fbpx Skip to content

Az őszi esemény után még nem írtunk cikket az új processzorokról, csak az új gépekről. Ennek több oka is volt, de többek között kíváncsiak voltunk, mégis miket tudnak majd az új M1 Pro és M1 Max processzorok. A kérdés persze az, hogy milyen esetekben éri meg megvásárolni ezeket az erősebb processzorokat.

Jelen állás szerint sarkítva három féle laptop közül választhatunk: M1, M1 Pro, és M1 Max. Az M1-es gépek esetén ez a MacBook Air és MacBook Pro, kizárólag 13-as méretben, az M1 Pro és M1 Max esetén pedig 14 és 16-os méretet is választhatjuk. Tehát nem kell a legnagyobb és legnehezebb gépet megvásárolni ahhoz – mint a régi, inteles időkben –, hogy a legnagyobb teljesítményt kapjuk. Érdemes még megjegyezni azt is, hogy az alap 14-es gép kizárólag 8 magos M1 Pro processzorral rendelkezik, ami közel megegyezik a sima M1-gyel, ha csak a processzormagokat nézzük, de azért ne rohanjunk ennyire előre. Ebben a cikkben bemutatjuk a processzorokat és segítünk, hogy melyiket válaszd.

Mit kell tudni ezekről a processzorokról?

Talán az egyik legfontosabb, hogy az M1-es szériában egyben van CPU és GPU. Tehát nem nem beszélhetünk külön “videókártyáról”, hanem az Apple egybecsomagolta ezeket. A másik legfontosabb dolog, hogy maga a processzor teljesen más architektúrára épül, mint ugye a korábbi, inteles társaik.

Hány CPU és GPU magot tartalmaz egy M1-es processzor?

  • M1: 8 CPU és 8 GPU mag MacBook Pro esetén. (MacBook Air esetén 7 mag GPU-van benne)
  • M1 Pro: 10 CPU és 16 GPU mag (nem az alap modell, az alap modell 8 mag CPU-t kapott, de azt ne vegyünk számításba, később elmagyarázom)
  • M1 Max: 10 CPU és 32 GPU mag

Mivel tud többet az M1 Pro és M1 Max processzor az M1-nél?

Memória

Az egyik legfontosabb dolog a memória. Itt már 32GB-ot is választhatunk, de ami még ennél is fontosabb, az a memória elérésének a sávszélessége, illetve maga a Unified Memory Architecture, amiről később még írok. Az M1 Pro-nál az Apple változtatott a felépítésen, és az M1-hez képest 3x gyorsabban érjük el a memóriát, ami alapjában véve brutális ugrást jelent.

Így működik a Unified Memory Architecture

A Unified Memory Architecture, azaz magyarul nagyjából “egységes memória-architektúra”, az Apple M1 sorozatú chipjeinek a része. Ez főleg a médiafeldolgozással, videóvágással és -exportálással, játékokkal kapcsolatos feladatok teljesítményét növeli meg. A nemrég bemutatott M1 Pro chip az elődjénél kétszer több, 32GB egységes memóriát tud kezelni elképesztő, 200GB/s sávszélesség mellett, az M1 Max pedig négyszerezi a számokat: 64GB egységes memóriát tud működtetni, 400GB/s sávszélességgel. Ez majdnem annyi, mint a PlayStation 5 memóriájának 448GB/s-os sebessége, az Intel Core sorozatú processzorainak maximális, 94GB/s elméleti sávszélességének pedig legalább a duplája.

De mire is jó pontosan az UMA? A hagyományos számítógép-architektúrákban a CPU és a grafikus kártya külön fizikai memóriachipekkel dolgozott. Amikor a GPU tehát elkészült egy számítással, például egy képkocka renderelésével, akkor az eredményeket még át kellett küldenie a CPU-nak további feldolgozásra. Ez természetesen nem kevés időt vesz igénybe. Az Apple UMA-ban ezzel szemben a CPU és a GPU fizikailag azonos RAM-ot ér el, ráadásul maga a memória is szorosan a két chip közelében helyezkedik el, egy komplex, úgynevezett System-on-a-Chip (SoC) eszközt alkotva. Ennek eredményeként sem a CPU-nak, sem a GPU-nak nem kell külön átmásolnia a másik processzor számára a feldolgozandó adatokat, hiszen mindkettő ugyanazon a memóriaterületen dolgozik. Ha például a GPU kész a rendereléssel, elég átszólnia egy rövid üzenetben a CPU-nak, hogy “az ezen és ezen a címen található adatok készen állnak”. Ezzel ezt a folyamatos, nagymennyiségű, ám nagyrészt fölösleges adatküldést szinte teljesen megszünteti. Ráadásul energiát is spórol, mert az energiafogyasztás egyik legnagyobb hányada a memóriák és a processzorok közötti adatmozgatásból származik.

Összességében az UMA jelentősen gyorsítja a grafikailag megterhelő műveleteket, és lényegesen növeli az akkumulátor élettartamát is.

Tehát ha memóriát igénylő alkalmazást használunk, akkor az M1 Pro ideálisabb választás lehet, de azért ne rohanjunk annyira előre. A memória feldolgozása az M1-nél is ég és föld az Intelhez képest, tehát amire mondjuk 32GB memória kellett eddig, arra most a fele is elég az M1-nél, és a negyede is elég lehet az M1 Pro-nál a sebesség miatt. Mindezek mellett az Apple megtriplázta az SSD sebességet is, és közel 7000MB/s sebességgel képes írni az új gép az SSD-re, így ha mégis kifogynánk a memóriából, meg sem érezzük a virtuális memória használatát. Az M1 Max esetén még ennél is tovább ment az Apple memória terén, már maximum 64GB-ot kérhetünk és 400GB/s sávszélességgel rendelkezünk, ha el akarjuk érni a memóriában tárolt adatokat. Ez egyébként 6x gyorsabb, mint az M1.

Tehát, egyértelmű, hogy a memória tekintetében az Intelnél fényévekkel, az M1-nél pedig lényegesen jobb sebességet érhetünk el az M1 Pro és M1 Max esetén.

GPU

Az M1 Pro és M1 Max lényegében a GPU magokkal győzi le a konkurenseket. Brutális mennyiséget pakolt bele az Apple már a Pro-ba is: kétszer annyit, mint az M1-be, pontosabban 8 helyett 16 GPU-nk van, tehát elmondható, hogy bármilyen GPU-igényes feladatot csinálunk az M1-en, például videót vágunk, vagy renderelünk, vagy éppen fotót exportálunk, minden esetben sokkal gyorsabban kapjuk meg az eredményt, mint az M1-nél. És akkor ezt tetézzük az M1 Max-szal, ami 32 GPU magot kapott, és ezzel elképesztő, közel 11 teraflop teljesítményt ér el, ami nagyjából megfelel a PS5 grafikai teljesítményének. Brutális, nem?

Hardveres rásegítés videóvágóknak – gyors és hatékony médiafeldolgozás, most ProRes-támogatással!

A GPU mellett az Apple három extra médiafeldolgozó chipet is belepakolt az Apple, és így még vonzóbbá tette az M1 Pro-t és Max-ot azok számára, akik videó szerkesztéssel, vágással, utómunkával foglalkoznak, azonban kíméli az akkumulátort, és maximalizálja annak élettartamát. Ezek is saját fejlesztések, ahogyan maguk az M1-es chipek is. Hardveres rásegítéssel szerkeszthetünk H.264, HEVC, ProRes és ProRes RAW fájlokat. Az M1 Pro rendelkezik még videó kódoló és dekódoló chippel is, valamint a méltán népszerű ProRes formátumot is hardveres rásegítő motorral szerkeszthetjük. Ezt röviden azt jelenti, hogy ezekkel a chipekkel még gyorsabban exportálhatjuk, és vághatjuk az akár 4K vagy 8K felvételeket is, akár ProRes RAW-ban.

Az M1 Max pedig még ezt is duplázza, ugyanis még ennél is többet tud: a nagyobb chipben két ProRes gyorsítómag is található, és akár kétszer gyorsabb videótömörítésre képes. Az M1 Max processzorral rendelkező MacBook Pro így akár tízszer gyorsabban tud videót feldolgozni, mint az előző generációs, 16 colos MacBook Pro.

CPU

Ezzel el is érkezünk a CPU részhez, ami egy picit fanyarú lett, mivel lényegében ezen nem változtatott az Apple az M1-hez képest. Ugyanazt a órajelet (“sebességet”) kapjuk, 3.23GHz-et, azonban adott esetben 2 maggal többel. Az Apple a legtöbb esetben 10 magos CPU-val árulja az új M1 Pro és M1 Max processzorokat, tehát mindkét termék esetén ugyanazt a CPU órajelet kapjuk és ezt nem lehet változtatni. Egyetlen esetben kapunk kevesebb CPU-t pontosabban 8 magot: az alap 14-es gép esetén. Itt szerintem mindenképp érdemes a 10 CPU-val rendelkező M1 Pro-t választani.

Önmagában az M1 Pro gyorsabb az olyan dolgai miatt, mint a memória kezelés, a GPU, az egyéb motorok, tehát sok esetben gyorsabb eredményt érhetünk el a már 8 magos M1 Pro-val is, mint a sima M1-gyel, de hosszú távon szerintem inkább költsünk rá többet és vásároljuk meg a 10 magos verziót.

Összegezzünk

Az már múlt évben kiderült, hogy a sima M1-es processzor is fényévekkel jobb az Intelnél, tehát munkára is gond nélkül használható az alap MacBook Air, így videó vágásra és fotószerkesztésre is sokkal jobb lehet egy olcsóbb M1-es gép, mint egy Intel processzoros. Az M1-ről bővebben itt írtam korábban, érdemes az egész cikket végigolvasni. Míg az M1 gép általános, mindenes gépnek lett felkészítve, tehát mindenhez ért úgymond, addig az M1 Pro-t és M1 Max-ot inkább specifikusabb feladatokra szánta az Apple.

Ezért is került bele a két új processzorba a hardveres rásegítés videóvágóknak, ezért lett jobb a memória kezelése, és kapott elődjéhez képest kétszer, illetve a Max esetén háromszor annyi GPU magot és mindezek mellett még extra hardveres rásegítést. Tehát az M1 Pro chipeket a videó- és fotószerkesztők, grafikusok, 3D-s tervezők tudják igazán kihasználni, olyan emberek, akik leginkább a GPU-t használják, tehát itt fog fényévekkel elhúzni a gép az M1 mellett. A legtöbb esetben viszont a sima M1-es is bőven megfelel az átlagember számára, kivéve, ha ugye a nagyobb kijelzőt szeretné – akkor ugyanis nincs opciója, 450.000Ft helyett közel 1 milliót kell kifizetnie.

Érdemes még egy picit az Xcode felé elmenni, mert ugye rengeteg programozó várt arra, hogy ezt a gépet magáénak tudja a munkához. Az Xcode sajnos a CPU vonalon mozog, így lényegében az M1 Pro és M1 Max egymással összevetve nem hoz akkora különbséget, mint az Intel vs. M1 meccs. Tehát az Intelnél akár kétszer gyorsabb, azonban az M1-hez képest a CPU feladatokban körülbelül 10%-kal lesz csak gyorsabb az M1 Pro és M1 Max. 

Modell CPU RAM SSD Xcode macOS Idő (mp)
MacBook Pro 16″ 2021 M1 Pro 10-core 16 1TB 13.1 12.0.1 102
MacBook Pro 16″ 2021 M1 Max 10-core 32 1TB 13.1 12.0.1 103
MacBook Pro 14″ 2021 M1 Pro 8-core 16 512 13.1 12.0.1 109
MacBook Pro 13″ 2020 M1 8-core 16 1TB 13.1 12.0.1 130
MacBook Pro 16″ 2019 i7 2.6 GHz 6-core 32 512 13.0 11.6 248
MacBook Pro 15″ 2018 i9 2.9 GHz 6-core 32 1TB 13.0 11.6 263

A fenti táblázatban egy XcodeBenchmark-ot láthatunk, ahol processzorigényes feladatot adunk egy adott laptopnak ugyanazokkal a paraméterekkel. Ez a feladat a 2018-as gépen 4,4 perc (263 másodperc) alatt ment végbe, míg az M1-es gép esetén fele ennyi, 2,2 perc (130 másodperc) alatt futott le. Ugyanez az M1 Pro-val 109 másodperc lett, ami azt jelenti, hogy 21 másodperccel lett gyorsabb az adott kód lefordítása a sima M1-hez képest, míg az M1 Max-on már csak mindössze 103 másodperc volt, tehát 6 másodperccel gyorsabb, mint az M1 Pro-n.

Ez a 21 másodperc vicces lehet, de nem az. Egy programozó számára, aki napi szinten 50-100 alkalommal fordítja le ezt a kódot és vár 21 másodperccel többet, akár egy ebédidő is lehet napi szinten. Gondoljunk bele, hogy nem mindegy, hogy egy oldal 1 vagy éppen 20 másodperccel később tölt be. Ég és föld a különbség. Arról nem beszélve, hogy az Intel laptophoz képes ez csak 1,7 perc a 4,4-hez képest, amit ha beszorzunk 50-nel, akkor az több óra napjában. ?

Nem kérdés, hogy az Intelhez képest az M1 Pro és az M1 Max még többet ad, mint az M1. Tehát a 16″-os felhasználók végre válthatnak és egy rendkívül komoly, professzionális processzort kapnak. Amennyiben korábban 13 hüvelykes Intel géped volt, azért gondolkozz el a 13-as M1-es gépen, mert sokat spórolhatsz, ha nem a 14-es gépet veszed, és átlagos munkára az is bőven meg fog felelni a fenti táblázat alapján.

Olvasd el a hozzászólásokat a közösségi oldalunkon!

Immáron, több mint 3 éve elérhető a Szifon.com közösségi portálja, ahol kérdezhetsz, valamint információt is megoszthatsz a többi Apple felhasználóval.