Hosszú évek és sok kérés, könyörgés után az Apple végre frissítette a Mac Pro termékvonalát, ami ismét ki tudja elégíteni a professzionális felhasználók összes igényét.

A Mac Pro tipikusan az a számítógép, amely a felhasználók egy nagyon vékony rétegét célozza meg, viszont ennek a rétegnek nagyon specifikus és magas elvárásai vannak. A kérdés csak az, hogy a Mac Pro tudja-e teljesíteni ezeket az elvárásokat?

Külső megjelenés és csomagolás

A Mac Pro kicsomagolási, unboxing élménye valószínűleg a legjobb még Apple mércével mérve is.

A doboz két oldalán külön speciális, megerősített, tépőzáras megoldás teszi könnyen nyithatóvá és zárhatóvá a dobozt, amely úgy van megépítve, hogy sose kelljen túl sokat emelni a Mac Pro-t.

Ennek két nagyon gyakorlati haszna is van, az egyik, hogy bármikor könnyedén vissza tudjuk csomagolni a gépet és így viszonylag könnyen tudjuk szállítani (feltéve, ha befér ez az óriási doboz a kocsink csomagtartójába), másrészt pedig véletlenül sem akarjuk túl sokat emelgetni a közel 20 kg-os és minimum több mint 2 milliós gépet.

A külső megjelenés és design kapcsán itt is, akárcsak az Apple Pro Display XDR kijelző esetén, a legszembetűnőbb a gömbrács mintázat, ami a egyrészt egy design elem, másrészt pedig a hűtésben van fontos szerepe.

Az új Mac Pro egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon könnyedén szét tudjuk szedni és bővíteni akár a későbbiek során is, ami sajnos az előző generáció esetén egyáltalán nem volt elmondható.

Maga a gép szétszedése gyerekjáték, mindössze egyetlen fogót kell elforgatnunk a gépház tetején és már le is tudjuk emelni a külső gépházat. Szétszedés után meglepő módon a gép belsejében egyetlen kábelt sem találhatunk. Minden hibátlanul fel van címkézve, apró tippek és útmutatók jelzik, hogy hol, mit és hogyan lehet kicserélni. Egyszerűen tökéletes.

A külső esetén még talán a ventilátorokat érdemes kiemelni, hiszen alapvetően az egész ház hűtését 3 nagy ventilátor végzi elképesztően halkan. A legtöbb hasonló, hagyományos toronyházas számítógép kapcsán a hűtés szokott lenni a legnagyobb probléma, ami ha nem vízhűtéses, akkor az esetek többségében rendkívül hangos szokott lenni. A Mac Pro esetén viszont az egész teszt során szinte egyszer sem hallottam a ventilátorok hangját, ami egészen elképesztő, tekintve a teljesítményt.

Nyilván emögött is egy meglehetősen különleges megoldás van, hiszen az Apple mérnökei külön figyelmet fordítottak arra, hogy a ventilátor vezérlője mindhárom ventilátort mindig eltérő fordulatszámon pörgesse és ezeket egymástól eltérően mindig változtassa is, így nem fordul elő olyan, hogy a ventilátorok azonos fordulatszámon pörögjenek és ezáltal a hangjaik összeadódjanak és felerősítsék egymást.

A külsőbe tehát egyáltalán nem tudok belekötni, tényleg egy masszív, de egyben szép házat kapunk, amit büszkén tárolunk akár az asztalunk tetején is és nem akarjuk majd mindenképp elrejteni a szem elől. Minden egyes apró alkatrész nagyon meggondoltan és igényesen lett kialakítva, ezen a téren szerintem az Apple bőven túlszárnyalt minden igényt.

Teljesítmény

A teljesítmény egy sokkal izgalmasabb kérdés, főleg hogy egy olyan számítógépről beszélünk, ami valóban a professzionális felhasználóknak lett kialakítva. És itt most nem az AirPods-, iPad- vagy iPhone-szintű “pro” rétegről beszélünk, hanem a valóban professzionális felhasználókról.

Az elérhető konfigurációk közül nálunk egy viszonylag alapmodellhez közeli konfiguráció volt, kiegészítve azzal, hogy volt benne Afterburner kártya, illetve 1TB tárhely. Mondjuk az alap 256GB tárhely egy Mac Pro esetén inkább csak egy rossz tréfa az Apple részéről.

Személy szerint én az alapmodellt nem igazán ajánlanám, hiszen teljesímény szempontjából egy iMac Pro-hoz nagyon közeli teljesítményt kapunk annyi különbséggel, hogy később esetleg lehetőségünk van bővíteni, viszont a kijelzőről magunknak kell gondoskodni.

Alapvetően 5 millió forintos ár alatt szerintem nem is érdemes ebben gondolkodni, hiszen innentől éri meg úgymond a Mac Pro vásárlása, amiért már kapunk egy közepesen erős processzort, egy erősebb videókártyát, 1TB SSD-t, 48GB memóriát és Afterburner kártyát. Tehát még mindig messze vagyunk a maximum konfigurációtól, de így már el lehet gondolkodni egy iMac Pro helyett Mac Pro-t vásárláson.

A maximum konfiguráció egyébként jelenleg közel 20 millió forintba kerül, de ebben az esetben tényleg igaz az a szólás, hogy “még szerencse, hogy lehet kapni”. Hiszen eddig hiába volt meg a kerete rá bárkinek (és itt most akár Hollywood-szintű produkciós irodákra kell gondolni, ahol milliárdos nagyságban mennek a számok), mégsem tudtak készen, egyben ilyen készüléket vásárolni, ilyen specifikációval.

Viszont térjünk is vissza a közepesen erős, 5-7 millió körüli változatra, ami valószínűleg a gyakrabban vásárolt kategóriába tartozik.

Alapvetően a teljesítmény kapcsán a legnagyobb probléma, hogy szinte alig van olyan alkalmazás, ami optimalizálva lenne erre az új és erős hardverre. Például jóformán egyetlen Adobe alkalmazás sincs még frissítve, hogy teljesen ki tudja használni a Mac Pro teljesítményét, vagy például bár a Final Cut Pro alapvetően meg tudná ezt tenni, de csak ProRes esetén és mivel az Afterburner még nem támogat semmilyen más szabványt, mint például a REDCode Raw, így ott is viszonylag hamar korlátozásokba lehet ütközni.

Mindenképp érdemes megnézni a The Verge egyik legfrissebb videóját, amelyben összehívták azokat a kollégákat, akik munkájukból kifolyólag esélyesek lennének kihasználni egy ilyen gépet:

Nyilván a személyes és saját teszt során nagyon meg voltam elégedve a Mac Pro teljesítményével, de ahogyan azt már korábbi cikkekben említettem mivel iOS, iPadOS és web alkalmazások tervezésével foglalkozom, így erre teljesen felesleges egy Mac Pro teljesítménye, hiszen még a 2016-os MacBook Pro 15″ számítógépem is könnyedén megbirkózik ezekkel a feladatokkal.

Szabadidőmben viszont Sony a7III-mal készített RAW fotókat szoktam szerkeszteni Adobe Lightroomban, valamint 4K videókkal dolgozok Final Cut Pro-ban és DaVinci Resolve-ban (90% color grade feladatok), ott már elég jelentős különbséget éreztem a MacBook Pro-hoz képest, mivel a Mac Pro egyetlen egyszer nem akadt vagy lassult le. Ugyanakkor nyilván aki Sony a7III-mal fotóz vagy videózik hobbi szinten, az még nem az a kategória, ahol megéri Mac Pro szinten gondolkodni, valószínűleg egy iMac Pro esetén is hasonló teljesítményre és munkaélményre jutottam volna.

Kinek való?

A Mac Pro alapvetően azoknak a professzionális felhasználóknak való, akik nem teszik fel a kérdést, hogy “kell nekem egy Mac Pro?”, hanem tudják, hogy kell, és már valószínűleg meg is rendelték a számukra szükséges konfigurációt, hiszen azt is pontosan tudják, hogy a jelenlegi számítógépük miben hátráltatja őket és miben lassítja le az alkotás folyamatát.

Ha pedig fotós és videós viszonylatban nézelődünk, akkor megfigyelhetjük, hogy akik Mac Pro-t vesznek, azoknak a Mac Pro ára többnyire csak töredéke az általuk használt fényképezőgép és kamera árának és nagyon örülnek, hogy végre kapható olyan gép, amivel gyorsabban és könnyebben fognak tudni dolgozni és boldogan vásárolják meg akár a legerősebb konfigurációt is, hiszen eddig hiába lett volna meg rá a keretük, egyszerűen nem volt kapható ilyen gép.

Összegzés

Összességében látszik, hogy az Apple ismét törődik és törődni akar a professzionális felhasználókkal, akiket nagyon sok éven át eléggé elhanyagolt.

Az is látszik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy egy valóban kompromisszum mentes számítógépet tegyenek le az asztalra, ami természetesen nem olcsó, de mind az anyaghasználatban, mind konfigurációban, vagy akár az olyan részletekben is, mint a csomagolás, vagy a ventilátorok szabályozása, kitűnik a többi, a piacon elérhető megoldástól, már csak szoftveresen kell felzárkózni ehhez a mércéhez.

Sajnos azt viszont nem tudni, hogy mennyi idő lesz, mire az összes szoftvergyártó és többi cég érdemben felzárkózik és maradéktalanul ki tudja majd használni a Mac Pro-ban rejlő teljesítményt.

A teszt Mac Pro-t az iSTYLE kölcsönözte számunkra, köszönjük nekik ! Megvásárolni itt tudjátok!