iOS 10.3: furcsa hiba a 32-bites készülékeken

A március 27-én megjelent iOS 10.3 egy furcsa hibát hozott elő a 32-bites készülékeken, így az iPhone 5, iPhone 5c illetve az iPad 4 esetén: a Beállítások, Általános, Infó alatt az Alkalmazások menüpontban a készüléken megtalálható összes beépített alkalmazás is úgy szerepel, mintha azok többet nem lenne támogatottak a 64-bit miatt – ami nyilván nem igaz, hiszen ezek továbbra is működnek.

Ennek kapcsán már rögtön több félreértés is szárnyra kapott, többek között EverythingApplePro új videójának is köszönhetően, illetve azért is, mert az Apple a 32-bites készülékekre egyelőre nem adta ki a 10.3.2 beta 1-et. Az új béta számozása is felvet pár kérdést, hiszen 10.3.1 helyett már rögtön 10.3.2 érkezett. Nézzük, mit érdemes ezekről tudni.

Tovább olvasom

iSamurai iPhone szerviz akció

Dupla szóhossz, dupla sebesség – mire képes a 64 bites Apple A7?

Ahogyan már a legutóbbi keynote alatti közvetítésünkön is leírtuk, az iPhone 5s egyik nagy dobása az immár 64 bites processzor, az A7. Az Apple álláspontja (pontosabban Phil Schillernek a keynote-on elhangzott kijelentése) szerint az új CPU-nak hála, az iPhone 5s 40-szer gyorsabb az első generációs iPhone-nál, a grafikai teljesítménye pedig nem kevesebb, mint ötvenhatszoros. Ez azért – legalábbis a felhasználói élmény direkt hatásait tekintve – természetesen túlzás, amolyan „szülői elfogultság”, az azonban tény, hogy a kerek kétszeres sebességet magabiztosan hozza a csúcsmodell. Ez igaz mind az általános célú felhasználás, mind pedig a grafikus teljesítmény tekintetében.

a7

Az Apple A7 a legelső 64 bites processzor a piacon, ami okostelefonba került. Hivatalos információ nincs igazán róla, sőt, alig lehet tudni bármi pontosabbat vele kapcsolatban. Ez az Apple általános hozzáállása – a cég nem a nyíltságáról híres, pláne akkor, ha egy úttörő fejlesztés technikai részleteinek nyilvánosságra hozataláról van szó. Valószínűleg meg kell várnunk, amíg – reméljük, az iPhone 5s hivatalos megjelenése után nem sokkal – szétszedik és elektronmikroszkóppal szemügyre veszik az eszközt.

a7slide

Ami eddig kiderült, az az, hogy az egy chipre integrált (SoC) CPU, GPU és memóriaegység gyakorlatilag nem nagyobb méretű, mint az előző generációs A6, viszont támogatja az OpenGL ES 3.0-t, és rendelkezik egy különálló mozgásfeldolgozó koprocesszorral. Álljon itt mindaz, ami eddig hivatalosan elhangzott a cég részéről:

Létezik olyan, hogy „gyors”. És létezik olyan is, hogy „A7-es gyors”. Az új A7 chip akár kétszeres grafikai- és processzorteljesítményt nyújthat. És ami még meggyőzőbb, az az, hogy ez az iPhone-t a világ első és egyetlen 64 bites okostelefonjává emeli. Ez egy asztali gép minősége egy szupervékony készülékben.

Az A7 támogatja az OpenGL ES 3.0 verzióját annak érdekében, hogy olyan részletes grafikákat és künleges effektusokat kaphassunk, amelyeket eddig csak asztali gépeken és játékkonzolokon tapasztaltunk. A különbség lenyűgöző. Vegyük például a játékok képzelt világait. A textúrák és az árnyékok sokkal élethűbbnek hatnak. A napfény megcsillan a víz tükrén. Az egész élmény valóságközelibb.

Az iOS 7 és minden gyári alkalmazás optimalizálva van A7-re. A Fényképező alkalmazás ennek egy nagyszerű példája. Az A7 processzor beépített képjel-feldolgozóját használva kétszer gyorsabb az autofókusz, és a felvett videók képkockasebessége is nagyobb. Azt hihetné az ember, hogy ettől az akkumulátoridő drasztikusan csökken, de nem: az A7-et a lehető legenergiatakarékosabbra terveztük.

Az Apple legelőször az első generációs iPadhez tervezett saját processzort, ez volt az A4. Még ugyanabban az évben, 2010-ben, az iPhone 4 is megkapta ezt a chipet. A 2011-es iPad 2-ben már egy következő széria, az Apple A5 „ketyeg”. Az elődjéhez hasonlóan 45 nanométeres gyártástechnológiájú SoC erősebb grafikus processzort és újabb CPU-t tartalmazott, ez volt az ARM Cortex-A9.

A processzor következő, 2012-es kiadása az A5X nevet kapta, amely 32 nanométeres gyártástechnológiája révén energiatakarékosabb, illetve a retina kijelzős iPad 3 kedvéért egy négymagos GPU is belekerült.

Az iPhone 5-ben elhelyezett A6 tervezésekor már drasztikusabb váltások következtek. Az ARM v7s utasításkészlet licenszének megvásárlása után az Apple tervezőmérnökei egy teljesen egyedi összeállítással rukkoltak elő. A 32 nanométeres, kétmagos proci 800 és 1200 MHz közötti órajellel képes futni, és a „Swift” fantázianevet kapta. Az iPad 4 ennek az összeállításnak egy továbbfejlesztett változatát, az A6X-et tartalmazza, az újítás lényege ismét a nagyobb grafikus teljesítmény a retina kijelző meghajtásának érdekében.

64bit

Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy az A7-es sorozatba mit pakoltak Cupertinóban, csak az biztos, hogy egy ARMv8 architektúrájú alkatrészről van szó. Az Apple konzervatív álláspontját ismerve, a memória várhatólag 1GB méretű maradt.

Az Apple állítása szerint az A7 a világ első 64 bites processzora, amelyet okostelefonban használnak. A kapacitív érintőképernyő és a retina kijelző mellett – amiktől általában hangos a média – a 64 bites chipset, mivel az nem látható és kézzelfogható, „elbújik” a nagy nyilvánosság elől. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne ugyanolyan fontos és ugyanolyan innovatív, mint a másik két fejlesztés. A 64 bit jobbnak, professzionálisabbnak hangzik, tehát még jól is lehet reklámozni.

A 64 bitre való váltás helyzeti előnyt is nyújt az Apple számára. Már az iOS 7 dinamikus felhasználói felületét és látványelemeit is nehéz lenne utánoznia a versenytársaknak. Nemcsak számításigényes a dolog, hanem egy fragmentált platformon alig lehet hatékonyan és teljesen foganatosítani egy ilyen széleskörű változtatást.

Az A7 csak rátesz erre egy lapáttal. Ha egy versenytárs előáll egy 64 bites készülékkel, milyen hosszú időbe telik, amíg az operációs rendszer és az alkalmazások frissülnek, hogy támogassák azt? Nagyon nehéz ezt elérni, hogyha egy gyártó nem tartja kézben olyan szinten a platformját, ahogyan azt az Apple teszi az iOS-szel.

De mit is jelent valójában az „asztalirendszer-minőségű” architektúra?

A populáris média általában azt emeli ki, hogy a 64 bites rendszer a nagy fájlok kezelésére lesz jó, illetve 4 gigabájtnál több memóriát is kaphatunk ezek után. Ez azonban egy elég távolra mutató cél.

Az igazi előny nem is a kétszer annyi bit, hanem a kétszer annyi regiszter. A regiszterek a processzoron belül elhelyezett kicsi memóriaegységek, amelyek azt az adatot tárolják, amin a CPU éppen az aktuális elemi műveletet végzi. Mivel ezek magába a processzorba vannak integrálva, jobban együtt tudnak azzal működni, így a regiszterek használata sokkal gyorsabb, mintha folyamatosan a RAM-on operálna a gép. Ha kétszer annyi regiszter van, akkor kétszer annyi adatot tudunk bennük elhelyezni, így kevesebb adatot kell a memóriából vagy a memóriába átmozgatni. Márpedig az A7-ben mind általános célú (egész számokon végzett számításokra, adatok másolására, logikai műveletekre alkalmas), mind pedig lebegőpontos (azaz a főleg grafikai feladatokhoz elengedhetetlen, törtekkel való számolásra használatos) regiszterekből kétszer annyi van.

Észrevétlen átállás

Az Apple azt is állítja, hogy amíg a PC-ken a 64 bites rendszerre való átállás éveket vett igénybe, addig az iPhone esetében ők ezt képesek lesznek egyik napról a másikra kivitelezni. Ez ismét a Nagy Testvér szintű, teljes, a platform fölötti ellenőrzés előnye – az iOS 7 és a benne lévő gyári alkalmazások eredendően támogatják a 64 bitet. Ez azt jelenti, hogy a kernel (az OS alapvető komponense), a könyvtárak és a driverek már eleve így készültek. Ahogyan azt egy számítógépen megszoktuk, a rendszer természetesen továbbra is képes a 32 bites alkalmazásokat is futtatni, a fejlesztői eszközök pedig automatikusan olyan végrehajtható fájlt („fat binary”) generálnak a programozók által írt forrásból, ami mind a 32, mind a 64 bites gépi kódot tartalmazza, így régebbi készülékeken is elfut, az iPhone 5s-en viszont profitálhat a 64 bit előnyeiből.

transition

Az egyetlen dolog, ami hátrányt jelenthet az átmenet idejére, az az, hogy noha egy 64 bites processzor tud a saját utasításkészletének megfelelő 32 bites kódot futtatni, az alkalmazások működéséhez azonban szoftveres támogatás is szükséges. Ez azt jelenti, hogy az iOS 7-nek minden szoftverkönyvtárból két példányt kell tárolnia és a memóriába tölteni, egy 32 és egy 64 bites verziót. Ez megnövekedett memóriahasználathoz vezet, ám reméljük, az 5s tervezői erre is gondoltak, és a hardver sikeresen megbirkózik ezzel a feladattal. Lehet, hogy egy ponton majd az Apple is azt mondja: „kész, leálltunk a 32 bit támogatásával”, és akkor ez a – vélhetően minimális – veszteség is eltűnik majd.

Játékfüggők előnyben

A már említett 56-szoros grafikus számítási sebességet úgy kapjuk meg, hogy az A7-ben lévő grafikus processzor is – elvileg – kétszer gyorsabb az A6X-énél. Az OpenGL ES 3.0-t szintén említettem; ami egészen pontosan új a szoftvernek e verziójában, az a továbbfejlesztett renderelési műveletsor (rendering pipeline), az újítások magában az OpenGL programozási nyelvében (shading language), és a textúrák megjelenítésének új módja.

Kamerák, mozgás és zárt biztonsági egységek

Az A7 korántsem csak a CPU és a GPU teljesítményét növelte meg, hanem számos új alegységet is tartalmaz. Az M7 mozgásinformációs koprocesszorról már írtunk is. Azt is tudjuk, hogy az iPhone 5s fotózási képességei messze felülmúlják az elődökét, ebben pedig nagy szerepe van az új ISP-nek (Image Signal Processor, képjelfeldolgozó processzor), illetve a processzorhoz közvetlenül nem tartozó, valósághűbb színeket biztosító, széles spektrumú vakunak is. A Touch ID által felhasznált, érzékeny adatok (az ujjlenyomatból készített hash) tárolására pedig egy külön erre a célra beépített biztonságos tárolóeszköz („enclave”) szolgál (lásd az erről szóló részletes cikket). Ki tudja, lehet, hogy az Apple új szlogenje „van rá egy alkalmazás” helyett az lesz, hogy „van rá egy koprocesszor”? 🙂

iSamurai iPhone szerviz akció