Az elmúlt napokban körbejárta a sajtót az a hír, hogy az Apple szervizelési munkafolyamata során a T2 chippel rendelkező készülékek javítása után a szervizeseknek még le kell futtatniuk az adott eszközön az Apple Service Toolkit 2 (AST 2) System Configuration Suite névre hallgató szoftvert is. Enélkül az érintett készülék nem lesz működőképes, egészen pontosan “inoperative state”-ként hivatkozik rá a kiszivárgott dokumentum.

Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha olyan valaki nyúl hozzá egy T2-es chippel szerelt géphez, akinek nincs lehetősége az AST 2-t is lefuttatni a javítás után, akkor azzal az adott készülék működésképtelenné válik. Nem ez az első olyan eset, amikor az Apple szeretné a saját kezében tudni a javítási jogosultságot (és ezzel ugye a garancián túli javításokból befolyó bevételt is), de az iFixit tesztjei alapján azért nem eszik olyan forrón azt a kását, ahogyan az a sajtóban megjelent.

Azok az állítások tehát, hogy az Apple használhatatlanná teszi a készülékünket, ha azt nem hivatalos szervizben javíttatjuk, nem igazak – no legalábbis egyelőre, állítson bármi mást is a sajtó, vagy ismerős ismerőse, vagy valami ismeretlen mondjuk az “almásderes félszarvútermesztők szakmai tömörülése” csoportban.

Az azonban igaz, hogy az Apple készülékei az évek során egyre kevésbé lettek modulárisak, az alkatrészeik sok esetben a szabványostól eltérőek, és a javíthatóságuk is egyre nehezebb, és körülményesebb. Mivel azonban a független szervizek forgalmának túlnyomó részét jellemzően a kijelző- és akkumulátorcserék teszik ki az egyes készülékek esetén, így őket általában annyira nem érintette az, hogy az Apple előbb a RAM-ot, majd már az SSD-t is az alaplapra integrálta a MacBook és MacBook Pro modellekben.

A T2-es chip azonban tovább csavarhat ezen az egyébként is már meglehetősen körülményes helyzeten.

A MacRumors a cikkében megemlíti, hogy míg az iMac Pro esetén az Apple követelménye csak az alaplap és SSD javítását érinti, addig a MacBook Pro modelleknél már a kijelző, az alaplap, a Touch ID és a teljes topcase (ami magában foglalja a billentyűzetet, akkumulátort, trackpadet és a hangszórókat) cseréje után is le kell futtatni az AST 2-t.

For Macs with the Apple T2 chip, the repair process is not complete for certain parts replacements until the AST 2 System Configuration Suite has been run. Failure to perform this step will result in an inoperative system and an incomplete repair.

Az Apple T2 chippel szerelt Mac-ek esetén bizonyos alkatrészek cseréje után a javítási folyamat mindaddig nem teljes, ameddig az AST 2 System Configuration Suite lefuttatásra nem került. Ennek a lépésnek a kihagyása működésképtelenséget és a javítás befejezetlenségét eredményezi.

Az AST 2-vel azonban két “apró” gond van. Az egyik, hogy értelemszerűen csak az Apple hivatalos szervizpartnerei számára érhető el.

A másik, hogy még ha ki is kerül bárhová az alkalmazás, a működéséhez hozzáférés kell az Apple Global Service Exchange (GSX) rendszeréhez, amihez persze szintén csak a hivatalos szervizek kapnak jogosultságot, az “egyszeri halandók”, vagy pláne a független szervizek pedig nem.

iFixit: “Teszteltük, de nem történt semmi.”

Az iFixit ezért kipróbálta, mi történik, ha vesznek két 13″-as, 2018-as, Touch Bar MacBook Pro-t, majd a két készülék között kicserélnek egyes alkatrészeket. Elsőként a kijelzőket cserélték fel a két gép között, ami a kiszivárgott dokumentumban foglaltak alapján már működésképtelenséget kellett volna eredményezzen. Azonban mindkét készülék gond nélkül működött.

Ezután a két készülék alaplapját cserélték meg, amivel gyakorlatilag az összes perifériából a másik gépét kapta az adott alaplap, és ennek elméletben már igencsak illett volna problémát okoznia. A készülék még így is gond nélkül működött. (Itt azt a kiegészítést tennénk mellé, hogy ahogyan az iPhone-ok és iPadek esetén, úgy a Mac-eknél is az alaplaphoz van párosítva a Touch ID, így azt ugyanúgy át kell költöztetni a hozzá tartozó alaplappal a működés érdekében.)

A gépek pedig még a macOS Mojave-ra való frissítéstől sem mentek tönkre, bár itt megjegyzik, hogy ez nem jelenti azt, hogy a jövőben egy újabb szoftverfrissítés nem okozhatna esetleg problémát.

Az iFixit csak tippelni tud, de úgy gondolják, hogy az AST 2-vel az Apple nyomon követi a folyamat során az érintett gép és az alkatrészek sorozatszámait, hogy ezzel ellenőrizhesse, hogy a hivatalos szervizpartnerek megfelelően hajtják-e végre a javításokat, illetve hogy melyik modellek esetén jellemzően milyen javításokat vesznek igénybe a vásárlók, milyen a cserealkatrészek minősége, azokat újból cserélni kell-e, és így tovább. Emellett a szoftver különböző kalibrálásokat is végrehajthat, illetve ha eszünkbe jutnak a nemrég kiszivárgott, de azóta már törölt, belső oktató videók, akkor ilyen kalibrálás például a trackpad esetén szükséges. (Az alkatrészek sorozatszámának nyomon követése egyébként egyben arra is használható lehet az Apple számára, hogy visszaellenőrizze, hogy a szervizpartner által megrendelt alkatrész ténylegesen beszerelésre került-e abba a gépbe, amelynek a sorozatszámával a javításhoz megrendelték, és nem került adott esetben nem engedélyezett értékesítésre harmadik fél számára.)

T2: az ítélet napja?

A legnagyobb gond ezzel az, hogy amint az Apple teljesen megszünteti egy adott készülék támogatását, általában 5 évvel annak megjelenése után, vintage állapotúvá téve azt, ahhoz a cég onnantól kezdve hardveres javítási hátteret sem biztosít majd. Ha pedig egy csak a saját szervizpartnerei által használható szoftverhez köti a javításokat, akkor a már nem támogatott státuszú gépek javítása ellehetetlenül, hiszen a hivatalos szervizekben már nem lesz lehetőség a javításra, a független szervizekben meg ugyan lenne lehetőség, viszont a szoftver adta korlátozás miatt nem lesz tudják megjavítani.

Többek között az ilyen esetek miatt is erős annyira a “right to repair” vélemény, hogy a felhasználónak legyen lehetősége saját magának is javítani az adott eszközt, mert ha csak a gyártóra hagyatkozunk, aki bizonyos idő után megszünteti a terméktámogatást, akkor egy kis hiba miatt egy drága gépből könnyen válhat papírnehezék.

És akkor most az elektronikai hulladékok, illetve a konfliktust okozó nyersanyagok (nyersanyag-átok) kérdésére még ki sem tértünk…