Mint Apple felhasználó, a Wi-Fi 6 egy egészen érdekes technológia több szempontból is. Az Apple a Wi-Fi 6-ot avagy a 802.11ax szabványt az iPhone 11 vagy újabb, a 2020-as iPad Pro vagy újabb és az új M1-es Macbook Air és Pro esetén támogatja.
Tehát egyre több eszköz képes a Wi-Fi 6-ra, és a jövőben ez természetesen csak bővülni fog. Ettől függetlenül a Wi-Fi-nkre nem csak újabb Apple termékek csatlakoznak, hanem okos eszközök, régebbi készülékek, tehát valójában a Wi-Fi 6-ot jelenleg csak az otthonunkban lévő termékek 10%-a használja ki. Megéri-e akkor váltani a jobb, Wi-Fi 6 támogatással rendelkező routerre? Milyen routert vegyünk? Megéri-e 100.000Ft-okat költeni erre? Mikor váltsunk Wi-Fi 6-ra? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ az elmúlt hetekben, és próbálom érthetően, konyhanyelven bemutatni a Wi-Fi 6 előnyeit a jövőben.
Azt már most le kell szögezni, hogy ahány ház, annyiféle variációról beszélünk, ha Wi-Fi-t szeretnénk az otthonunkban. Rengetegen panaszkodnak arra vonatkozóan, hogy nincs internet, nem működik megfelelően, nincs net a konyhában, egyszerűen rossz vagy lassú a Wi-Fi. A legtöbben nem gondolnak bele, hogy mik a szükségleteik, hogyan épül fel egy vezeték nélküli kapcsolat, egyáltalán hogy hány darab és milyen antennákkal rendelkezünk, de olyan dolgokkal sincsenek tisztában, hogy 2,4 vagy 5GHz.
Tehát a Wi-Fi router kiválasztásánál elsődlegesen azokat az eszközöket kell ismernünk, amiket mi magunk használnunk, hogy azok milyen sávszélességű kapcsolatra képesek. Ezután azt sem árt eldönteni, hogy mire van szükségünk: sebességre, vagy stabilitásra. Tehát egy 30-50nm-es lakásban lakunk és rengeteget használjuk a gyors internetet, vagy pedig egy házban szeretnénk folyamatos megbízható kapcsolat, ami kerttel is rendelkezik és jó lenne a sütögetős résznél is internet. Mindkét esetben más eszközöket kell vásárolni, nincs olyan router, ami jó mindenhova, legyen az bármennyibe is kerülő termék.
Végül, de nem utolsó sorban tudnunk kell, hogy az adott router mit támogat, mi az elméleti maximum, és mi az, amit mi el szeretnénk érni vele, vajon tudja-e majd.
Lakás vagy családi ház
Rögtön kezdjük is azzal, hogy miben lakunk. Amennyiben lakásban lakunk, mondjuk a belvárosban, akkor egyértelműen egy router elég nekünk, nem kell belemennünk abba, hogy esetleg több routert használjunk. Itt nagyrészt a nappaliban élünk, oda helyezzük el a routert. Családi ház esetén már a mesh rendszert ajánlom, oda egy router nem elég, rögtön más termékcsaládhoz kell fordulni, de erről majd később.
2,4 vagy 5GHz
Alapjában véve két különböző sávot használunk a Wi-Fi-re. A 2,4GHz-et, ami maximum 300-450Mbit sávszélességre képes, míg az 5GHz-es tartomány szabványtól függően akár 9600Mbitet is elérhet. A 2,4GHz-es tartomány arra alkalmas, hogy nagyobb területen legyen Wi-Fi elérésünk, de lassabb sebességgel, míg az 5GHz-es pedig magasabb sebességet ad kisebb, 10-20 méteres körzetben.
Szabványok
Nézzük, milyen szabványok vannak a Wi-Fi esetén:
- IEEE 802.11a/b/g (csak 2,4GHz) / Maximum sebesség: 54Mbit/s
- IEEE 802.11n (2,4GHz és 5GHz) / Maximum sebesség: 450Mbit/s
- IEEE 802.11ac (csak 5GHz) / Maximum sebesség: 1300Mbit/s (3 antenna esetén, Apple termékeknél ez a maximum)
- IEEE 802.11ax (2,4GHz és 5GHz) (Wi-Fi 6) Maximum sebesség: 9600Mbit/s (Apple termékek esetén 1200Mbit/s)
Tehát ha megbízható, magasabb sebességet szeretnénk, akkor eddig egyetlen megoldásunk az ac szabvány volt, Wi-Fi 6-ról még nem beszéltünk.
MU-MIMO, tehát az antennák száma
Nagyon konyhanyelvre lefordítva a MU-MIMO lényegében a többsávon, oda-vissza történő kommunikációt hivatott lefedni. Ehhez nem csak a routernek, hanem a kliensnek, például a telefonunknak is rendelkeznie legalább két antennával.
A legtöbb régebbi router a “SU-MIMO” szabványt használja, ami a “Single User, Multiple-Input, Multiple-Output” rövidítése, (single user = egy felhasználó). Ez azt jelenti, hogy az ilyen routereken egyszerre csak egy eszköz kaphat adatot. Ha tehát mondjuk otthon apa elkezd Netflixet nézni, anya pedig egy Youtube videót, akkor az egyik eszköznek prioritást ad a router, és a másiknak meg kell várnia, míg az eszköz elegendő adatot pufferelt, ilyenkor volt az, hogy YouTube nézés közben lassú volt az internet. Ez persze sok éve volt, időközben már a legtöbb router a MU-MIMO-t támogatja, ami lehet 2×2, 3×3, és 4×4.
A hordozható Apple termékek maximum 3×3 MU-MIMO-t támogatnak, tehát ennél jobb routert valójában felesleges lenne venni, de a gyártók a legtöbb esetben 4×4-et alkalmaznak már. Mert a számokkal mindent _is_ el lehet adni.
Tehát jól látható, hogy az iPhone esetén 2 antennáról beszélünk. Ez 5GHz-es .ac szabvány esetén maximum 866Mbitet jelent, elméletben. Tehát, ha 5GHz-es Wi-Fi-n és 1,5 méterre vagyunk az adott routertől és 1Gbites internet előfizetésünk van, akkor lényegében maximum 866Mbitet forgalmazhattunk ki ebből Wi-Fi-n keresztül. Ez persze olyan 680Mbit volt a valóságban, tehát nem sokkal több az 500Mbit-nél. Ez ugye a telefon részéről a maximum. Wi-Fi 6 esetén ez a szám 2×2 MU-MIMO esetén már 1200Mbit, tehát jól látszik, hogy az új technológia az 5GHz-es tartományban mennyivel jobb eredményt érhet el, elméletben. Ez egyébként olyan 800, maximum 900Mbit lehet, itt már súroljuk 1Gbites sávszélességet. Ilyenkor vicces, hogy valaki 1Gbites internetet fizet, de még csak Wi-Fi 6-os eszköze sincs, de ne szaladjunk ennyire előre, mert a hálózaton többen is vannak.
Mitől függ még a Wi-Fi sebessége?
A fent említett 2,4 és 5GHz, illetve az antennák számán kívül természetesen a router processzorától, tehát feldolgozó egységétől, illetve a kliensben, tehát a laptopban, vagy iPhone-ban lévő hálózati feldolgozó chipektől is. Ez egy egészen érdekes dolog, mert ugyan minden adott egy gyorsabb hálózati eléréshez, mégsem sikerül elérni a kívánt sebességet. Ezt saját példámból tapasztaltam meg.
Adott két Apple laptop:
- 2017-es 15 colos Retina MacBook Pro .ac Wi-Fi 5-tel 3×3 MU-MIMO-val és egy meglehetősen erős, gyors UniFi hálózattal.
- 2019-es 15 colos Retina MacBook Pro .ac Wi-Fi 5-tel 3×3 MU-MIMO-val és egy meglehetősen erős, gyors UniFi hálózattal.
A két gép elméletben ugyanakkorra sebességre lenne képes a technikai adatok szerint. Ugyanazt a sebességet írja ki, ha az option billentyűt nyomva tartva az állapotsoron a Wi-Fi ikonra kattintunk, 5GHz-en az elméleti 1300Mbitet. A 2017-es gép a NAS-ra 500Mbit körüli maximum sebességel másolt, ami közel sincs az elméleti maximumhoz. Míg a 2019-es gép ugyanezt 800Mbittel tette meg, ami még mindig nincs közel az elméleti maximumhoz, de jóval több, mint amennyit bír a régebbi generációs gép. Holott technikailag nincs különbség a két gép között, legalábbis, ha vezeték nélküli kapcsolatot nézzük. Egy mérés nem mérés, tehát bevetettük a MacBook Air M1-et is.
Mivel a hálózat nem volt képes még a Wi-Fi 6-ra, így Wi-Fi 5-ön, tehát .ac szabványon teszteltük ugyanazt a sebességet. A gép adatait:
- 2020-as 13 colos MacBook Air M1 .ac Wi-Fi 5 csatlakozással 2×2 MU-MIMO-val és egy meglehetősen erős, gyors UniFi hálózattal.
A szemfülesekben biztos rögtön felmerül, hogy hát ez nem ér, mert az Air esetén csak 2×2 MU-MIMO van, tehát kevesebb antennával rendelkezik, ejnye! Ha felgörgettünk az iPhone táblázathoz, látható, hogy 2×2 MU-MIMO esetén .ac szabványon 866Mbitre képes az iPhone, és ezzel együtt az M1 is, míg .ax-en 1200Mbitre, mindezt 5GHz-en. Mi lett akkor a mérési eredményünk? 800Mbit/s-re volt képes az M1-es Air a másolásnál, tehát végeredményben az új gép jobban teljesített a régebbi hálózaton, mint a régi gép. Így elmondható, hogy az elméleti sebesség tényleg elméleti és a technológia fejlődésével változhat a tényleges Wi-Fi sebességünk, de önmagában az, hogy lecserélünk egy routert, nem biztos, hogy meghozza a várt eredményt, mégis bizonyos szemszögből fejlődést hozhat.
Jöhet a kérdés, mit mértem akkor a MacBook Air M1-gyel .ax, tehát Wi-Fi 6-on, ugyanazon a hálózaton?
Ezzel el is érkeztünk az első konklúzióhoz, ahhoz, hogy a sebesség attól is függ, hogy az adott eszköz, mind router, mind kliens képes-e kihasználni a Wi-Fi hálózati sebességét, képes-e akkora számítási kapacitásra, hogy ki tudjuk használni a közel Gbites sebességet. Ezért is van különbség router és router között, főleg árban, hogy a processzor elegendő-e az adott sebesség számítási kapacitásához, képes-e egyszerre több klienssel is kezelni ezt a sebességet. Tehát egy olcsóbb router ugyan képes mondjuk 600-800Mbitre, de nem tartósan, tehát ingadozhat a sebesség a processzor megfelelő számítási kapacitása nélkül.
A Wi-Fi 6 avagy 802.11ax szabvány előnyei
El is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy szót ejtsünk a Wi-Fi 6 előnyeiről. Lényegében három dolog jön szóba, ami miatt érdemes a Wi-Fi 6-ba már most belevágni, még ha csak egy eszközről is van szó.
Az első egyértelműen a sebesség.
Itt most nem is az elméleti 9600Mbites számról beszélek, mert én ennek csak a 10%-át tudtam kiforgalmazni az M1-gyel, hanem a 2,4GHz-es tartomány támogatását, amivel sokkal inkább találkozik az átlagember. Tegyük fel, hogy van egy emeletes házunk, amit 1db routerrel szeretnénk lefedni. Ez alapból nem hangzik jól, de ha középre rakjuk a routert, akkor az emelet és a pince is kap jelet. Miért kapunk jobb jelet Wi-Fi 6 esetén, mint az eddigi termékkel?
Amennyiben már a kliensünk, tehát az iPhone, iPad, MacBook is rendelkezik a Wi-Fi 6 támogatással, jobb jelszintet és sebességet is fogunk kapni a fenti példa esetén. Azért, mert míg 2,4GHz-en az .ac szabvány nem, addig az .ax szabvány is támogatott. Ez azért fontos, mert így 2,4GHz-en is jobb sebességet kapunk már Wi-Fi 6-tal, mint Wi-Fi 5-tel. Vegyük elő ismét ezt a táblázatot:
- IEEE 802.11a/b/g (csak 2,4GHz) / Maximum sebesség: 54Mbit/s
- IEEE 802.11n (2,4GHz és 5GHz) / Maximum sebesség: 450Mbit/s
- IEEE 802.11ac (csak 5GHz) / Maximum sebesség: 1300Mbit/s (3 antenna esetén, Apple termékeknél ez a maximum)
- IEEE 802.11ax (2,4GHz és 5GHz) (Wi-Fi 6) Maximum sebesség: 9600Mbit/s (Apple termékek esetén 1200Mbit/s)
Jól látszik, hogy eddig 2,4GHz-en az elméleti maximum sebességünk a régi routerünkkel 450Mbit volt, ez valójában egy átlagos házban sokkal rosszabb, mondjuk 60-120Mbit közötti sebesség lehet. Az .ac szabvány esetén ugyan gyors netünk van, de csak 5GHz-en. Az 5GHz pedig mondjuk egy szobán belül képes tartani a megfelelő sebességet. Lemegyünk a pincébe az irodába, rögtön 2,4GHz lesz, .ac nélkül, .n-nel. Ami mennyi? 60-120Mbit. Ezzel szemben a Wi-Fi 6 támogatja a 2,4GHz-et, ergó rögtön jobb sebességet kapunk az irodában, elméletben akár 600Mbitet. Ez gyakorlatban 300 körül lesz.
Tehát a sebesség egy dolog, a 2,4GHz-es csatorna támogatása pedig egy hatalmas segítség a jövőben. Az M1-es MacBook Air és Pro cikkben élesben is teszteltem a fenti elméletet, és be is igazolódott.
Miben jobb még a Wi-Fi 6?
Az adatok szállításában is komoly változások mentek végbe. Most már egyszerre több szálon kommunikálhatnak ez egyes kliensek, így gyorsabban hozzáférnek az adatokhoz. Megnyílt a 160MHz is, ami dupla akkora sávot engedélyez az adatok továbbítására.
Ezen kívül egy egészen érdekes technológia is támogatást kapott a Wi-Fi 6 esetén, az pedig a TWT avagy Target Wake Time. Ez lényegében azt hivatott segíteni, hogy a kliensek, tehát a hálózaton lévő eszközök mikor kommunikálnak a routerrel. Ha a router nem szól a klienshez, akkor az alszik, nem használ annyi energiát a Wi-Fi chip, míg ez régebbi szabványon nem így volt.
A képen jól látható, hogy minden Wi-Fi 6 kliens alszik és a router az új technológiának köszönhetően csak az elsőt ébreszti fel, mert tudja, hogy neki kell az adat. Míg a régebbi szabvány esetén minden készülék várakozik, tehát energiát használ fel arra, hogy a router kiküldje a megfelelő adatot a megfelelő kliensnek. Ez alapjában véve nem jelent annyira sok megtakarítást jelent, egy iPhone-nál mondjuk pár %. De egy okos otthon eszköznél, mondjuk egy külső modulnál, ami méri a szelet, időjárást, akár több évnyi akkumulátor időt spórolhat meg. ?
Ezen kívül számos olyan dolog van még, amit a Wi-Fi 6 támogat, de részletesebben nem mennék bele, így is rendkívül hosszú lett már ez a cikk.
Egyedüli router vagy mesh rendszer?
A Szifon.com olvasók számára a mesh rendszer nem lehet újdonság, mivel már 2017-ben is írtunk erről. A mesh egy működési módot jelent, leegyszerűsítve azt, hogy mesh-képes eszközök egymáshoz vezeték nélkül kapcsolódva képesek egységes Wi-Fi-hálózatot kialakítani, nagyobb lefedést megvalósítani, amit a mobil eszközök egy hálózatként észlelnek. A hálózat egységei által lefedett területek között sétálva telefonunkat, tabletünket az egyes elemek átadják egymásnak, így a felhasználó nem észlel átviteli kiesést, idegesítő lassulást, rossz jelszintet. Például az AmpliFi MeshPoint antennái a jelek fogadására és egyben továbbítására, ezzel magas minőségű, megbízható vezeték nélküli hálózat létrehozására lettek kifejlesztve, ezáltal sokkal jobb Wi-Fi-t adva, mintha a routereket állítanánk be egymás után.
Ahogy a cikk elején említettem, egy sima lakásba bőven elég egy router, de egy családi házba én már nem egy routerben gondolkoznék, hanem mesh hálózatban. Természetesen ebből is léteznek Wi-Fi 6-os változatok, érdemes ezt a videót megnézni, ha ebben gondolkozunk:
Konklúzió
Megéri-e tehát Wi-Fi 6-ra váltani már most? Igen, amennyiben rendelkezünk már Wi-Fi 6-os eszközzel, akkor egyértelműen jobb sebességet fogunk elérni, de nem csak a Wi-Fi 6 miatt. Routert nem évente váltunk, ezért a routerekben lévő technológia is fejlődik, a szoftver, az alkalmazás és persze processzor is, ami a lelke az egésznek. Tehát ha Wi-Fi 6-os eszközre váltunk, akkor sok más szempontból is egy jobb eszközt kapunk már. Ettől függetlenül a Wi-Fi 6 előnyeit csak az a néhány eszköz fogja kihasználni, amik már Wi-Fi 6-osak, és ez várhatóan az eszközparkunk 10%-a maximum. A maradék .n-es Wi-Fi-t használ, ami számukra nem fog változást hozni.
(AmpliFi Alien Wi-Fi 6 Mesh router)
Azt mondják, hogy az eszközeink legalább 40%-a esetén meg kell lennie a Wi-Fi 6 támogatásnak ahhoz, hogy érezni lehessen a hálózaton minden, a Wi-Fi 6-tal kapcsolatos előnyt, és itt minden előnyt értve, nem csak a sebességet. Tehát ha van 30 eszközünk a lakásban, de abból csak 2-3 darab Wi-Fi 6-os, az nem jelent majd óriási előrelépést. Persze jobb sebességet kapunk majd, vegyünk csak a fenti pincés példát, de az energiatakarékosabb működés az okos otthon eszközöknél majd talán olyan 5-10 év múlva érik be. Addig pedig valószínűleg újra váltunk majd routert, akár többször is.
Ezen kívül vicces mindig látni az elméleti sebességet és az 1Gbites (vagy pláne nagyobb) sávszélességű internet előfizetést is. Jóformán alig használjuk ki az internetünk sávszélességének az 50%-át, sőt. A YouTube-on ritkán nézünk 8K-s felvételt, amihez kéne már az 1Gbites net, az 500Mbit szinte bármihez elég. Szinte sosem fogunk ott ülni a router mellett, hogy megkapjuk a 800-900Mbites sebességet, és 5-10 méternél már csak 500-600-at kapunk, akkor minek az 1Gbitet már most fizetni. Persze ott a több kliens, a gyerekek játszanak, mi dolgozunk, és így tovább… De valóban kiforgalmazzuk azt a sávszélességet? Szóval érdemes tisztában lenni azzal, hogy mégis mire használjuk az internetet és egyáltalán mire van szükségünk a jövőben.
A Wi-Fi 6 egyértelműen egy jó választás, de döntsünk a megfelelő termék mellett, legyen az sima Wi-Fi router vagy mesh hálózat. Első körben akkora különbséget valószínűleg nem fogunk észrevenni, átlagosan 10%-os javulást lehet elérni az .ac-hez képest, de általában az emberek jóval régebbi készüléket cserélnek, így lényegesen nagyobb különbséget vehetnek észre. Remélem, a fentiekkel azért sikerült megfelelően vázolni a Wi-Fi működését, és ennek köszönhetően talán könnyebben választunk legközelebb routert. 🙂
[newsletter_signup_form id=11]
Azért az gratula, hogy megírtatok úgy egy 2021-es cikket, hogy egy árva szó nem esett a 6e-ről.
Jelzem, hogy a közelmúltban egy egész új frekvenciasávval bővítették a Wi-Fi szabványt… (1989 óta először)
Köszönöm szépen az elismerő szavakat, alapjában véve egyetlen Apple termék sem támogatja a Wi-Fi 6e-t és még szó sincs ilyesmiről. Ez azt jelenti hogy a következő 2-3 évben, nem hogy a Wi-Fi 6e de még csak a Wi-Fi 6-ot sem tudod kihasználni, érdemben, és nem is igazán router részről, hanem kliens részről. Tehát a Wi-Fi 6e-ről majd talán 3 év múlva érdemes írni. Amikor a Wi-Fi 6 már életképes lesz, eszközeink nagy része n-es Wi-Fi helyett ax-et használ.
Arról ne is beszéljünk, hogy az átlagember mit is használ ki ezekből a szabványokból.
Forrás
Mire ez érdemben elér majd az Apple-höz, az átlag felhasználóhoz még 2x cserélsz routert, tehát mi értelme lett volna beszélni erről és még jobban összezavarni szegény olvasót, aki amúgy sem értette meg már a cikk alapját, mert nem egyszerű a technológia.
És akkor most ezután írjon a cikkíró bármilyen cikket, hogy az első komment egy hatalmas fikázással indul itt, és FaceBook-on is, pedig hetek óta tesztelek és folytatok kutató munkát azzal kapcsolatban egyáltalán a Wi-Fi 6 megéri-e nem hogy a Wi-Fi 6e.
Megvannak a nyílvánvaló előnyei a Wifi6-nak, de ha most bedöglene a routerem biztos nem vennék. Nem az eszközök hiánya, hanem az ára miatt. Úgy gondolom annyival nem ad többet, mint amennyivel drágább. Ahogy jelennek meg az eszközök, ez persze változni fog és nem kizárt, hogy 1 év múlvan én is 6-os routert vennék, de ma egész biztosan nem.
Mit vennél helyette, csak kíváncsiságól?
Nyilván ez eszköz függő is. Ha nincs Wi-Fi 6 eszközöd akkor értelmetlen routert is venni.
Nekem megfelelő a jelenlegi AC-s mesh rendszer. A teljes házban minimum 200 mbps sebesség van, de a forgalmasabb helyeken 300 felett. Ez egy mobil eszköz számára bőven elég. Minden nem mobil eszköz (PC-k, médialejátszók, tévék, hubok, stb.) vezetéken vannak csatlakoztatva és meg is kapják a gigabites belső hálót illetve internetet. Van persze egy 2.4-es wifi is, mert sok eszköz (termosztát, hűtő, porszívó, stb.) csak ilyen frekvenciát ismer. Nem mellesleg a 2.4 lefedi majdnem az egész kertet is.
Kicsit úgy vagyok a Wifi6-tal, mint az 5G-vel. Jó hogyha van, de ha nincs, a hiányát nem érzem.
De jól leírtad, pont így vagyok.
Sokan vagyunk, akiknek tetszett, de nem jeleznek vissza. Tudod, magyarok panaszkodásba és okoskodásba világelsők
Szerintem még nem aktuális wifi 6-ról beszélni átlagos userként, hisz relatív kevés eszköz tudja használni jelenleg. Kb. mint a touch id, időbe tellett, de már a bicikli záron is ott van.
Viszont akinek aktuális a dolog vagy csak simán tudni akarta, hogy mi fán terem a wifi 6, annak teljesen hasznos cikk.
Nekem tetszett a cikk, egyedül a “kiforgalmazás” szónál áll fel a hátamon a szőr. Ilyen szó nem is létezik, szakszerűtlennek és magyartalannak hangzik. Bocs, nem fikázásnak szánom, építő jellegű kritika akar lenni
Igen ez volt a cél, mert hátha valakiben felmerült a kérdés, hogy váltana, de ezek alapján leget felesleges számára, de lehet pont jól lenne. Ha mondjuk az egész családban iPhone 11, és iPhone 12 készülékek vannak valamint M1-es laptopok esetleg egy Pro iPad, akkor már mindenképp érdemes.
Megmondom őszintén nem tudom. Amíg a mostani Airport hiba nélkül kiszolgál nem érzem szükségét. Néha rámjön, hogy most aztán lecserélem és akkor körbenézek, de mindig van jobb helye 30-40 ezer forintnak, mint venni valamit, amire igazából nincs szükségem. Ebben az árkategóriában néznék valamit, aminek van mobilos felülete és nem úgy néz ki, mint egy űrhajó, utálom a kiálló antennákat. Egy biztos: tp-linket semmiképp. Azzal eddig csak megszívtam
Hat ezt meg tudom erteni, meg a garazsba se vinnem be, ahogy kineznek a tplinkek.
Szerencsere nekem csak egy ilyet kell majd vennem: Unify AP 6 LR, es nem kell agyalnom, hogy mit vegyek, controller megvan, kabelezes kesz, csak kihuz bedug a jelenlegi AC-s AP, es felpattintom a plafonba es kesz is
Nekem már 1 éve wifi6-os routerem és nem volt drága! Szerintem hülyeség mást venni ma már…
Most jelent meg az első ilyen router és a kövi iPhone-ba is lesz Wi-Fi 6e.
" Wi-Fi 6E is coming to the Apple enterprise"
“This year, we expect to see new Wi-Fi 6E chipsets from several companies, and a variety of new Wi-Fi 6E smartphones, PCs, and laptops in the first quarter of 2021 followed by TVs and VR product announcements midyear,” Solis said.
Csak azért írok mert ez itt a szifonon ebben a formában nekem kicsit félrevezetőnek tűnik. Értem én, hogy sokat nem oszt vagy szoroz, de ha már valaki routert akar mostanában venni az várjon egy kicsit. És ezt vártam volna a cikktől is, hogy leírja. De legalább azt, hogy szóljon, hogy van ilyen.
Szuper cikk, ami akár egy érdeklődő típusú laikusnak is érthető lehet!
Az egyik legnagyobb hazai internetszolgáltatónál dolgozom, ahol a gigabites net mindennapos, ahogy az ezzel kapcsolatos hibabejelentések is: “lassú a net, szakadozik, stb.”
Persze mindenki az 5-10.000Ft-os routerektől várja a csodát, ilyenkor pedig elmagyarázni, hogy mitől függ a wifi sebesség nem egyszerű dolog, már ha egyáltalán az átlagos felhasználó fel is fog ebből valamit…
Ezt a cikket el is mentem és továbbítani fogom sok értetlen ügyfélnek!
Egy ilyen jellegű összefoglalót egyébként minden internetszolgáltató elérhetővé tehetne a saját online felületén, talán még ennél is egyszerűbben, “konyhanyelven” megfogalmazva.
Nagy köszönet a cikkért!
erre majd térjünk vissza akkor, ha az Apple ezt ténylegesen bejelenti, eddig viszont nem történt ilyesmi.
Köszönet az okosságokért, azok közé tartozom, akiknek újdonságokkal szolgált. Nekem is Airport Extreme dolgozik itthon, nagyon elégedett vagyok vele. Nyilván naivitás, de mégis bízom abban, hogy az Apple újra készít routert…
Köszönöm a részletes és tartalmas írásodat, sokunknak szerintem rendet rakott a fejében
Szuper cikk, remélem sokan elolvassák és végre megértik. Kiemelhettétek volna még a WiFi gyilkos eszközök kidobásának fontosságát, pl a jelerősítő és a repeater, meg. a konfigurációban feleslegesen engedélyezett 11b szabványt. Fontos még, hogy legyen üres rádió csatorna is, nálunk pl. valamelyik szomszéd analóg videó átvivője a 2.4GHz-es sáv 1/3-át kinyírja. Én ha az NMHH környékén dolgoznék, bizony megtiltanám az összes fent említett eszköz forgalmazását, ráíratnám az eszközökre a valós ideális sebességet, mint a THM a hiteleknél és a szolgáltatóknak sem engedném, hogy ők irányítsák az otthoni hálózatokat, mindenféle UPC Wifree és egyéb pióca megoldásokat üzemeltessenek. Nagyon tetszett WiFi6 és az 5G közé vont párhuzam is, mert a helyett hogy a lefedettségre költenének, a marketing miatt jobban kommunikálható, de teljesen haszontalan 5G-t fejlesztik a szolgáltatók. Érdemes elolvasni az amerikai Iphone 5G valós teszteket.
@Eti36 teljesen igazad van agyfaszt kaptam én is az ilyen eszközöktől, igaz a Mesh feltalálásáig nem nagyon volt más alternatívád, mint az ilyen sz@rokat használni. Nekem egyébként a mesh kifejezetten tetszik, hamarosan költözni fogunk 100nm körüli lakásba, akkor majd a UniFi rendszert ki is egészítem mesh-é.
@Tamaci sajnos nem lesz új router
Érdemes lassan elkezdened nézni másik routert, mert a felett már eljárt az idő sajnos 
Persze még mindig elérhető rajta minden, és végeredményben net van, de ha már picit is többet akarsz, akkor ott bizony már kevés lehet. Ez igaz @ef-dani -ra Ti már gondolkozzatok a váltáson. 
Az hogy én mit választanék egy nagyon jó kérdés. Biztos nem TP-linket, pedig sokan esküsznek rá. Én UniFi rendszert használok, de az nektek way overkill 
egyelőre még tippet sem tudok adni Wi-Fi 6-nál. Mesh felé indulnék el, mert sokkal jobb szebb routerek vannak mint TP-link és társai vonalon.
@tamasjambor DE HÁT TIT ADTÁTOK NEKÜNK EZT A SZ@RT!!!
mondja a usert, MÉ NEM MEGY!?!?! És tényleg ezzel találkozol sajnos 
esélytelen vagy elmagyarázni neki, hogy persze elméletben sok mindenre képes valójában ne várd el tőle…
@SuperHelix én mindig csak akkor írok cikket, főleg egy termékről ha teszteltem. Elméletekbe nem szoktam bele menni, és az Apple jóval később csatlakozik a technológiákhoz, mint azt sokan gondolják. Lásd 5G. Már több éve a piacon volt mikor most az Apple csatlakozott. Megváltottuk a világot az 5G-vel? Nem. Használja valaki érdemben? Nem. Ennyit az 5G-ről. A Wi-Fi 6 is valahol itt van és a Wi-Fi 6e is az Apple éppenhogy beleugrott ebbe, de még nagyon az elején vagyunk.
@kopemagus én végül a picit vettem meg, mert a 2x2 MU-MIMO-t támogat az Air is. Nekem az a fő gépem, azzal használom. Azzal jobb sebességet értem el. Ezelőtt egy FlexHD volt, ami technikailag jobb a régebbi eszközökhöz, de én az Airt használom 90%-kban tehát abból kell hogy kihozzam a maximumot. Ezért kell ismerni az eszközöket
De már alapból power user vagy a UniFi miatt 
Én a Diginek a saját ZTE csodáját használom csak, mert amennyire nekem kell Wi-Fi arra az is jó. A fontos dolgok kábelen vannak. De amikor gond van a Wi-Fivel és felhívom a Digit akkor az a válasz, hogy Åk arra nem vállalnak garanciát, egyáltalán nem is foglalkoznak vele. Az, hogy az eszköz tudja az egy dolog, de vegyek saját routert. És amikor saját routert vesz az ember és hiba van úgy ámblokk az internettel és hívja a szolgáltatót akkor mi az elsÅ? Iktassam ki a saját szaros routeremet és az Å eszközükkel nézzem meg…
Tehát ez ilyen ügyfélszolgálatos betegség, hogy vegyél sajátot, de ha baj van akkor persze az a hibás. 
Még akkor is, ha Facebookos és egyéb hozzászólások alapján egyértelműen központi hiba van. Tehát tényleg jó lehet a saját router, de aki átlag felhasználó annak azért az esetek nagy %-ában elég a szolgáltatói eszköz is. Szerintem.
Szuper cikk.
De ameddig M.O. Lakkosságának a 90%-nak csak maximum 200 és 500mb-os netje van felesleges wifi6-os routert vetetni, nekik elég az ac-s is. (Feltételezzük, hogy a maradék 10%-nak van 1gb-os netje, de szerintem még annyinak se)
Amúgy az átlag felhasználónak a szolgáltatói eszköz is tökéletesen jó, én is azt használom.
Az idén tervezem, hogy fejlesszek valamit az otthoni Wifi hozzáférésen, és talán nagyobb net csomagra is váltanék.
A háztartásban elő három embernek vegyesen vannak Apple és nem Apple eszközeik, ezért is kérdéses a Wifi 6 -ra váltás.
A jelenlegi Net elérést a TARR Kft. biztosítja ( Szekszárdiak ) , erre felé nincs Digi sajnos. A https://www.speedtest.net -en 29,53 / 4,00 Mbps -t mértem most.
A router: 7 éves ASUS RT-N12E, tehát mindenképpen megérett a cserére.
A fentiek ismeretében ragaszkodjak -e a Wifi 6 -hoz, vagy elég lenne egy stabil 802.11ac 5Ghz -s router nagyobb Net csomaggal?
Úgy tudom, hogy ha nagyobb csomagra váltok, olyan kábelmodemet fognak adni, amiben már Wifi is van. Azt nem tudom, hogy ez mennyire add stabil jelet, mert 1 emeletes ház gardróbjában van / lesz a router, és a földszinten már gyengébb szokott lenni a jel.
Neked a szolgáltatói eszköz is bőven megfelel.
Így van, teljesen elég lesz nektek még a szolgáltató routere, ki sem használjátok azt sem, amit a fenti router képes elméletben, így bőven jó az, amit majd kaptok
A jel sokat fog javulni, mert eléggé régi már a mostani router, az új pedig sokkal többre lesz képes.
Ennek az egész sebesség őrületnek semmi értelme. Nézegetheted a Speedtest-et, az megmutatja a szolgáltatók speedtestre optimalizált sebességét, de gyakorlatilag semmit abból, ami a te internet élményed lesz, mert az általad fogyasztott internet tartalmak a legritkább esetben vannak ott, ahol a Speedtest szerverek. Van egy-két szolgáltató aki foglalkozik a nemzetközi sávszélességeivel, mondjuk a digi biztosan nem, gyalázatos, hogy ADSL-en gyorsabban jön le egy oprendszer frissítés mint a digi 1Gb-es netjén. Az internet élmény multimédia (netflix, YouTube, spotify) még bonyolultabb kérdés, mert azok általában nem közvetlenül, hanem egy cache szerveren keresztül jutnak el hozzád (Google, Akamai…) akihez megint nem mindegy melyik szolgáltató fér hozzá. Összefoglalva, ne sebességet teszteli, mert egyébként a nálad lévő bőven elegendő lehet, hanem a “fogyasztott” tartalmakat nézd, hogy mennek-e.
Ezzel teljesen egyetértek, ahogy láttad én sem az internet sebességét néztem, hanem localhost-on hoztam létre egy speedtest szervert NAS-on, ahol mértem egy sebességet. Ettől függetlenül igen, függ a tartalomtól, hogy mit használsz és a külföldi sáv valóban nem = a speedtesztel, ezt sokan tényleg nem tudják.
Ettől függetlenül sajnos manapság már egy 4K-s filmet lejátszáshoz nem árt a rendes 5GHz-es ac-s Wi-Fi, vagy adott esetben a 2.4GHz ax-es.
Oké, beszélgessünk:
Az, hogy valakinek milyen wifikapcsolatra van szüksége, és hogy mekkora internetcsomagra fizet elő, két teljesen független dolog. Egy valós háztartásban lehetnek vezetékesen kapcsolódó eszközök és lokális kiszolgálók (pl. NAS-ok) is.
A 2,4 GHz -es frekvenciák belvárosi környezetben hihetetlenül túltelítettek, főleg amiatt is, hogy egy normál 20 MHz-es sáv helyett az emberek összefognak 2-4 normál sávot, hogy nagyobb sebességet tudjanak kisajtolni. A 8x-os szélességű sáv (160 MHz) ilyen körülmények között csupán marad elméleti lehetőség, amit csak egy tanyán lehetne kihasználni
Egyébként a 160MHz-es sávszélesség nem a Wifi 6 újdonsága, hanem már a 802.11ac szabvány is tartalmazza.
Nagyon fontos, amit leírtatok, hogy egy olcsóbb router mire képes, de a helyzet a valóságban még rosszabb: a gyenge processzorral, kevés memóriával rendelkező eszközök csak csatlakozásig támogatják a reklámozott technológiákat, a valós forgalmazás során túlterhelődnek, majd túlmelegszenek, és több közülük le is fagy. Csatlakoznék én is a korábbi TP-Linkes hozzászólóhoz, mint rossz példa, de hoznék jót is a MikroTik “személyében”. Persze ez utóbbihoz nem árt mestervizsgát tenni hálózatkezelésből.
Pontosan! Teljes megelégedéssel használom pár éve Åket, most is egy kb 2 cigisdoboz méretű figyel a házunkban, (antenna rejtett) két 45cm-es fal túloldalán és az udvar végében ami kb 15m simán az órával fogom a wifit azaz beszélek telefonon róla, mert ott még megy és nem vált át LTE-re. Igaz én kb annyira értek hozzá mint a cirkuszi kutya az énekléshez, amelyiknek jól megy
, pár dolgot tudok beállítani rajta winbox-ból, a többit rábízom Afyx barátomra aki vérprofi ebben. Ahhoz képest hogy mit tudnak nem is veszélyes az áruk, csak hát nem ok nélkül nem árulják a multik sem és kisboltok sem, mert ha jól működik is kell neki a törÅdés.
Igen, de ezt akkor újra leírom, én is NAS-on teszteltem a sebességet. De ez látható a cikkben is, nem láttál egy Speedtest.net sebesség tesztet sem.
Ez így van, de a Wi-Fi 6 elÅnyei miatt jobb sebességet értem el akkor is 2.4GHz, mint n-esen, nyilván a friss technoklógiának köszönhetÅen. Tehát akármilyen városi környezet lesz jobb neted lesz Wi-Fi 6 támogatással, mint n-nel.
Ahogy láthatod a cikkben a sebességet UniFi rendszerrel néztem, ami nem az olcsóbb kategória, de ettÅl függetlenül egy olcsóbb TP-Linket is teszteltem, ami a 2.4GHz tesztet, ami pozitív sebesség tesztet adott, tehát 60 megabit helyett 120megabitet kaptam, ami nem hiszem hogy megterheli a processzort több eszköz esetén. Nem az 500 megabites 5GHz-et írtam alapul, ami 2-3 eszköznél már nyilván nem képes hozni.
VISZONT direkt nem tértem ki márkára, hanem leírtam hogy általánosságban véve az olcsóbb termék nem is fogja kihozni azt, amit a felhasználó szeretne.
Összességében nehéz errÅl írni. a MikroTik jó márka, de a beállítása nem felhasználóbarát sÅt…
ahogy UniFi sem az, bármennyire is szeretné bemutatni úgy magát. A felhasználó pedig azt akarja, hogy bedugja és megy. Az ilyen a TP-Link, de sajnos itt meg ugye nem elég processzorról beszélünk.
Köszönöm a választ, majdnem mindenben egyetértünk. Mielőtt írni kezdtem, mindent elolvastam, még a hozzászólásokat is, szóval tudom, hogy lokális sebességet mértél. Az első megjegyzésem nem is erre vonatkozott, hanem arra, hogy többször írtad, hogy vicces az 1Gbit-es internet előfizetés Wifi 6 nélkül. Közben pedig lehet 3db (Gbit-es) vezetékes laptop a hálózaton, és töltögethetünk róluk a netről egyszerre is. De abban igazad van, hogy ritkán használja ki az ember a teljes elérhető sávszélességet (a szolgáltatók is ebben bíznak, ezért hirdethetik gigabitesként a net csomagjaikat), ezért nem kell bedőlni a marketingnek, és a legdrágábbat venni. Csak az a baj, hogy ha például homeoffice-ban dolgozik az ember, és feltöltene egy nagyobb állományt, akkor abba az irányba már a reklámozott sebesség is lényegesen kisebb, nemhogy a garantált.
NA mivan
van már Wi-Fi 6e-s készülék 2021-ben? Az idei iPhone 13 is sima Wi-Fi 6-ot kapott ahogy az várható volt. Szóval továbbra is kérdem én, lassan 1 évvel később, miről beszélünk? 
Való igaz, és egyáltalán nem szimpatikus ez a hozzáállás.
Se Wi-Fi 6e, se Bluetooth 5.1, ami igazából a dinamikus fejlődés tökönrúgása. Mindkét technológia jelentős előrelépést jelentene a maga nemében, és teljes mértékben elérhető állapotba vannak.
De hát kinek kell az, ha olyanokkal is lehet pénzt keresni, mint az ilyen csodás taktikák:
“Az amúgy mekkora szégyen, hogy az ugyanakkora házba - vagy még talán nagyobba is, a kamerák miatt (13, 13 pro) - csak úgy szemétségből kisebb akksit raknak.
”
mégis minél raknak kisebb akkut? pont, hogy nagyobb akku került mindegyik iPhone 13 modellbe…
Ha jól értem zavar az Apple kapitalista termékskála optimalizációja. (Szerintem olyat kérsz számon egy tőzsdén jegyzett top cégen, ami magából a kapitalista rendszerből következik)
A konkrét esetben abból indulsz ki, hogy kb. ugyanannyi a hely az aksi számára a 13-ban és a 13 Pro-ban is, és azt feltételezed, hogy ezek ugyanazok aksik csak le vannak korlátozva (igen a Tesla-nál volt erre is példa). Ha a szétszerelős videók ezt igazolják (szerintem nem fogják), akkor kicsit jobban értem a felindulásod. Szerintem azonban lehet egy valószínűbb megoldás is, simán lehet kb két azonos nagyságú aksi, ami eltérő energiasűrűségű és emiatt eltérő áru is egyben, és nyilván a drágább és esetleg a többlet funkciók miatt nagyobb fogyasztású modellbe rakják bele azt úgy, hogy még ott további üzemidőre is marad kapacitás ezzel is magasabb polcra helyezve a termékskálán a Pro modellt.
Continue the discussion at Hozzászólok