Vendég blogger: iPod mini, iPod Classic 5th, iPhone 5s, és iPhone 7 hangzás összehasonlítása

Ez a cikk legalább 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikket Elek Gergő küldte nekünk, köszönjük! Ha te is küldenél be olyasmit, ami szerinted másokat is érdekelhet, ajánljuk figyelmedbe ezt az írásunkat, amiből minden szükséges részletet megtudhatsz: Vendég Bloggerek, tiétek a terep!

Mielőtt belevágnék, le kell szögeznem, hogy az alábbi teszt szigorúan a saját, szubjektív véleményemet tükrözi, csupán érdekességből és kíváncsiságból született, továbbá a saját zenei ízlésem kiszolgálására alkalmas hanganyagokat illetve eszközöket használtam fel.

Ahány ember, annyiféle zenei ízlés, kedvelt hangzás. Ezt tükrözik a teszt körülményei is, miszerint teljesen hétköznapi felhasználóként – kvázi laikusként – végeztem a tesztet. iTunes-ból vásárolt mp3-akat használtam, gyári kábeleket és egy B&O H6-os fülest (impedancia 30 Ohm, EarPods impedancia 45 Ohm, forrás: www.headphones.specout.com)

A hallgatózás elkezdése előtt,táblázatba gyűjtöttem a vizsgált készülékek technikai paramétereit. Jelen esetben a típus, a gyártási év és az audio chip volt releváns. Nem térek ki külön a DAC definiálására, a D-osztályú műveleti erősítőkre, illetve arra, hogy milyen felbontásban hagyja el a forráskészüléket a jel.

A készülékek hangzásának vizsgálatához a saját zenei ízlésemnek megfelelő, ám minél eltérőbb stílusú hanganyagokat választottam, valamint arra is odafigyeltem, hogy a zenék egyik készüléknek se “álljanak jól” vagy jobban, mint a többi eszköznek.

Az Apple legjobb tudomásom szerint popra illetve a pop-rockra optimalizálta a készülékeket, illetve a gyári fülhallgatóit, amit mi sem bizonyít jobban, mint a limitált U2-s iPod illetve az egyéb “akcióik” – de erre később még visszatérünk. Azonban ne felejtsük el, hogy az átlag felhasználó “allrounder”-ként használja ezeket az eszközöket. A EQ-t pedig felejtsük el! A neves hangtechnikai berendezéseket gyártó cégek tesztanyagai és a komolyzene sem szerepelt a repertoárban, mert felhasználói szinten nem hallgatok ilyeneket (vagy csak ritkán). Összesen három zeneszámot hallgattam meg mindegyik készüléken egymás után, aztán mindegyik készüléken ugyanazt a számot és ezt mindegyik zeneszámmal megismételve. Ezek a következők voltak:

  • Morcheeba – enjoy the ride
  • Down – stone the crows
  • Kovary – love can’t turn around

Mielőtt belevágnék, le kell szögeznem, hogy míg az iPodok kifejezetten zenelejátszásra lettek tervezve, addig a tesztelt iPhone-ok zenelejátszási képessége csak egy extra funkció, hiszen telefonról beszélünk. Azonban az általam tesztelt iPodok és iPhone-ok megjelenése között eltelt körülbelül tíz év feltételezni engedte számomra az iPhone-ok teljes értékű zenelejátszókénti használatát.

A teszt során bebizonyosodott, hogy ez nem teljesen van így. Látszik, illetve hallani a különbséget, miszerint az iPodok erősítője lényegesen nagyobb hangerőt produkál kisebb hangerőfokozaton – nagyobb dinamikával rendelkeznek 30% körüli hangerőn – és körülbelül 80% fölötti hangerőn élvezhetetlenül hangos a zene, valamint torzítani is képesek, főleg az iPod mini. Az iPhone-ok nagyjából 40%-ig szinte csak suttogtak a 40mm-es hangsugárzókban, amit a H6-os rejt, azonban maximális hangerőig ki lehetett húzatni őket, fájdalomküszöb alatti hangerővel és minimális torzítással!

A hangzás

Mivel egyszerű mp3-akat hallgattam a gyári zenelejátszó appal, gyári kábelen (Lightning-jack) ezért senki ne számítson nagy durranásra, színpadképre, végletekig részletező hangzásra, azonban a készülékek közötti különbségek jól kijöttek.

Egyértelműen látszott, hogy az azonos audiochip “családdal” szerelt készülékeknek hasonló a karaktere, így nem volt meglepő, hogy mindkét iPod kellemes, meleg, barátságos, ám kicsit a mély felé húzó hangzással rendelkezik, míg az iPhone-ok hangja sterilebb, talán picit részletezőbb. Olyan, mintha az iPodok által keltett hangzásról egy vékony leplet rántanának le, melynek köszönhetően kicsit kopik a mély ereje, de itt-ott több részletet kapunk. (Abba most ne menjünk bele, hogy a fülhallgató karaktere mennyire “szólt” bele a hangzásba!)

Ha a külön-külön kellett volna az iPodokat és az iPhone-okat összehasonlítani, akkor kijelenthetném, hogy az előbbi kategóriából az 5. generációs Classic, míg az utóbbiból az iPhone 5s viszi a prímet, de itt nem áll meg a történet. Rangsorolni akartam a készülékeket!

Itt szeretnék egy mondat erejéig megállni és mindennemű internetes és egyéb kutató munka nélkül kijelenteni, hogy véleményem szerint addig tartott az Apple-nek a “pop zenére optimalizálás” korszaka, amíg be nem kebelezte a Beats-et és le nem cserélte a Wolfson chipeket. Hogy ennek a gazdaságossági megfontolás mellett van-e köze a Beats fülesekhez való illesztéshez, nem tudom, de egyértelműen változott a készülékek hangzása, talán az aktuális igényeknek megfelelően.

Verdikt

Nem szeretném hagyományosan kezdeni – hátulról haladva – mert a harmadik helyért “vívott” harc érdekesebb volt számomra, mint maga a rangsor.

Az iPod Classic a dinamikájával – és számomra barátságosabb hangzásával – vitte a prímet és referenciaként szolgált a többi készülék hallgatásakor. Dinamikában, mély-, közép- és magas hangzásban a többi készülék csak megközelíteni tudta a régi 60GB-os, HDD-s modellt. Utána az iPhone 5s következik. Jól szól, na! És igen részletező. A harmadik hely megállapítása volt számomra a legnehezebb. Újra és újra meghallgattam a számokat az iPod minin és az iPhone 7-esen – és holott egyértelműnek kellett volna lenni, hogy a 2016-os technika jobb/modernebb, mint a 2004-es, a teszt arra mutatott rá, hogy milyen baromi jól szól az iPod mini!

A teszt végére rájöttem, hogy igazából három zenelejátszót és egy jó telefont hasonlítottam össze. Ezt bizonyítja a 3,5mm-es jack elhagyása is az iPhone 7-esnél. Az Apple egyértelműen a Bluetooth korlátaira optimalizálta legújabb telefonját és feltételezi, hogy az átlag felhasználó nem igényel magasabb minőséget a hangzás terén.

Aki azonban nem elégszik meg ezzel – de hozzám hasonlóan Apple fan vagy csak nincs kedve más készülékeket is magával cipelni zenehallgatáshoz – annak kíváló alternatíva lehet egy a telefon és a füles közé beiktatott DAC (Audioquest Dragonfly család vagy például a Fiio termékek). A Lightning-csatlakozó “előnyeit” kiaknázó fejhallgatók – majd ha a nevesebb gyártók is elkezdik gyártani – egy másik történet lesz…

Ezek még érdekelhetnek:


  1. “iTunes-ból vásárolt mp3-akat használtam…” Amennyire tudom az iTunes Store-ból csak AAC formátumú zenét lehet vásárolni, mp3-at nem.

  2. Akkor létezik hogy az SE jobb mint egy 7 hangzásban? Amúgy szomorú vagyok, a 7esen is érzem hogy adhatna több mélyet… (SEről váltottam)

  3. Mind hallgathatalan jack-en keresztül beleértve az iPod-okat is. Kell egy jó fül vagy fejhallgató és egy USB DAC, jaa és normális minőségű forrás ami nem mp3 vagy AAC.

  4. @szikszai11: Pontosítok: Az SE-be beépített hangkimenet jobban szól, mint az iPhone 7-hez adott “Lightning-Analog audio jack átalakító”-ba rejtett elektronika által nyújtott hangkimenet. De ha az Apple-féle átalakítót kihagyod a játékból és beépített DAC-kal rendelkező fülest használsz (esetleg egy minőségi külső DAC-ot és erősítőt), akkor a hangzásbeli határ a csillagos ég (majdnem). Szóval nincs azért minden veszve, de innentől aki minőséget szeretne, az nyúljon kicsit mélyebben a zsebébe.

  5. Milyen boldog voltam amikor kijött az Apple az iPhone-al!!! Akkor már vagy két éve iPod Nano-t használtam kb. 15 ev MiniDisc használat után… És mostantól egybe lesz építve a Motorola E1-em az MD-emmel!!!
    Nyáron meg rájöttem, hogy mennyire elbutult a fülem, így először előkaptam a Sennheiser HD 380 pro-mat, és azt dugtam be a 6s-be, aztán flac-eket kezdtem konvertálni Apple Lossless-be.
    Most meg már a lassan 10 éves iPod classic-al hallgatok zenét, és közben a 6s-en írom a bejegyzést.
    Vissza a gyökerekhez!
    Ui.: a 2011 late MBP-mat inkább fel fogom újítani…

  6. @rgbx: persze, ez igaz minden lightning csatlakozóval ellátott termékre – külső dac-kal a határ a csillagos ég – kár, hogy nem mond el semmit magának a telefonnak a képességéről azon kívül, hogy tud digitálisan adatot kiadni, amit eddig is tudtak.

    Én hallgattam már az RHA Dacamp L1-et lightningon csatlakoztatva egy CL1-gyel iPhone 5-ről és 7ről is, ugyanaz a hanjga, nincs különbség 🙂

Írd le a véleményedet! (Moderációs elveinket ide kattintva olvashatod.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!