, ahol pedig a maximum fényerő csak 500 nit a Pro Display XDR esetén.

Tehát normál használat mellett (amikor éppen nem HDR videóval dolgozunk), akkor pont ugyanolyan fényerőt kapunk a Pro Display XDR kijelzőn mint egy iMac 5k, iMac Pro, MacBook Pro vagy LG Ultrafine 5K kijelzőn, tehát semmi extrát nem kapunk úgymond. Sőt, az iPad Pro maximum fényereje 600 nit, míg az új iPhone 11 Pro fényereje napsütésben akár 800 nit.

Színek és a kijelző panel minősége

A színek tekintetében a kijelző panel natív 10-bit és széles P3 színtartományt támogat. A széles P3 színtartomány már úgymond elvárt, hiszen az MacBook Pro, iPhone, iPad Pro, iMac 5K, iMac Pro, LG Ultrafine kijelzők és még számos más kijelző is támogatja, tehát ebben nincs különbség, egyedül a natív 10-bit újdonság, mivel az iMac 5K, iMac Pro és LG Ultrafine 5K esetén csak 8 bit + FRC dithering van, ami majdnem 10-bit érzetet kelt, de mégsem pontosan ugyanaz a minőségi szint.

A Pro Display XDR különlegességét az adja, hogy a háttérvilágítást nem a kijelző szélén elhelyezett LED-csíkok adják, hanem 576db különálló kék LED, ahol az egyes LED-ek fényerejét külön-külön tudják szabályozni, így kiemelkedő fekete színt tudnak produkálni, amivel el tudják érni az 1 000 000:1 kontraszt arányt, ami valóban drasztikus különbség a szokásos 1200:1, 1350:1 arányokhoz képest.

Ez a fekete színben való eltérés Handras Mac Pro és Pro Display videójában is nagyon jól látható volt. Tehát a fekete színek tényleg gyönyörűek, de sajnos a minőséget tekintve nagyon messze vannak bármilyen OLED-panelhez vagy egy profi kijelzőhöz képest.

Viszont mielőtt továbbmennénk, mindenképp ajánlom megnézni ezt a videót, ami vizuálisan is szemlélteti majd azokat a dolgokat, amelyekről szó lesz a cikk további részében:

Ha már a fekete színeknél tartunk, a videóban is láthatjuk, hogy óriási a fekete háttéren fehér részeknél megjelenő ragyogás (blooming/glowing), ami gyakorlatilag az a jelenség, amikor olyan képppontok is megvilágítást kapnak, amelyeknek nem kéne.

Tehát az itt található órás kép esetén ha megnézzük az óra felső részét, akkor láthatjuk, hogy a Pro Display XDR esetén mintha lenne egy extra megvilágítás az óra körül, márpedig a valóságban nincs, ahogyan a Sony esetén látjuk. Ebben a professzionális kategóriában minden arról szól, hogy pont azt lássuk, ami valójában van és semmi olyat, ami valójában nincs ott. Ez esetben könnyedén előfordulhat, hogy szerkesztés során a kolléga perceket, órákat tölt el, hogy eltávolítsa az extra ragyogást az óra körül, mire rájön, hogy valójában ez a kijelző által keltett “rossz” effekt és nem is a szerkesztés vagy az adott fénykép/videó hibája.

Alapvetően azonban számomra a fekete annyira nem izgat, mivel a munkám során főleg fehér és szürke színekkel dolgozok a legtöbbet, a feketére csak filmnézés során van szükségem, arra pedig ott a dedikált OLED TV.

A fehér és szürke színek esetén viszont óriási az elszíneződés (color shift) az kijelző egyes pontjai között.

A képen érdemes megnézni, hogy a bekarikázott részeken belül a színeknek meg kéne egyezniük, hiszen az egész kijelző egységes színt mutat elméletben. Sajnos ez élőben is pontosan ennyire drasztikus elváltozás már akkor is, ha csak 4-5 fokot fordítunk a fejünkön.

Számtalanszor futottam bele abba a helyzetbe, hogy épp egy új design ötleten dolgoztam, amikor picit arrébb kellett tennem az adott alkalmazás ablakát, mert szükségem volt helyre, és abban a pillanatban, hogy a kijelző széléhez közelebb helyeztem a munkámat, ami a kijelző közepén még fehér volt, utána már szürkének látszódott. A fehér, szürke és világos színeket körülbelül 5-10 percenként kellett néznem és ellenőriznem, mivel ha csak arrébb raktam az ablakot vagy a fejemet mozdítottam 5-10 centit, már teljesen másak voltak a világos színek, ami számomra elég durva ebben a kategóriában.

Nyilván a sarkok irányába egy elég erős vignettálás jelenséggel is találkozhatunk, tehát a kijelző sarkai sokkal sötétebbek, mint a közepe.

Tehát bár valóban szebb feketét kapunk gyakran, ennek az az ára, hogy körülbelül az összes fehér, szürke és világos színtartományunk minősége lényegesen rosszabb.

Az Apple marketing üzenete, amikor a Sony BVM-HX310 kijelzővel hasonlította össze és hozta ki jobbnak a Pro Display XDR-t, egy nagyon túlzó és erős állítás volt.

A színek helyessége alapvetően tényleg elég jónak tűnik, hiszen már kalibrálással együtt érkezik minden kijelző, ebben a témában ezt a korábbi cikkünket érdemes elolvasni.

Számomra a fehér színek picit “rózsaszínes, magentás” beütéssel rendelkeznek akárcsak az új, 16″ MacBook Pro készülékek, de legalább elmondható, hogy a kettő tökéletes összhangban van.

Ezt a legjobban úgy tudtam szemléltetni, amikor mellétettem az LG Ultrafine 5K kijelzőmet és mindkettőn azonos, 80%-os szürke színt hoztam be. Meglepő módon ehhez az elszíneződéshez még mindig könnyebb volt hozzászokni, mint az előbb taglalt color shifthez. Igen, tény, hogy itt a bal oldalt a Pro Display XDR nem pontosan szemből van, hogy le tudjam fotózni, de azért ne felejtsük el, hogy mit mondott az Apple a betekintési szögről:

Állvány

Az állványon sokat lehet viccelődni és nevetni, de tényleg tökéletesen teszi a dolgát. Gyakorlatilag akár egy ujjal lehet mozgatni ezt az óriási kijelzőt úgy, hogy semmiféle “visszarúgást” nem lehet tapasztalni. Biztosan mindenki találkozott már azzal az jelenséggel olcsóbb állványok esetén, amikor beállítottuk a kívánt magasságot, majd amint elengedtük, “ugrott” egyet az állvány és máshol állt meg végül.

A Pro Stand pont ott és pont úgy áll meg, ahol és ahogyan szeretnénk. A mágneses csatlakozás hibátlanul teszi a dolgát, nagyon könnyű volt így rátenni a monitort az állványra már az első alkalommal is. Első benyomás alkalmával számomra az állvány legalacsonyabb állása is kicsit magasnak tűnt az előző kijelzőimhez képest, viszont miután állítottam a székem magasságán, utána könnyedén meg tudtam szokni.

Alapvetően egyedül az álló nézetnek nincs semmi értelme sajnos szerintem. Nagyon menőn és viccesen néz ki, de sajnos ilyenkor az állványt kizárólag csak a legmagasabb állásán lehet tartani, ebben az esetben pedig annyira magasan van a kijelző teteje az összes fontos menüsorral, órával, stb., hogy szinte lehetetlen “elérni”. Természetesen kipróbáltam ezt a módot, 3 percig bírtam még kódolás közben is.

Igen, tény, hogy az állvány a maga 389.990 Ft-os árával “nem olcsó”, de alapvetően itt azt kell nézni, hogy ha már vesz az ember egy közel 2 milliós kijelzőt, akkor már nem fogja egy 30 ezer forintos állványra rakni és azt nézni nap mint nap. Tény, hogy személy szerint én is beleépítettem volna az állvány árát a kijelző árába, ez már egy marketing kérdés, de sajnos nem ebben a kategóriában hullik el a kijelző, hanem a fent említett pontokon. De az árazásra is hamarosan kitérünk a cikk végén.

Kompatibilitás

Az Apple a honlapján azt írja, hogy a Pro Display XDR kijelző használatához MacBook Pro 15″ 2018. júliusi vagy újabb, 16″ MacBook Pro vagy pedig Mac Pro szükséges.

A teszt során egy Mac Pro-val használtam végig a kijelzőt, viszont kíváncsiságképpen összekötöttem a 2016-os 15″ MacBook Pro számítógépemmel és gond nélkül működött a Pro Display XDR, teljes felbontáson és 60Hz-en, pontosan úgy, ahogyan a Mac Pro-val is. Tehát böngészés, design, normál használat mellett nem tapasztaltam semmilyen drasztikus különbséget, egyedül valószínűleg intenzívebb feladatok esetén (például 4K videó vágás, RAW fotó szerkesztés) lenne már túl sok a gépnek egyszerre meghajtani egy 6K kijelző és még dolgozni is mellette, és valószínűleg ezért kommunikálja így az Apple ezt a kompatibilitás kérdést.

Árazás

Az árakat tekintve alapvetően kétféle modell közül választhatunk. Az egyik a normál üveggel rendelkező változat, ami 1 899 990 Ft, illetve a nanotexturált üveggel rendelkező változat közül, ami 2 249 990 Ft. A nanotexturált üveg előnye, hogy kevésbé tükröződik, viszont az eddigi vélemények alapján ott még nagyobb a color shift és az elszíneződés, tehát személy szerint én azt fontolóra sem vettem.

A normál változathoz számoljunk még hozzá egy állványt, mert anélkül nem sokra megyünk és valóban gyönyörű az asztalon, és így elérkeztünk a 2 289 980 Ft végső árhoz. Nyilván ha még nem frissítettünk az új 16″ MacBook Pro-ra, akkor érdemes azt is hozzá számolnunk, hiszen szükségünk lesz arra a teljesítményre, hogy a 6K kijelző működtetése ne akadályozzon minket, ott érdemes egy erősebb konfigurációval számolni minimum 1 109 990 Ft értékben. Így a kész munkaállomás ára összesen 3 399 970 Ft. Ez körülbelül a minimum összeg, ahonnan érdemes elkezdeni gondolkodni ebben a kijelzőben.

És sajnos ezért az összegért még mindig meg kell küzdenünk az összes olyan bosszantó hibával, amit a fentiekben felsoroltam, ami gyakorlatilag valóban teljesen alkalmatlanná teszi ezt a monitort professzionális munkára, sőt még számomra sem megfelelő, aki főleg iPhone és iPad kijelzőkre tervez, többnyire világos színekkel.

Összehasonlításképpen ha megnézzük, akkor már csak az Apple Pro Display XDR + Pro Stand áránál fél millió forinttal olcsóbban tudunk venni egy iMac Pro-t, ahol kapunk egy gyakorlatilag hibátlan, 27″-es kijelzőt szinte az összes azonos tulajdonsággal, jobb világos színekkel, és az 1 799 990 Ft-os árában majdnem még egy belépő szintű Mac Pro teljesítményt is kapunk. Ha pedig a teljesítmény pedig annyira nem fontos, akkor pedig egy elég erős iMac 5K-t tudunk magunknak összeállítani 1,3 millió forint körül, ami 1 millióval olcsóbb mint a Pro Display XDR és teljesítményben is előrébb leszünk.

Összegzés

Összességében nagyon nagy reményekkel kezdtem neki a Pro Display XDR tesztnek, mert azt hittem, hogy végre megtaláltam a tökéletes kijelzőt. Ahogyan a cikk legelején is írtam, alapvetően nincsenek nagy igényeim kijelző tekintetében, igazából csak az iPhone, iPad Pro kijelzőjéhez minőségben a lehető legközelebbit szeretném megkapni egy minimum 27″-es méretben.

De amint látható, a Pro Display XDR számomra szinte egyáltalán nem nyújt extra fényerőt, a natív 10-bites színtartománnyal sem vagyok előrébb, mert más Apple kijelzők még nem támogatják, a fekete szín bár szebb, de az összes fehér és szürke gyakorlatilag esélytelen, a 32″-es méret pedig megszokható, de a 27″-es ideális és bőven elég lenne a számomra. Mindezt összevetve az árazással sajnos nem tudtam magamnak megindokolni, mert ebben az árkategóriában már nagyon nem szeretne az ember kompromisszumokat kötni.

Alapvetően csak azoknak tudom ajánlani a monitort, akik nagyon sokat dolgoznak HDR tartalommal és fontos számukra, hogy támogassa a monitorjuk, viszont még nincsenek azon a szinten, hogy valóban professzionális monitort vásároljanak; illetve azoknak, akik szeretik a 32″-es méretet és egy igazi retina kijelzőt szeretnének vásárolni. Számos esetben nagyon hasznos lehet egy 32″ retina kijelző, például videó vágás, programozás, írás, táblázatkezelés során. Viszont amint professzionális szinten kell a színekkel dolgozni, mint például magazin szintű fotószerkesztés vagy film szintű color grading, onnantól szerintem már nehéz ajánlani a kijelzőt.

Személy szerint én valószínűleg megvárom az iMac generáció új modelljeit, remélhetőleg vékonyabb kerettel, mert körülbelül 8 éve nem volt már design frissítés az iMac-ek esetén, és a következő 27″-es modellre fogok a lehető leghamarabb befizetni, amint lehetséges lesz majd. Illetve reménykedem hátha bemutat az Apple egy Pro Display-t 27″-es méretben, esetleg HDR nélkül, de cserébe tökéletes fehér és világos színkezeléssel és egy iMac Pro alatti áron. Akkor már nem nagyon lesz kérdés. 🙂

A teszt monitort az iSTYLE kölcsönözte számunkra, köszönjük nekik ❤️! Megvásárolni itt tudjátok!