Remek játékra bukkantam a napokban az App Store-ban: a Mini Metro egy elsőre nem túl izgalmasnak tűnő metróhálózat-tervező és -üzemeltető játék, ami aztán videókat megnézve és persze utána kipróbálva teljesen magába szippantott.

Bizonyára sokan követtétek a hosszú évek alatt a négyes metró körüli huzavonát. Közel egy évtizeden át épült, bőven lassabban, mint ahogy kivitelezhető lett volna, a tervei már a 80-as években készen voltak, aztán a csúszáson túl sokkal rövidebb lett, mint az tervezték, nem megy el a Virágpiacig, se a Bosnyák térig, aztán arról ne is beszéljünk, hogy egyes megállók annyira közel vannak egymáshoz, hogy lehet látni a többi utast a következő megállóban várakozás közben. Nem is akarom tovább bántani szegényt, hiszen naponta használom és eléggé megkönnyíti az utazásom. Nagyon könnyű később, vagy hozzá nem értően okosnak, de jó kérdés, hogy mi mit csináltunk volna, ha nekünk kell megtervezni és kivitelezni egy ekkora projektet. Szerencsére a Mini Metro-ban most ezt megízlelhetitek.

A Mini Metro-ban a világ számos nagyvárosának (London, Párizs, New York, Berlin, Melbourne, Hong Kong, Osaka, Szentpétervár, Montreal, San Francisco, Sao Paolo, Kairó, Auckland) metróhálózatát gondolhatjuk újra. A játék során a folyamatosan megjelenő új megállókat kell bekötnünk a hálózatba úgy, hogy vagy új metróvonalat nyitunk vagy egy korábbit vezetünk el addig. A játék elején három megállót kell valamilyen módon összekötnünk, hogy a forgalom meginduljon.

A megállókat keretes geometriai alakzatok, míg az utasokat kisebb hasonló, de keret nélküli alakzatok jelzik. A játék célja, hogy az adott formájú utas, mondjuk egy kör eljusson egy kör alakzatú megállóba. Szerencsére az utasoknak mindegy, melyik kör megállóhoz mennek, nincs kimondva, hogy nekik a legtávolabbi lesz csak jó. Ezt talán úgy lehet a legjobban elképzelni, hogy a körös megállókban lehet kávét kapni, a többinél nem és a kör alakú utasoknak csak annyi az igényük, hogy ihassanak egy kávét, de mindegy nekik, hogy azt Budán vagy Pesten teszik. Amennyiben azon a vonalon nincs ilyen megálló, akkor ezt csak átszállással tudják megoldani.

Budapesten ugyebár csak három olyan megálló van, ahol több vonal is keresztezi egymást (Deák tér, Kálvin tér és a Keleti pályaudvar, ha a HÉV-eket nem számoljuk ide), ez számunkra teljesen elég. A Mini Metro-ban ez nagyon kevés tud lenni, ugyanis az utasok idegesek lesznek, ha sokat kell várni és tömöttek lesznek a szerelvények, ezért érdemes minél többször keresztezni a vonalakat, hogy a lehető legrövidebb idő és út alatt eljuthasson mindenki a céljához.

A játék előrehaladtával egyre több utas és megálló jelenik meg, de a megállók típusai is megváltoznak, bezárnak a kávézók és a helyükön pékségek nyílnak, így folyamatosan át kell gondolnunk, hogy merre is haladjon az adott metróvonal. A való élettel ellentétben a Mini Metro-ban utólag is teljesen átszabhatjuk a vonalat, új megállókat vehetünk be, régieket másik vonalra köthetjük, új csomópontokat hozhatunk létre, vagyis mindig az igények szerint alakíthatjuk a hálózatunkat.

A képernyő jobb felső sarkában egy óra és egy számláló található. Az óra a napok múlását jelzi, ami azért fontos, mert minden hét végén kapunk ajándékokat, ami mindig egy új szerelvény és ezen felül választhatunk még több dolog közül. Ilyen lehet például az új metróvonal lehetősége, nagyobb kapacitású megálló, extra kocsik vagy épp vízalatti alagút vagy híd. A számláló pedig az eddig elszállított utasokat jelzi, ami egyrészt azért fontos, mert ez mutatja a ranglistán, mennyire vagyunk sikeresek, másrészt a további városokat csak úgy tudjuk feloldani, ha az előtte lévőben elértünk egy bizonyos utasszámot.

Ezekkel az ajándékokkal érdemes csínján bánni, mert a hét bizony elég lassan telik el és például az alagút és a híd elég ritka dolog, viszont ha épp a folyó másik oldalán jelenik meg egy új megálló, de mi nem tudjuk oda átvinni egyik vonalat se, akkor hamar véget érhet a játék.

Ha túl sok elégedetlen utas gyűlik össze egy megállóban és nem jön szerelvény, ami elvigye őket és a megálló körül egy szürke kör szépen betelik, akkor vége az egésznek. Érdemes átgondolni, hogy mikor, melyik megállóhoz és melyik vonalra helyezünk el új szerelvényt vagy extra kocsit, bár ezek egy része utólag is átpakolható, de nem érdemes egymás után több szerelvényt is küldeni, mert a második garantáltan üres lesz, ahogy ezt a való életben is sokszor tapasztalhatjuk.

Aki elég ügyesnek érzi magát, az egy extrém módot is kipróbálhat, amiben gyorsabban jelennek meg az új megállók és persze több az utas, akik hamarabb lesznek idegesek is.

A Mini Metro első ránézésre nem fogott meg, főleg az árcéduláját látva, de aztán mikor kipróbáltam, akkor jöttem rá, hogy ez mennyire király kis játék: olyan, amilyennel még nem találkoztam és abszolút magába tud szippantani, ami már elég rég történt meg velem.

Folyamatos gondolkozást, áttervezést igényel, így biztos, hogy nem lesz soha unalmas, vagy épp kiszámítható. iPaden érdemes szerintem játszani vele, mert úgy jobban át tudjuk látni az városunkat. Az árcédula pedig senkit se rettentsen vissza, nagyon megéri az árát. Jópofa lenne látni benne a jövőben Budapestet is, hátha így a többi tervezett metróvonal is – igaz csak a játékban, de – megvalósulna.

[appstore id=”837860959″]