Ahogyan azt a korábbi, a QNAP TS-453D-ről szóló cikkem végén már említettem, külön akartam szót ejteni a Container Station-ről, amivel LXC és Docker konténereket futtathatunk a NAS-unkon, ezzel további funkcionalitást adva az eszköznek. Pont ez a lehetőség jött kapóra akkor, amikor egy érdekes hibába belefutva derült ki, hogy az egyébként gigabites internet kapcsolatom a hivatalosan garantált minimumot sem teljesíti, hanem maximum 200 Mbit környékét tudja hozni.

Ez végül a szolgáltatónál meglévő problémából adódott, amit a szokásos 72 órán belül szerencsére orvosoltak is, de ha nem futok bele abba, hogy Ethernet-kábellel kell tesztelnem egy adott gépet, ami utána sehogyan sem hozta az elvárt sávszélességet, valószínűleg sokkal később veszem észre. Ezért, és mivel szeretem, ha egy grafikonon láthatom, mi a helyzet, feltettem a NAS-ra Docker konténerként egy speedtestet, ami 15 percenként futtat egy tesztet, és erről Slacken keresztül push-ban is értesít, ha az eredmény 700 Mbit-nél alacsonyabb, illetve naponta egyszer küld egy áttekintést az elmúlt 24 óráról.

A Container Station segítségével, ahogy az fentebb már olvasható, LXC és Docker konténereket futtathatunk a NAS-on, egyszerre akár többet is, kibővítve az eszköz funkcionalitását. Ehhez első lépésként telepítenünk kell a NAS-ra az App Centerből a QTS Essentials illetve a Segédprogramok alatt megtalálható Container Station-t:

Ezután indítsuk el a Container Station-t. Válasszuk bal oldalt a Létrehozás opciót, majd pedig írjuk be a kereső mezőbe a speedtest kulcsszót, és nyomjunk entert. Itt a Docker Hub fülön fogjuk megtalálni a szükséges konténert. Én itt többet is megnéztem, mire letettem a voksomat a henrywhitaker3 nevű felhasználó által készített változat mellett.

A kiválasztott konténer esetén nyomjunk rá a Telepítés gombra, és válasszuk ki a kívánt verziót, amiből a legtöbb esetben csak egy lesz, a latest.

A Következő gombra kattintva még el kell fogadnunk, hogy ezeket az alkalmazásokat értelemszerűen a saját felelősségünkre telepítjük és használjuk.

A következő lépésben megadhatunk egyedi nevet a konténernek, és beállíthatjuk azt is, hogy a NAS erőforrásaiból mennyit használhasson, processzorra és memóriára vonatkozóan, illetve hogy automatikusan elinduljon-e vagy sem. Ha mindent beállítottunk, akkor nyomjunk a Létrehozás gombra.

Mivel egy speedtestnek nem kell túl sok erőforrás, így én a processzor esetén 10%-ot, a memória esetén pedig 2048 MB-ot adtam neki, ami bőven elég neki. Ezután az Áttekintés alatt már láthatjuk is a futó konténert, és az általa használt erőforrásokat:

Itt a konténer nevére kattintva megnyithatjuk annak a részleteit, többek között láthatjuk azt, hogy milyen URL-en keresztül érhetjük el (ez nyilván a NAS IP-je lesz egy megadott porttal), illetve a konténer erőforrás-használatát, valamint a konzol kimenetét is:

A Beállítások gombra nyomva utólag is tudjuk módosítani a konténer beállításait, és a speedtest működéséhez a speciális beállításokat megnyitva még van teendőnk.

A bal oldali listában a Környezet esetén a legfontosabb környezeti változó megadása elengedhetetlen, ez pedig az OOKLA_EULA_GDPR, aminek true értéket kell adnunk, enélkül ugyanis nem fog lefutni a speedtest.

A másik opció, amit egyébként már később, a speedtest saját beállítási felületén is megadhatunk, a SLACK_WEBHOOK, ezzel a Slacken keresztül még push értesítéseket is kaphatunk a lefutott tesztek értékeivel, amit különböző feltételeket megadva még testre is tudunk szabni. A Slack webhook beállításának lépéseit itt írja le a Slack: Sending messages using Incoming Webhooks.

Ennek működéséhez telepítve kell legyen a Slack app az iPhone-unkon például:

[appstore id=”618783545″]

Most pedig nyissuk meg a konténer URL-jét (ezt fentebb a beállításaiban már láthattuk), és görgessünk le az oldal alján a Settings részig, ahol még van pár opció, amit érdemes beállítani.

A Schedule alatt adhatjuk meg a cron számára megfelelő formátumban, hogy milyen időközönként fusson le a speedtest. Mivel én ezt 15 percre tettem, így annak a megfelelője az alábbi lett:

*/15 * * * *

A Server esetén egy vesszővel elválasztott listában felsorolhatjuk azoknak a szervereknek az azonosítóját, amelyeket a teszt esetén használni szeretnénk. Ha itt nem adunk meg semmit, akkor a speedtest automatikusan választ egy szervert. Ezzel nekem az volt a problémám, hogy nem adott stabil eredményt, hanem folyamatosan ugrált a mért érték a használt szervertől függően, így sokkal több értesítés érkezett, mint az szükséges lett volna. Ezért, és mivel egyébként is Telekom előfizetésem van, így az ő szerverük azonosítóját állítottam be itt, ami ebben az esetben a következő:

2073

Az egyes szerverek azonosítóját a Speedtest oldalán az adott szerver neve fölé vitt egérmutatóval a legtöbb böngésző rögtön megmutatja – vagy pedig a névre “jobbklikkel” kattintva a link másolása után annak legvégén találjuk (server_id=):

A Notifications alatt állíthatjuk be értesítések feltételeit, amit elég szépen testre lehet szabni. Én az alábbi beállításokat használom: napi egy alkalommal jön egy összesítés az elmúlt 24 óra átlagáról, illetve amennyiben 700 Mbit alá esik a letöltés és a feltöltés közül bármelyik, akkor arról szintén küld egy értesítést. A ping értéke igazából nekem nem létkérdés, azt most feljebb is vettem, mert nem szokott egyébként gond lenni vele.

Ha ezeket mind beállítottuk, akkor pedig igazából nincs más teendőnk, mint várni, hogy szépen elkezdjenek gyűlni a statisztikák, amik pár nap után már egész szép grafikont rajzolnak ki:

A fentiek természetesen nem csak QNAP NAS és Container Station esetén használhatóak, hanem gyakorlatilag bármi más esetben, ahol Docker konténert tudunk futtatni. Speedtestet tartalmazó konténerből egyébként elég sok van, nekem a fenti változat grafikonjai tetszettek meg, ezért választottam pont ezt.

Kérdésed van? Tedd fel hozzászólásban, és igyekszem rá válaszolni!