Csütörtökön tartották az Apple részvényeseinek találkozóját, és amint azt sokan talán tudjátok is, kialakult egy egészséges vita arról, hogy mihez kezdjenek a tisztán 137 milliárd dolláros, szabadon fekvő összeggel.

Az Egyesült Államok egyik vezető gazdasági lapjának, a Fortune-nek internetes oldalán jelent meg Lee Hower LinkedIn-alapító és a NextView Ventures internetes gazdasági elemző cég munkatársának egy cikke, amiben a szerző humorosan megemlíti, hogy ekkora mennyiségű pénz gyakorlatilag megfelel Magyarország éves GDP-jének (a Wikipédia szerint a magyar bruttó nemzeti össztermék 2011-ben 140 303 000 U.S. dollár volt). „Azt olvastam valahol, hogy a cég pénztartaléka Magyarország vagyonával egyezik meg, így javasolnám egy vállalkozó szellemű részvényesnek, hogy a konferencia során vesse fel az állam megvásárlásának ötletét. Annak ellenére, hogy az ország valószínűleg nem adná el a függetlenségét és teljes gazdaságát egy egyszeri pénzösszegért, annak a gondolata, hogy az Apple adót emel Magyarországon az osztalékok növelése céljából, megmosolyogtat” – írja Hower.

A cikk ezek után immár komolyabban folytatódik. Felvetődik a kérdés: vajon mihez kezdjen az Apple ezzel a rengeteg pénzzel? Az elemző szerint három ésszerű befektetési lehetősége van a vállalkozásnak.

Az első ilyen lehetőség az új termékek ki- és továbbfejleszétésnek finanszírozása. Láttunk már koncepciókat egy új AppleTV-ről, az iWatch-ról, a kiszivárgott iPhone 5S és iPad 5 alkatrészeiről. Az Apple jelenlegi egyik legfontosabb irányvonala az iPhone megjelenése óta exponenciálisan fejlődő mobilkészülék-gyártás, amelytől a fogyasztók már-már szabályszerű „csodát”, minden évben forradalmi áttörést okozó új találmányokat várnak. Talán egy ekkora summával megtámogatva ezek a bizonyos csodák is könnyebben megtörténnének…

A második opció a részvényesek részére történő pénzvisszaforgatás, a harmadik, és egyben legérdekesebbnek tűnő befektetés pedig ténylegesen felvásárlások kivitelezése.

Node mit is vásárolhat fel a cupertinói vállalat? Az Apple sohasem folytatott rohamos vagy túlzottan nagy értékben történő felvásárlást; a vezetőknek megvolt arra a jó érzéke, hogy inkább a kellő pillanatban, egy adott, éppen szükséges feladat megoldását megkönnyítő céget, technológiát, stb. vegyenek meg. Ennek megfelelően Lee Hower a következő stratégiai célpontokat tűzte ki az Apple potenciális „áldozatai” gyanánt:

1. Tartalomvásárlás. A tartalmak, szolgáltatások a felhasználók számára az egyik legfontosabb „fogyasztási cikket” jelentik, habár az Apple bevételének mindösszesen 6%-át teszik ki. A digitális média és a szórakoztatóipar nagyjai mind a cég zsebében lehetnének: a Netflix, a Walt Disney és a Time Warner is logikus döntésnek mutatkozna.
2. A kommunikációs infrastruktúra fejlesztése. Habár első látásra ésszerűnek tűnne, hogy oly sokféle (és darabszámban még több) mobileszköz piacra dobása után Tim Cook és csapata kilóra megvegyék a nagy mobiltelefon-, Internet- és tévészolgáltatókat, alaposabb megfontolás után mégiscsak az derül ki, hogy ennek a konkrét pénzben mérhető eredménye viszonylag sokat váratna magára. Noha a nagyobb TV-csatornák és/vagy mobiltelefon-társaságok megvásárlása stratégiai előnybe hozná az almás céget, ehhez először is óriási összegeket kellene költeni az infrastruktúra neki megfelelő szintre való fejlesztésére. Nehéz döntés, annyi bizonyos.
3. „Függőleges integráció”. A néha nagy port kavaró botrányokat kirobbantó beszállítókkal (például a kínai Foxconn-nal) való szerződés helyett cégünknek jól jöhetne, ha minden egyes alkatrészt saját felügyelete és irányítása alatt gyárthatna. Az olyan alkatrészkereskedők, mint például a Sharp vagy a Toshiba nagy segítséget nyújthatnának, ha kizárólagosan az Apple részét képeznék.
4. Egy közösségi hálózat megvásárlása. Szerzőnk szerint az egyetlen értelmes kuncsaft a Facebook lehetne, mivel a Twitter nem nyújt elég erős stratégiai együttműködésre lehetőséget, a LinkedIn pedig azért van kizárva, mert az Apple inkább egy fogyasztó-, mintsem gazdaságközpontú vállalkozás. Tekintve az alapító Mark Zuckerbergnek a Facebookra gyakorolt hatalmát és valószínű döntését, feltehető, hogy a Facebook sem lesz egyhamar Apple-csatlóscég.

„Az én tippem viszont az – írja Hower – , hogy az Apple nem ezek közül az irányvonalak közül fog választani… Egyre szimpatikusabbnak tűnik az a Magyarország…”