Még 2019 decemberében került ki egy videó a már nevéből is sejthetően gyanús Viral Video Lab YouTube csatornájára, amiben egy iPhone látható, és ezt veszi körül egy acélgyapotból álló “gyűrű”, ami a videó szerint a pár másodperccel később egy bejövő hívástól hirtelen meggyullad.

Persze itt még nem áll meg a dolog, a videó leírásában ugyanis még azt is kifejti a készítő, hogy “Nem tudom, mi az oka annak, hogy a bejövő hívástól meggyulladt az acélgyapot”, illetve hogy bárki, akinek “mélyebb ismeretei vannak a fizika terén”, az “magyarázza meg ezt a jelenséget a hozzászólásokban”. Nos, talán senkit sem lep meg, hogy a jelenség megmagyarázásához nem szükséges a fizika behatóbb ismerete – elegendő, ha az illető ért a videószerkesztéshez, hiszen az egész csak egy vizuális effektus, tehát átverés.

Függetlenül attól, hogy az acélgyapot egyébként tényleg meglehetősen gyúlékony a vékony acélszálainak köszönhetően, egy mobiltelefonra érkező hívás elektromágneses sugárzása nem képes meggyújtani.

Ha lelassítjuk az eredeti videót 10%-os sebességre, akkor azonnal láthatóvá válik, hogy az egész csak vizuális effektus, ahogyan azt a Snopes már elemezte is:

Q: Will fine steel wool ignite from an incoming iPhone call?
A: ❌ False
Our story: https://t.co/6QCZ0pbzF6 pic.twitter.com/tLQzLqGlb5

— snopes.com (@snopes) January 10, 2020

Persze mindezt nem kell elhinni a Snopes-nak, hiszen bárki könnyen ellenőrizheti saját maga is, ha bemegy egy barkácsboltba, és vesz egy csomag acélgyapotot, ami pár száz forint. 🤓

És hogy hogyan készül az acélgyapot? Gyakorlatilag acél huzalok “borotválásával”:

Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha valami vírus módjára terjed, az az esetek döntő többségében egyszerűen átverés. Az iPhone használata a videóban szintén csak felfelé húzza a nézettséget, hiszen az Apple is húzónév, arra mindenki felkapja a fejét. A videó leírásában található “nem tudom, miért történik ez”, illetve hogy a “mélyreható fizikai ismeretekkel rendelkezők” magyarázatát várja pedig nem más, mint úgynevezett “engagement bait”, vagyis csak csali, hogy további érdeklődést és nézettséget generáljon az egymással vitatkozó hozzászólóknak köszönhetően, az így felfújt nézettség pedig reklámbevételt termel.

Épp ezért, hogy mi ne termeljünk további nézettséget az eredeti videónak, azt nem is tettük bele ide a cikkbe, viszont a Snopes elemzésében megtalálható, ha valaki esetleg meg akarná nézni.