Ahogy érzitek is, néhány hete már sokkal kevesebb cikket kaptok tőlünk. Ez annak az eredménye, hogy egyre kevesebb az érdemi hír az Apple háza táján. Nyilván sok-sok karácsonyi cikk, ajándékötletek fognak jönni a következő néhány hétben, de próbálunk hasznos cikkeket is írni nektek, mint a mostani.
(HomeKit-képes szellőző rendszer demó videójának egy részlete)
Ez a cikk egyáltalán nem PR anyag, pusztán eszembe jutott, hogy érdekes lehet számotokra levegőcsere, légtechnika az otthonokban. Brutálisan sokat számít az, hogy ki, hogyan és mikor szellőztet otthon, vagy éppen hogyan cseréli a levegőt az otthonában. Ettől függ, hogy hogyan érezzük magunkat napközben, mennyire vagyunk produktívak, képesek vagyunk-e gyorsabban reagálni a helyzetekre. A levegőcsere önmagában megváltoztathatja az életünket, nem véletlen szellőztettek reggel és este a nagyszüleink, amit mi jóval kevesebbszer teszünk már meg manapság.
Nagyjából 2015 óta rendelkezem a Netatmo időjárás állomással, és azóta foglalkozom azzal is, hogy megfelelően szellőztessek itthon. Ennyi idő alatt már megtanultam azt is, hogy a szervezetem hogyan reagál arra, hogy ha régóta nem szellőztettem.
Általában ugye azért szellőztetünk, mert főzünk, esetleg meleg van, vagy csak szimplán friss levegőt szeretnénk. A téli időszakokban főleg az utolsót szinte el is felejtjük. Normál esetben 2-3 óránként kellene egy hatalmasat szellőztetni, de ez sokszor lehetetlen. A szellőztetés célja, hogy az elhasznált levegőt új, oxigéndúsra cseréljük, avagy kevesebb legyen a CO₂ avagy széndioxid tartalma a levegőnek.
Minél kisebb egy lakás, annál nagyobb az esély, hogy a CO₂ rövid úton megnövekszik és ezzel fejfájást, alvászavart, és úgy általánosságban véve rossz közérzetet okoz. A CO₂ koncentrációját ppm-ben mérjük.
Mondjuk egy 20-30 nm-es lakásban szigeteléstől függően nagyjából 3-4 óra alatt fogy el a megfelelő levegő. Persze megfulladni nem fogunk, de nem lesz ideális a levegő. A fenti ábrán egy átlagos szoba látható, ha ki is szellőztettünk este, akkor reggelre lényegében leromlik a levegőnk. Ha egyáltalán nem szellőztetünk sem reggel, sem este, akkor ez a levegő tovább romlik és ezzel együtt rossz közérzetünk is lesz, ami befolyásolja az otthoni munkát, a kapcsolatunkat, de úgy összességében mindenre hatással van.
Közel 4 óra alatt a CO₂ koncentrációja már 1500 fölötti ppm értéket mutathat, tehát akkor már nem ideális környezetben alszunk. Ezzel sok mindent nem lehet kezdeni éjjel, mert nyilván nem fogunk felkelni kinyitni az ablakot, de azért nem menthetetlen a helyzet. ? Erre még visszatérek.
A CO₂-t mérni viszonylag drága mulattság. Ha csak a Netatmo-t vesszük alapul akkor közel 50.000Ft-ba kerül egy időjárás állomás. Természetesen ez jóval több dolgot is mér, nem csak a CO₂ koncentrációját. Mi ezzel mérjük a külső és belső hőmérsékletet, ez alapján állítjuk adott esetben a klímát, a fűtést, és minden szobában mérjük a CO₂ szintet. Van persze olcsóbb megoldás a széndioxid mérésére, de önmagában egy drága szenzorról beszülünk, tehát nem igazán lehet kapni olcsót és jót is. Az elmúlt 7 év alatt én a Netatmo-val 100%-ig meg voltam elégedve: szépen mér, HomeKit képes és így tovább…
Ahogy látható, 1000ppm fölött már szól is, hogy szellőztetni kéne, de ez egyénileg beállítható. A cél persze az, hogy néhány óránként azért szellőztessünk, hogy megfelelő oxigénszint legyen a lakásban.
⚠️ A légtisztítók nem képesek eltávolítani a széndioxidot, tehát kizárólag légcserével lehet ezt megoldani!
Jelenleg a lakásban lévő levegő több részből áll, de többek között az alábbiakból:
- Vannak ugye a PM10, PM2.5 és PM0.1 részecskék. Ezek az úgynevezett szálló porok, ezeket szoktunk kiszűrni a HEPA szűrőkkel. Ebből a legmodernebb a HEPA 13.
- Ezen kívül beszélünk a VOC-ról. Ezek az illóanyagok, amiket szénszűrővel lehet szűrni. Ezekhez az anyagokhoz már sokkal jobb légtisztító szükséges, de erről bővebben írtam a Dyson légtisztító és ventillátor cikkemben.
- Végül, de nem utolsó sorban pedig a CO₂, a levegő széndioxid tartalma.
Levegőcsere az otthonunkban
Igazából ez egy olyan téma, amit nagyon ritkán érintenek, pedig rendkívül fontos. A levegő cseréje viszonylag drága mulattság, de nem minden esetben. Manapság ugye a cél az, hogy a lehető legjobban szigeteljük a lakást. Ezzel persze el is érjük azt, hogy a jobb szigetelés egyúttal egyenlő a kevesebb friss levegővel is. Nem képes az otthonunk szellőzni, régebbi lakásnál megérkezik a penész és így tovább… A szellőzés tehát sok szempontból fontos, arról nem beszélve, hogy az sem jó, ha túl kevés vagy túl sok a páratartalom. Még nyáron hallgattam meg az OkosOtthon Labor podcast egyik részét az otthonok szakszerű légcseréjéről, amiből rendkívül sok párhuzamot tudtam hozni az otthonban lévő levegőcserére.
A jelenlegi lakásban rendelkezünk két fürdővel és plusz egy WC-vel. Ezek közül az alábbi képen piros 1-gyel és 2-vel jelölt az elsődlegesen használatban lévő. Mindkettő rendelkezik elszívóval, tehát a levegőt kiszívja az adott helyiségből. Ezek persze nem működnek folyamatosan, sőt, szinte sosem, de effektíve a társasház más lakói használják, tehát a levegő úgymond jár.
Általában nyitva hagyjuk bukóra a nappali (kék szoba 1-essel jelölve) és a háló (zöld szoba 2-essel jelölve) ablakait. Ezzel járatva a levegőt. A fenti “levegő alagutat” lényegében igazolja a podcastben lévő kolléga is, aki évek óta foglalkozik az otthonban lévő levegő cseréjében. Rendkívül sokat számítanak az ilyen apró “lyukak”, mert ezzel valójában sosem ment 1000 ppm fölé a levegő CO₂ tartalma a lakás ezen részében.
A képen a hálószobát látjátok, ahol a normál ajtó be van csukva, de ugye a fürdő ajtaja nyitva van, ahol a szellőző rendszer is van kikapcsolt állapotban. A hálószobában sosem ment még fel 1000-nél többre a ppm, ezzel igazolva azt, hogy bizony számít az a kis lyuk. Ugyanez ugye a másik szobában, ahol nincs szellőzés, zárt ajtó mellett 3000 ppm fölé ment éjjel a levegő. A hálóban és nappaliban a levegő járása miatt átlagosan 500-600 körül mozog télen a CO₂ koncentrációja. Ez nyáron 300 alatt van.
Nyitott bukó ablakkal jól látszik, hogy a nappaliban és a hálóban 400 ppm alatt van a CO₂ koncentráció, mert köszönhetően a fürdőben és WC-ben lévő szellőzésnek, mozog a levegő. A harmadik szobában, ami nincs közvetlen közelben semmihez, 900 fölött van ppm nyáron, télen ez a sokszorosa, szellőztetés nélkül. Ennyit számít a minimális, észrevehetetlen légmozgás. Ezért érdemes meghallgatni a podcastet, amit különösen ajánlok, és nagyon szépen köszönöm Kálmán Gergőéknek, hogy beszéltek erről. Ide kattinva elérhetitek az összes podcastjüket, amik mind-mind rengeteg információval rendelkeznek.
Ez a cikk szimplán azért készült, hogy esetleg felkeltsem az érdeklődést a levegő CO₂ koncentrációjának a fontosságára és a szakszerű levegőcserére, ha esetleg valakit érdekel ez úgy, mint engem. ?
Te milyen érzékelőket használsz az otthonodban?
“Manapság ugye a cél az, hogy a lehető legjobban szigeteljük a lakást. Ezzel persze el is érjük azt, hogy a jobb szigetelés egyúttal egyenlő a kevesebb friss levegővel is.”
Sajnos ez egy nagyon rossz tévhit, úgyanúgy mint a bukóra nyitással való hosszú szellöztetés, szívesen kifejtem ezt hosszabban is, ha valakit érdekel.
Nyugodtan Ezért készült a cikk! Egyébként én nekem szellőztetéssel kapcsolatban a műanyag új nyílászárók kizárólag negatívan hatottak, kivéve persze az olyanokat amiknél van olyan opció hogy picit is nyitva marad az egész ablak szellőztetés céllal.
A bukóra nyitott ablakra visszatérve, szerintem nem ér semmit, HA csak nincs ugye egy másik vég, ami miatt
létrejön a “szélcsatorna”. Tehát ha csak szimplán bukóra nyitunk egy ablakot szerintem az sokszor nem ér annyit szellőztetésként. De ez csak az én tapasztalatom.
Bocs, ha a nagyon hosszú (általam még meg nem hallgatott) podcastban volt róla szó.
Hőcserélős vagy hővisszanyerős szellőztetés lehet a megoldás (új tervezésű épületeknél még szóba jöhet az un. “szolár kémény”) A lényeg persze, hogy rendszerben kell az egészre tekinteni.
Példa egy egyszerű esetre:
Az elv egy ház esetén:
Igen erre picit kitért a podcast, de én meg nem akartam ilyen hosszúra nyújtani a cikket. Plusz ehhez már nem is értek semennyire sajnos.
Először is ugye a házak szigetelése nem nagyon befolyásolja a levegő cserélődését, ha csak nincs egy óriási repedés a falon amin kiszellőzik a ház. Persze a levegőminőséget valamilyen szinten befolyásolhatja, főleg egy rosszul szigetelt ház, hisz ekkor gyorsabban jelenik meg a penész is a házban ami rontja a levegőt. Egy rosszul záródó ablak amin úgymond szellőzik a ház vagy lakás, de ott is csak nagyon minimálisan cserélődik így a levegő, ennek is több hátránya mint az előnye. Tehát tévhit, hogy a régi házak jobban “lélegeztek”. Viszont ellentétben az új házak úgy vannak szigetelve, hogy valóban “lélegeznek”.
“A bukóra nyitott ablakra visszatérve, szerintem nem ér semmit, HA csak nincs ugye egy másik vég, ami miatt
létrejön a “szélcsatorna”.”
Még így is sokkal több idő kell, hogy kicserélődjön a levegő. Teszek egy képet a végére. Ha meg csak bukón való szellőztet az ember az nem más mint a lakás kihűtése, mert így nem igazán cserélődik a levegő, egy 3-4 perces keresztszellőztetéssel annyi levegő cserélődik ki a szobában mint egy 60 perces bukón lévő ablakon. Nálunk svájcban mikor beköltözöl egy lakásban szinte mindenhol kapsz egy ismertetőt amiben le van írva, hogy a bukón való szellőztetés milyen rossz és ne csináld. Ezért léteznek most már olyan ablakok amin bukó helyett párhuzamosan lehet 5 mm kihúzni az ablakszárnyat a keretből, de ez valamiért nem elterjedt, 10 évig ablakokkal foglalkoztam ez alatt 2 szer találkoztam ilyennel. Illetve léteznek különböző beépített szellőzök az ablakokhoz. Amúgy műanyag ablakhoz is vannak utólag beépíthetők is. A szellőztető rendszerek jók, nekünk is van a lakásban, de viszont mi meg a száraz levegővel küzdünk mert nálunk igen kiszárítja. Ráadásul nagyon oda kell figyelni, hogy mennyi levegőt szív ki és mennyit jutat vissza, ennek mindig ki kell egyenlíteni egymást különben semmit se ér, pl ha megy a szellőzőrendszer ne nyiss ablakot. Illetve nagyon sok rendszer ugyanott szív be és fúj ki egy ventilátorral és azt kapcsolgatja rendszer oda-vissza, mondjuk 10 percet szív aztán 10 percet fúj ezek nem is higénikusak. Amúgy a podcastet nem hallgattam még meg, de jövőhéten rászánom magam mert ez a téma érdekel nagyon. Amúgy a Zehnder az egyik vezető cég szellőztető rendszerekben, nekünk is az van, érdemes náluk is szétnézni elég sok mindenre választ kap az ember náluk. De amúgy a megoldás egy passszívház amik viszont már 30 éve léteznek, nem tudom tényleg, hogy Magyarországon jelenleg ez mennyire használt építési forma, de mi kb 15 évvel ezelőtt szinte csak ilyen házakat építettünk egy osztrák készház gyártó cégnek akik azóta viszont már nincsenek jelen hazánkban. És a végére egy kép még, hogy melyik módszernél mennyi időre van szükség a levegőcserére, bocs a német szövegért, de szerintem érthető, kis segitség, Geht so= elmegy a Bringt gar nichts= az meg, hogy egyáltalán nem használ és nem ajánlott a többi érthető szerintem.
Continue the discussion at Hozzászólok