Megvegye-e az Apple Magyarországot?

Ez a cikk legalább 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csütörtökön tartották az Apple részvényeseinek találkozóját, és amint azt sokan talán tudjátok is, kialakult egy egészséges vita arról, hogy mihez kezdjenek a tisztán 137 milliárd dolláros, szabadon fekvő összeggel.

apple_bajusz

Az Egyesült Államok egyik vezető gazdasági lapjának, a Fortune-nek internetes oldalán jelent meg Lee Hower LinkedIn-alapító és a NextView Ventures internetes gazdasági elemző cég munkatársának egy cikke, amiben a szerző humorosan megemlíti, hogy ekkora mennyiségű pénz gyakorlatilag megfelel Magyarország éves GDP-jének (a Wikipédia szerint a magyar bruttó nemzeti össztermék 2011-ben 140 303 000 U.S. dollár volt). „Azt olvastam valahol, hogy a cég pénztartaléka Magyarország vagyonával egyezik meg, így javasolnám egy vállalkozó szellemű részvényesnek, hogy a konferencia során vesse fel az állam megvásárlásának ötletét. Annak ellenére, hogy az ország valószínűleg nem adná el a függetlenségét és teljes gazdaságát egy egyszeri pénzösszegért, annak a gondolata, hogy az Apple adót emel Magyarországon az osztalékok növelése céljából, megmosolyogtat” – írja Hower.

A cikk ezek után immár komolyabban folytatódik. Felvetődik a kérdés: vajon mihez kezdjen az Apple ezzel a rengeteg pénzzel? Az elemző szerint három ésszerű befektetési lehetősége van a vállalkozásnak.

Az első ilyen lehetőség az új termékek ki- és továbbfejleszétésnek finanszírozása. Láttunk már koncepciókat egy új AppleTV-ről, az iWatch-ról, a kiszivárgott iPhone 5S és iPad 5 alkatrészeiről. Az Apple jelenlegi egyik legfontosabb irányvonala az iPhone megjelenése óta exponenciálisan fejlődő mobilkészülék-gyártás, amelytől a fogyasztók már-már szabályszerű „csodát”, minden évben forradalmi áttörést okozó új találmányokat várnak. Talán egy ekkora summával megtámogatva ezek a bizonyos csodák is könnyebben megtörténnének…

A második opció a részvényesek részére történő pénzvisszaforgatás, a harmadik, és egyben legérdekesebbnek tűnő befektetés pedig ténylegesen felvásárlások kivitelezése.

Node mit is vásárolhat fel a cupertinói vállalat? Az Apple sohasem folytatott rohamos vagy túlzottan nagy értékben történő felvásárlást; a vezetőknek megvolt arra a jó érzéke, hogy inkább a kellő pillanatban, egy adott, éppen szükséges feladat megoldását megkönnyítő céget, technológiát, stb. vegyenek meg. Ennek megfelelően Lee Hower a következő stratégiai célpontokat tűzte ki az Apple potenciális „áldozatai” gyanánt:

  1. Tartalomvásárlás. A tartalmak, szolgáltatások a felhasználók számára az egyik legfontosabb „fogyasztási cikket” jelentik, habár az Apple bevételének mindösszesen 6%-át teszik ki. A digitális média és a szórakoztatóipar nagyjai mind a cég zsebében lehetnének: a Netflix, a Walt Disney és a Time Warner is logikus döntésnek mutatkozna.
  2. A kommunikációs infrastruktúra fejlesztése. Habár első látásra ésszerűnek tűnne, hogy oly sokféle (és darabszámban még több) mobileszköz piacra dobása után Tim Cook és csapata kilóra megvegyék a nagy mobiltelefon-, Internet- és tévészolgáltatókat, alaposabb megfontolás után mégiscsak az derül ki, hogy ennek a konkrét pénzben mérhető eredménye viszonylag sokat váratna magára. Noha a nagyobb TV-csatornák és/vagy mobiltelefon-társaságok megvásárlása stratégiai előnybe hozná az almás céget, ehhez először is óriási összegeket kellene költeni az infrastruktúra neki megfelelő szintre való fejlesztésére. Nehéz döntés, annyi bizonyos.
  3. „Függőleges integráció”. A néha nagy port kavaró botrányokat kirobbantó beszállítókkal (például a kínai Foxconn-nal) való szerződés helyett cégünknek jól jöhetne, ha minden egyes alkatrészt saját felügyelete és irányítása alatt gyárthatna. Az olyan alkatrészkereskedők, mint például a Sharp vagy a Toshiba nagy segítséget nyújthatnának, ha kizárólagosan az Apple részét képeznék.
  4. Egy közösségi hálózat megvásárlása. Szerzőnk szerint az egyetlen értelmes kuncsaft a Facebook lehetne, mivel a Twitter nem nyújt elég erős stratégiai együttműködésre lehetőséget, a LinkedIn pedig azért van kizárva, mert az Apple inkább egy fogyasztó-, mintsem gazdaságközpontú vállalkozás. Tekintve az alapító Mark Zuckerbergnek a Facebookra gyakorolt hatalmát és valószínű döntését, feltehető, hogy a Facebook sem lesz egyhamar Apple-csatlóscég.

„Az én tippem viszont az – írja Hower – , hogy az Apple nem ezek közül az irányvonalak közül fog választani… Egyre szimpatikusabbnak tűnik az a Magyarország…”

Ezek még érdekelhetnek:


  1. Még ha el lehetne adni így egy országot, akkor sem tudná az Apple ennyi pénzből megvenni Magyarországot. Az éves GDP kvázi az ország éves profitját jelenti. Cégek felvásárlása pedig általában az éves profit 8-10-szeresén történik, így Mo.-t 1.100-1.400 milliárd dollárért lehetne megvenni elméletben, arra pedig nem elég a pénze az almás cégnek 🙂

Írd le a véleményedet! (Moderációs elveinket ide kattintva olvashatod.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!