fbpx Skip to content

A The Verge készített egy rövid videót, amiben bemutatják az 1983-as Apple Lisát – és a Macintosh-t is, mely egy évvel utána következett.

Sok tekintetben a Lisa fektette le az alapokat a mai grafikus felhasználói felülethez, annak ellenére, hogy maga az ötlet egy egérre már az 50-es években felmerült. Nézzük meg a videót!

Manapság komplikált összegyűjteni az összes információt arról, hogy hogyan készült az Apple Lisa, ezért a The Verge újságírója, Adi Robertson interjút készített Bill Atkinsonnal, aki akkoriban az Apple-nél dolgozott a Lisa projekten.

Az egér ötletét Douglas Engelbart demonstrálta először az 50-es években, de utána még hosszú utat kellett megtennie, hogy eljusson hozzánk is.

Az egér koncepcióját a Xerox PARC névre keresztelt részlege élesztette fel a 70-es években az Alto számítógép prototípussal. Amikor Steve Jobs-nak megmutatták ezt a gépet, azonnal tudta, hogy ez lesz a jövő.

“10 percen belül teljesen egyértelművé vált számomra, hogy minden számítógépnek így kell majd működnie.” – mondta Jobs 1995-ben a “The Lost Interview” (Elveszett interjú) során.

Atkinson polaroid képeken rögzítette, hogy hogyan haladtak a fejlesztésekkel a Lisa projektben és néhány elvetett ötletet is elmesél, mint például azt, hogy az ablakokhoz tartozó menüsort le kellett cserélniük a kijelző tetején lévőre, mert ha az ablak részben ki volt húzva a képernyőből, nem látszódott az összes elem.

A macOS azóta is így működik, amikor pedig a Microsoft lemásolta, akkor ők nem foglalkoztak ezzel és az ablakhoz ragasztották a menüsort a címsor alá.

Azzal viszont, hogy a kijelző tetejére kerültek a parancsok, egy újabb probléma lépett fel: a felhasználóknak sokat kellett húznia az egerét, hogy elérjék őket. Erre született az a zseniális megoldás, hogy ha gyorsabban mozgatod az egered, akkor nagyobb távolságot tesz meg a kurzor a képernyőn.

Ez olyan alap funkciónak tűnik manapság, amire nem is gondolunk, de valakiknek ki kellett ezt találnia. Atkinson úgy nyilatkozott ezekről a fejlesztésekről, hogy legtöbbször hibák útján jutottak el a jó megoldásokhoz.

Később hozzátette, hogy ha ők nem álltak volna elő ezekkel a megoldásokkal, akkor idővel lett volna más, akinek eszébe jutnak, mert egyértelműen erre haladt az iparág. Az Apple csak az első volt, aki felfedezte az egérben és a grafikus felhasználói felületekben rejlő potenciált és ezek alapján készítettek egy olyan használható számítógépet, amit bárki meg tudott vásárolni.

A Xerox Alto megoldásai többször érthetetlenül komplikáltak voltak. Fájlok áthelyezéséhez meg kellett kattintani a fájlt, majd a mozgatás billentyűt a billentyűzeten és utána a képernyőn a fájl új helyére kellett kattintani. Ezzel szemben az Apple előállt a húzással történő áthelyezéssel, ami azóta is a sztenderd minden, grafikus felhasználói felülettel rendelkező számítógépen.

Volt persze, amit az Apple sem talált el elsőre. A szkeumorfizmus jegyében például ha meg akartál nyitni egy fájlt, akkor azt ki kellett tenned az asztalra, hiszen ha való életben dolgozol egy dokumentumon, akkor azt az asztalodra teszed. Mentés után persze a fájl visszament a helyére, de ez mégis bizarrnak tűnik így 40 év távlatából.

Ma persze nem a Lisa leszármazottjait használjuk, hanem egy évvel később megjelent kistestvérének utódjait. Ez volt a Macintosh, melynek célja az volt, hogy a Lisát leegyszerűsítsék és több ezer dollárral olcsóbbá tegyék.

Ahogy Atkinson fogalmazott: a Lisa irodai dolgozóknak készült, a Macintosh pedig 15 éveseknek.

Sok tekintetben a Macintosh a kezdetekben korlátozottabb volt, mint a Lisa. Míg a Lisának meg se kottyant több alkalmazás együttes futtatása, a Macintosh-nak éveket kellett várnia a valódi multitasking megjelenésére.

Ezen korlátok ellenére a Macintosh nyert és bemutatása után egy évvel az Apple leállította a Lisa gyártását.

Adi Robertson a videó végén azt sejteti, hogy hamarosan érkezik tőlük egy újabb, részletesebb videó az Apple Lisáról. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én már nagyon várom.

Téged is érdekel a számítógépeink múltja?

Olvasd el a hozzászólásokat is

Szólj hozzá: Hozzászólok

Szólj hozzá: Hozzászólok