A valaha készült legvékonyabb iMac, kompromisszumokkal. 2009. októbere óta (a teljesítmény évenkénti növelése ellenére) most frissítette először az Apple az iMac dizájnját, melynek eredményeképpen az új generációs iMac az előzőekhez képest 40%-al kisebb térfogatú (!), és a szélek nagyon vékonyak lettek (mindössze 5 mm). Nem kérdés, hogy ez a legszebb forgalomban lévő asztali számítógép.

A gép széleinek ilyen hihetetlen vékonysága valójában egy ügyes optikai hatás, hiszen a gép hátulsó fele a közepe felé agresszívan domborodik. Ennek ellenére új összeszerelési és megmunkálási technológiák kifejlesztésére volt szükség ennek az eléréséhez is.

A 21.5″-os alap konfigurációjú iMac egy 2.7 GHz-es, quad-core Intel Core i5-ös processzort, 1TB-os HDD-t (valamiért a korábbi 7200-rpm helyett a 21.5″-os gép esetén 5400-rpm-es lesz a merevlemez), 8GB RAM-ot, és egy NVIDIA GeForce GT 640M GPU-t (512MB memóriával) tartalmaz , míg a 27″-os esetén a processzor egy azonos típusú 2.9 GHz-es változat, a HDD szintén 1TB-os (csak itt már 7200-rpm-es), a grafikus processzor egy NVIDIA GeForce GTX 660M (szintén 512MB memóriával). Mindegyik modell beépített FaceTime HD kamerát, új sztereó hangszórókat, kettős mikrofon rendszert, 4 USB 3.0 portot, két Thunderbolt portot (Mini DisplayPort támogatással), egy SDXC kártya helyet, egy gigabit-es ethernet csatlakozót, 802.11n-es Wi-Fi-t, és Bluetooth 4.0 technológiát tartalmaz.

A nagyobbik 21.5″-os és a 27″-os modell esetén választható lehetőség az Apple Fusion Drive megoldása, amely egy HDD és egy flash alapú tároló – OS X által automatikusan vezérelt – kombinálásából áll. A megoldás lényege az, hogy a gyakran használt programok és az operációs rendszer a 128 GB-os SSD-n található, míg a többi adatunk, és a kevesebbet használt appok az 1 (vagy akár 3) TB-os HDD-n. A két tároló rendszer kombinálásával a bootolás majdnem 2x, míg egy Aperture-be való importálás 3.5x gyorsabb lesz.

Bár a kijelző felbontása továbbra sem retina (az előző generációkhoz hasonlóan a 21.5″-es felbontása 1920×1080 px, a 27″-esé pedig 2560×1440 px) , a The Verge újságíróit a panel technológiája és megjelenése arra emlékezteti. Nem is véletlenül, hiszen a megjelenítő a gép elején található üveggel egybe van építve (ez megszünteti a 2009 utáni gépek kijelző és üveg közti gyakori porosodását is), a korábbiaknál 5 mm-rel vékonyabb és az “antireflective” bevonatnak köszönhetően 75%-al kevesebb tükröződést produkál, amely gyakorlati hasznot jelenthet fényesebb irodákban, lakásokban dolgozóknak.

Az előző iMac-ekkel ellentétben – vélhetően a vékonyított dizájn miatt – a 21.5″-es verzióban a RAM nem lesz bővíthető, így érdemes majd vásárlás előtt eldönteni, hogy az alapmodell 8GB-ja elég-e számunkra. Ugyanakkor a 27″-es változat hátoldalán egy könnyen hozzáférhető panelban cserélhetjük ki a gyári 8GB-ot 16GB, vagy akár 32GB-nyi RAM-ra is. Továbbá egyik modellben sem lesz ezentúl optikai meghajtó, amelynek kivezetése most már lassan a teljes Mac termékcsaládot érinti (sem az új Mac mini-ben, sem az új retina MacBook Pro-kban, sem a MacBook Air-ekben nem található már meg a SuperDrive). Ahogy a floppy meghajtó első iMac-ből való kihagyásakor, most is néhány felhasználót kényelmetlenül érinthet ez a változás. Az eddig a meghajtó mellett elhelyezkedő SDXC-kártya olvasó a gép hátulján, a portok mellett lesz megtalálható.

Összességében a 2009-végi óta ez az első iMac frissítés, ami az előző modell cseréjét ésszerűvé teszi. A kisebb változat novembertől $1299-ért, míg a 27″-es decembertől $1799-ért lesz elérhető, a hazai árak ennek megfelelően fognak majd alakulni.