A Muzix csapattal az elmúlt időszakban egyfajta cikksorozatot indítottunk. Ebben először az Apple Music Lossless-ről kaptatok átfogó képet, ezután DAC-ot ajánlottunk, most pedig a fülmonitorokról fogunk szót ejteni. Át is adnám a szót a Muzix csapatnak.
Említés szintjén már szóltunk erről a különleges fülhallgató kategóriáról. Gyere velünk egy kis kalandozásra, ha érdekel az igazán magas minőségre képes fülhallgatók világa. Most megtudhatod, hogy kedvenc zenészeid, előadóid miért használnak ilyet!
Az Apple Hi-Res Lossless felbontás minősége (24bit 192kHz) olyan magas szintű, amely a 90-es évek végéig egy hangstúdióban sem volt elérhető, vagy csak ritkán. Miként tudod azt a hihetetlen mennyiségű adatot precízen pontosan kibontani analóg jellé, erről már volt szó a DAC-ok (DAC: Digital to Audio Converter, azaz a digitális jeleket analóg jelekké átalakító nagyteljesítményű, de annál apróbb processzorok és erősítők) esetében, melyekhez egy fülmonitort/fülhallgatót (azaz elektroakusztikai átalakítót) kötve magát a zenét hallod. Persze nagyon nem mindegy milyet és hogyan, ezért írunk most a zeneipart meghatározó egyik technológiáról.
A fülmonitorokat zenészek és a zeneiparban tevékenykedők részére fejlesztették ki, hogy a – sajnos szokásosnak mondható – halláskárosodást minimalizálni lehessen. A halláskárosodást pedig rendszerint az okozza, hogy az elektronikusan felerősített koncerteken amúgy is hatalmas hangnyomás közepette a zenészek a saját szólamuk, zenéjük (énekük) minden részletét pontosan és ne csak a koncerthangosítást végző nagy hangfalakból hallják.
Először is, azok a zenésztől elfelé, a hallgatóság felé szólnak, másodszor pedig a kikevert hangot adják, amely kevés visszajelzést ad a zenésznek a saját hangzásáról, amely így akár hamis is lehet. Erre használják az úgynevezett kontrolládákat, vagy monitor sugárzókat, amelyek közvetlenül előtte/mögötte vannak, kellően közel, hogy a hang terjedési lassúságából fakadó időzítési probléma ne lépjen fel. A hang körülbelül 330m/s sebességgel terjed, amely egy 20m-es színpadon (Sziget nagyszínpad) már jól hallható késedelmet szenvedne, így az ütemek elcsúsznának. Ezekre a monitor sugárzókra a hangmérnök a szólista saját zenéjét és a legfontosabb igazodási „irányokat” keveri rá, így minden zenész PONTOSAN hallhatja, amit ő maga előállít, és amihez igazodnia kell.
Az előadóművészeknek szükségük van rá, hogy pontosan hallják, hogy a zenekarban mi történik, saját maguk és a többiek éppen mit játszanak, énekelnek. Akik még nem voltak színpadon, el sem tudják képzelni, hogy a nézőtér felé szóló hangfalakból a színpadon szinte semmit nem lehet kivenni, így aztán a zenészek sem egymást, sem pedig saját magukat nem hallják megfelelően. Ennek eredményeként az előadásuk hamis lehet és/vagy elcsúszik ütemben. Ez a hang ”lassú” terjedése okán azonban nemcsak nagy hangnyomású koncertek esetén szükséges, hanem akár konferáláskor, vagy akár klasszikus zene esetén is. Minél nagyobb a színpad, annál inkább szükség van arra, hogy pontosan, megfelelő időben és módon hallják saját magukat és egymást.
Az ám, de az amúgy is nagy hangnyomás közepette csak fokozza a hallás terhelését egy „kontroll láda” és sokszor 100-110dB hangnyomás közepette kell zenélnie, ami biztosan tönkreteszi a hallását! Az egészségügyi határérték a tartós hangnyomásra 85dB. Ez a szint az, amivel akár 8 órán át is lehet audio tartalmat „fogyasztani” a hallásunk károsodása nélkül. Ami ennél nagyobb hangnyomás, az csak rövidebb ideig és a hangnyomás növekedésével egyre kisebb és kisebb ideig lehetséges csak. A 100dB körüli tartós hangnyomás visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz! Ráadásul egy monitor láda nem is minden esetben megfelelő megoldás, mert a hang gerjedését okozhatja és romló hangzást a hallgatóság részére. Aki látta, biztosan emlékszik hogy a „Csillag születik” című film férfi főszereplője is küzdött a megsüketüléssel.
Ennek a probléma halmaznak a megoldására találták fel a fülmonitort (angolul: IEM, azaz In-Ear Monitor – hallójárati kontroll fülhallgató).
Beyonce a világ tetejét képviselő 64Audio márka A12s fülmonitorjával, melyben 12db hangszóró számos szabadalom felhasználásával állítja elő a hangot oldalanként!)
SEAL szintén 64Audio A12 custom modelljével. Jól látható a képeken, miként illeszkedik a fülkagylóba, egyben kizárva fizikailag is a bejutó zajt
A színpadon a zenész egy speciálisan erre a célra kialakított fülhallgatóban végződő rendszeren keresztül kapja meg a számára szükséges hangot, ami többnyire egy személyre szólóan kikevert hangzás és a hangmérnök felel érte. Természetesen a legfontosabb része az „elektroakusztikai átalakító”, azaz a hangszóró konstrukció, melyben valamilyen technológia által az elektromos impulzusokból hangzás, hangnyomás lesz. Lehetőleg minél pontosabb. A technológia már olcsón is elérhető, de a határ szinte a csillagos ég, hiszen a fél köbcentiméteres területnél is kisebb fülhallgatóban egészen hihetetlen technikai megoldásokat valósítanak meg a specialisták.
A fülmonitorok jellemzően olyan kábelekkel vannak kialakítva, hogy ne lógjanak ki a fülből közvetlenül, hanem a fülkagyló mögött el lehessen őket vezetni. Formájuk lehet egyedi és a hallójárat formájára „öntött” egyedi szilikon formában is végződhet, amely sok esetben a bőr színével megegyező, hogy kevésé lehessen felfedezni, máskor pedig szinte „ékszer” funkciója is van, a szebbnél-szebb designok okán. Fontos, hogy a fülhallgatóknál és a fülmonitoroknál az izoláció (a külső térből származó hangok kizárása) megvalósítása elsőrendű feladat, mert csak ebben az esetben valósulhat meg a szándék maradéktalanul. Ennek legegyszerűbb módja a memóriahab alapanyagú illesztékek (COMPLY, COMPLY PRO) használata, melyek nem kívánnak egyedi illeszték öntést, mégis nagyszerűen izolálnak, ha a megfelelő méretet használja a felhasználó.
Gyakran ezt a fülhallgatót vezeték nélküli rendszerhez kapcsolják, ami így biztosítja az előadó szabad mozgását, jóllehet az elérhető hangminőséget limitálja a rádiós kapcsolat. Mára a zenészipar nagy hányada alkalmazza ezeket, mert amellett, hogy megóvja hallásukat, segít is, hogy magasabb színvonalú, jobb minőségű előadásokkal kápráztassák el a közönséget.
A zeneipar „másik fele” is aktív IEM felhasználó. A zene megszólalása a felvételkor a hangmérnököknek köszönhető, akiknek így nagy felelőssége van abban, hogy mit kevernek és hogyan rögzítik azt, mert – a felvételi technika, mikrofonozás mellett – ettől is függ, hogy miként fog megszólalni a zeneszám. Ezért a hangmérnökök számára többfajta fülmonitort is kifejlesztettek, amelyek aztán a zene pontosságát és precizitását kereső audiofil hallgatók táborában is elterjedtek és mára hétköznapivá váltak. A zene rögzítésekor és a mastereléskor is a hangmérnök számára az úgynevezett „FLAT” hangképű fülmonitorok a legjobbak, amelyek lehetőleg minden hallható frekvencián pontosan olyan hangerővel adják vissza az adott frekvenciát, mint ahogy az a keverőbe beérkezett. Nem emelnek ki sem a mély frekvenciákon, sem a magasakon, vagy éppen nem adnak kisebb hangnyomást ezeken, mert akkor az eredeti hangkép megváltozik.
De miért lenne ez baj?
Nos, azért, mert amikor a hangmérnök elkészíti a hangzás képet, azt annak alapján teszi, hogy miként szólal meg a fülében a nyersanyag. Amit hall, ahhoz képest változtat a keverőasztalon! Túl nagy a basszus kiemelése a monitor fülesnek? Akkor többet fog lekeverni belőle, hogy ne torzuljon el az eredeti hangzás és a végső anyagban kevesebb lesz a mélyhangok szintje. Túl kicsi a magas hangok szintje a fülesben? Akkor meg ráad még a keverőn, hogy többet halljon, pedig csak a fülhallgató hangképe volt nem odavaló, nem erre a célra szánt. Ilyenkor a végső felvételben a magas tartomány túldominál és természet ellenes lesz. Ilyen felvétel például az amúgy nagyon igényes muzsika, George Michael „Older” című albuma. Azt természetesen nem állítjuk, hogy ez a fülmonitor miatt lett olyan amilyen, de a túldomináló magas hangok, különösen az énekhang „sz” betűinél zavaróak (sziszegősség).
A fülmonitorok nagyon sokfélék lehetnek, de közös bennük, hogy a mikroszkopikus technológia okán általában jelentősen egy „sima” fülhallgató ára felett kezdődnek, jóllehet az egyszerűbb típusok könnyen megfizethetőek egy átlag zenehallgató részére is (15-17e Ft). Általánosságban elmondható, hogy a hangszóró technológia és a füles hangolása határozza meg a precizitás, életszerűség mértékét és a dinamikát a megszólalásban.
A leggyakrabban a dinamikus hangszóróra – hagyományos lengőtekercses – épülő technológia nem drága (ilyet már biztos mindenki látott): egy kerek membrán egy lengőtekerccsel van összekötve, és a lengőtekercsbe vezetett áram ingadozása mozdítja meg kellő kitéréssel és frekvenciával a membránt, ami aztán megrezgeti a levegőt.
Jellemző rájuk az erőteljes mélytartomány és jó dinamika, viszont a magas frekvenciás felbontásban elmaradnak az úgynevezett rezgőnyelves hangszórók mellett. A rezgőnyelves vagy armatúrás hangszórókban a mágnesesség egy aprócska tűt mozgat (és nem egy egész tekercset), és ez van a membránhoz kötve, így sokkal kisebb tömeget mozgat. Ezek ultra kis méretűek és sokkal precízebb hangzásra képesek, mint a dinamikusak, jóllehet a mélytartomány visszaadása általában elmarad a dinamikustól. Erre találták fel a hibrideket, amely a technológiákat ötvözi és azok előnyei mellett alig van hátrányuk.
Persze nincs felső határ, sem árban, sem hangszórók számában, mert különleges technológiák is kaphatóak, amelyek azonban igencsak borsos árúak és önmagukban nem is használhatóak, csak hozzáillő, megfelelő minőségű, általában dedikált audiofil lejátszóval, amely memóriakártyáról, vagy streamelve játszik le ultra nagy felbontású tartalmakat.
Két csúcsteljesítményű hibrid fülmonitor:
A fülmonitorok minden esetben alapértelmezetten kábeles meghajtásúak, mert a vezetékmentes technológiák még a legmagasabb színvonalon sem érték el ezt a szintet, de az oldható kábelezés okán szinte mindegyikhez lehet vezetékmentes megoldást csatlakoztatni. A csúcsmodelleknél ezek már nem a csúcsminőségű beépített Bluetooth modul DAC processzorát használják, hanem egy dedikált DAC-kal építik össze. Egy ilyen Bluetooth DAC képes ma már a 24Bit 48/96kHz felbontásra, amely a Hi-Res Lossless területe.
Érdekes cikk volt, köszi!
Nagyon jó a cikk. Köszönöm!
Remélem lesz még!
Az ultrasone 880nak melyik hangszóró technológiája a van? A sima lengőtekercses? Mert a magas frekvencia tartományban max. 35kHz. Ez az már komoly értek. Tudom, hogy ez nem monitor.
Minek a 35kHz mikor a 20kHz-t is csak kevesek hallják ahogy ezt anno tanultuk. Persze lehetnek extrém hallásúak, de nem hinném hogy ők is tudnának kezdeni plusz 15kHz frekivel. Kb mint a szem felbontóképessége feletti kijelzők amikkel dobálóznak a cégek.
Kedves gunar, Alapvetően igazad van, az ember nem hall 20kHz felett és sokan annál is kevesebbet hallanak a hangokból, de attól még ők is meg tudják különböztetni a valós hangot a “gép” hangtól és ez a lényeg! Íme egy “nem számháború / dobálózás szintű” magyarázat:
Hangszerek hangja: Nincs hangszer, amelynek 16kHz felett lenne hangja, így “értelmetlen” magasabb frekvenciákat hajszolni alapvetően, DE!
Az ún. “harmonikus torzítás” jelenléte alapvetően befolyásolja azt, hogy milyennek halljuk amit hallunk. A felharmonikus az alapfrekvencia többszörösén megszólaló, az eredeti jelben nem szereplő hang. A második felharmonikus az alapfrekvencia kétszeresén, azaz pontosan egy oktávval az alaphang felett szól, ezért szubjektíven nem annyira zavaró. A harmadik felharmonikus ugyanakkor kifejezetten káros, hiszen az alaphanghoz képest teljesen fals hangon szól.
Többek között ezért is, a gyártók törekszenek arra, hogy a készülékek frekvencia átvitele jelentősen az emberi hallás felett legyen, mert az ottani átvitel minősége visszahat a hallható hangsávra, az interferenciák miatt.
Ettől önmagában még nem lesz valami jó, azt a meghallgatás tudja eldönteni, hiszen mindenkinek más és más a hallása, így a hangzás mindig szubjektív marad.
Mi a MUZIX-nál arra törekszünk, hogy az eszközeink azt adják vissza, amit a zenész és a hangmérnök képzelt el, mert ők ugye kéz a kézben járnak. Lehetőleg NEM teszünk hozzá és nem veszünk el belőle. Márpedig a mai eszközök zöme így tesz. Jó példa a hárombetűs jól ismert márka, amelynek hangképzése zömmel a fiatalok basszus imádatára épülve, jelentősen megváltoztatja az eredeti zenét. Ezt persze lehet szeretni, de attól még nem HANGHŰSÉG.
A bajor ULTRASONE 30 éve készít kisszériás audioeszközöket és keveset költ márkaépítésre, annál többet kutatás-fejlesztésre, így kevésbé ismert, de a hangzása, minősége nagyon-nagyon…
A Performance 880-as titánium bevonatos membránja - a titán rendkívüli merevségét kihasználva - brillírozik a magas frekvenciákon. Itt egy kis olvasnivaló, ha nem bánod!
Kedves White64GB,
Az Ultrasone Performance 880 titán-mylar kompozit membrános hangszórója CCAW tekerccsel ( OFC rézbevonatú alu tekercs, amely egyesíti az alu alacsony tömegének a rezgő mozgás során érvényesülő előnyét és az oxigénmentes réz kiváló vezetőképességét. Tehát lengőtekercses, még ha nem is sima. Igen precíz minden frekvencián és örökké tart.
Köszi mindent, de nem nektek hanem az előttem szólónak reagáltam és igen tudom, hogy a hegedűk és más hangszerek egy része is képes sokkal magasabb freki kiadására mit az emberi hallás tudhat és az ilyen magas hangok különbségét hallhatjuk is ami hozzátesz az érzékeléshez mi valódi és mi nem, stb.
Persze lehet ez sem oldaná meg azt amikor hallom hogy az emberek vitatkoznak a leírt számokon, mert az “övék a jobb” számokban, pedig lehet hogy mégsem. Ennél csak azt rosszabb olvasni mikor már azon folyik a vita sodrott vagy tömör legyen az erősítőt a hangrendszerrel összekötő vezeték. 
Persze nekik is biztosan van igazuk, hiszen ők hallják a különbséget.
Pont ezért nem látom sosem értelmét hogy ezeket szvsz reklám céllal írják ki cégek, hiszen a laikust megtéveszti, aki meg profi (nem vagyok az) az meg amugy is tudja hol nézzen utána pontosan ezeknek.
Megint leírom, ez nem nektek szólt csak általánosságban jegyeztem meg. Én ezt úgy írnám le az 1xű embereknek, hogy “lefedi a teljes emberi hallástartományt” vagy valami hasonlót kibővítve akár.
Szerintünk meg igazad van…
Nem könnyű ezeket a “dolgokat” érthetően elmagyarázni és a gyártók pedig a műszaki adatok megadásánál nincsenek tekintettel arra, hogy az emberek többségének ez számháború és nem -csak - attól szól élethűbben valami, mert nagyobb számok vannak rajta. May the MUZIX be with you.
A gyártó legjobb fejesed 75kHz-ig tud. 🤷
Elhiszem, csak ezzel annyi a baj, hogy a különféle füleseket használók több mint felét ha megkérdeznéd mi az elméleti halláshatár, nem tudná megmondani, ha tovább kérdeznéd őket, hogy mik is a felharrmonikusok és hogyan halljuk őket stb, lehetne még sorolni amit tök fölöslegesen írnak ki a gyártók egy-egy füles mellé, sőt a laikusokat még össze is zavarja, mivel megnézi és azt hiszi az emlitett fülesnél a 75kHz-et is hallja majd, mivel a frekvenciával sincsen tisztában, hogy eszik-e vagy isszák, viszont van rá pénze megveszi. Majd tök véletlenül valaki a kezébe ad egy lényegesen olcsóbb fülest és azon valami számára megmagyarázhatatlan módon mégis szebben szól a kedvenc zenéje, pedig a felét sem tudja mert csak pl 35kHz a max amit arra írt a gyártója, mennyire átverve fogja magát érezni.
Persze ez egy extrém példa de előfordulhat, az adatok miatti számháborúról nem is beszélve, amiket bőven elég lenne a termék mellé letölthető doksiba leírni, ezt a többség sosem olvassa, csak aki tudja is mit keres és hol jut infóhoz. Biztosan érted a mire céloztam ezzel és mivel sokszor futottam már bele a hétköznapokban a csak azét jobbnak hitt kijelző vitákba, mert hú mennyivel is nagyobb a felbontása, ugyanakkor úgy nézi hogy a gyári túlszaturált módon hagyja míg használja, aminek köze nincsen egy valódi képhez ellenben “szép”, színes. Azt csak érintőlegesen említem hogy az a bizonyos felbontás már régen túl van azon amit a szem képes látni. Ez csak egy a sok felhozható példából. De sztem megint kapok majd ezért mert off-ba húzok a hasonlataimmal.
Continue the discussion at Hozzászólok