Mitől ilyen vékony és alacsony fogyasztású az iPad Air kijelzője?

Ez a cikk legalább 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iPad Air megjelenése egyben egy óriási technológiai előrelépést is jelképez az Apple életében, hiszen míg csökkentették az eszköz fizikai méretét és súlyát több mint 25 százalékkal, addig a teljesítményét növelték és mindeközben megtartották ugyanazt a 10 órás akkumulátoridőt, sőt még javítottak is rajta egy-két órával. Jogosan merül fel tehát a kérdés: Hogyan lehetséges mindez? 

ipad_air_thin

A kérdés megválaszolásához nagyban hozzájárul az IHS iSuppli jelentése, amelyet az iPad Air szétszedése után készítettek, és amiben azonosították az összes alkatrészt az eszközben. Kiderült például, hogy a korábbi 84 darab, a kijelzőt megvilágító LED-et sikerült helyettesíteniük mindössze 36 darabbal, valamint sokkal kisebb vastagságú helyre sikerült beépíteni a kijelzőt. Értelemszerűen a kijelző az a része az iPadnek, ahol az Apple a legtöbbet tud innoválni, hiszen ez a legnagyobb és leginkább energiaigényes alkatrésze az eszköznek.

apple-ipad-air-ad.png

Egy új, Dr. Raymond M. Soneira által készített elemzés – amelyben az iPad Air kijelzőjét hasonlítja a Kindle Fire HDX 8.9, valamint a Google Nexus 10 kijelzőjéhez – megerősítette, hogy az Apple nagyban változtatott a kijelző szerkezetén. Az új kijelző a régi amorf szilícium (a-Si) félvezető helyett már az új indium gallium cink oxid (IGZO) félvezetőt használja. Már több éve kering a pletyka arról, hogy az Apple nem csak az iPad esetében, hanem a többi termékénél is bevezeti az IGZO technológiát, sőt a Sharp már kísérletezett is vele, de az előállítása során elég sok akadályba ütköztek. Viszont most az Apple-nek sikerült megoldani ezeket a problémákat és megvalósítani a technológiát tömegtermelésben is.

Miért fontos az IGZO technológia? 

igzo-2

“Az iPad Air kijelzője jelenleg 57 százalékkal kevesebb energiával működik, mint az előző generációk kijelzője és ez egész egyszerűen nem lehetne megoldható a régi amorf szilícium (a-Si) technológiával.” – magyarázza Soneira. “A negyedik generációs iPad kijelzőjéhez képest a tükröződés 23 százalékkal csökkent, a maximális fényerő nőtt 7 százalékkal, illetve a kontraszt/fényerő arány további 32 százalékkal javult.

retina-ipad-mini-ipad-air

Soneira szerint a most megjelenő Retina iPad mini is megkapja majd az IGZO technológiával készült kijelzőt, ami még nagyobb újításnak számítana a nagyobb pixelsűrűségnek köszönhetően.

dscn10291

Az elemzésből azonban kiderül,  hogy az Apple már nincs a jéghegy csúcsán a kijelzők terén, hiszen az Amazon Kindle Fire HDX 8.9 tabletnek a kijelzője jobb teljesítményt nyújtott a teszteken, mint az iPad Air kijelzője, köszönhetően az Amazon által használt alacsony hőmérsékletű polikristályos szilícium (Low Temperature Polysilicon, LTPS) technológiának, amelynek a energiaigénye még a IGZO-nál is kisebb.

Az LTPS-t általában kisebb kijelzőknél szokás alkalmazni, mint például az iPhone kijelzőjénél, de az Amazon kipréselte a technológiából azt, amit lehetett és így sikerült egy tablet méretűnél is megvalósítani ezt. Ugyanakkor az Apple nem valószínű, hogy követni fogja az Amazont, hiszen nem lehetséges olyan nagy mennyiségben tömeggyártani az LTPS-kijelzőket, mint ahogyan az Apple-nek szüksége lenne rá az évi több tízmillió iPadhez. 

Soneira szerint ugyanakkor az Apple még mindig tudna fejlődni az IGZO-technológiában, hiszen még mindig van egy légrés az iPad Air kijelzője és a felette lévő üveg között, míg néhány másik Apple kijelzőnél már együtt gyártják a két réteget, így megakadályozva a légréteg keletkezését.

img_9509

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az Apple kijelzői folyamatosan fejlődnek és még mindig az egyik legjobbak a piacon. Bár már közelednek a versenytársak is, ami nekünk, felhasználóknak csak jó, hiszen tovább ösztönzi az Apple-t az innovációra.

Ezek még érdekelhetnek:


  1. Ne haragudjatok a kötözködésért, de technikai cikkben én nem szeretnék szilikonnal találkozni. Egy helyen jól fordítottátok szilíciumra, az alábbi két helyen viszont rosszul:
    rossz: “Az új kijelző a régi amorf szilikon (a-Si)”
    helyesen: “Az új kijelző a régi amorf szilícium (a-Si)”

    rossz: “Amazon által használt alacsony hőmérsékletű poliszilikon”
    helyesen: “Amazon által használt alacsony hőmérsékletű többkristályos szilícium” esetleg “poliszilícium”, bár ez kissé félrevezető, mert nincs köze a polimerekhez

  2. Van hivatalos megerősítis is arról, hogy IGZO lenne? Mert a honlapjukon nincs, keynote-on nem említették. Attól, hogy IGZO egy kijelző még lehet IPS panel is egyben (értsd: ezek egymást kizáró, vagy egymás mellett élő technológiák)?
    Szeretném érteni ezeket a dolgokat egy picit jobban.

Írd le a véleményedet! (Moderációs elveinket ide kattintva olvashatod.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!