A Bloomberg írt egy cikket a napokban arról, hogy mi is történik az újrahasznosításra leadott készülékekkel.

Mivel ez a gyártáshoz hasonlóan meglehetős titoktartás mellett zajlik, így nyomozómunkájuk eredményeként most kicsit olvashatunk arról, hogy mi zajlik a színfalak mögött abban az üzemben, amelyet 24 órás biztonsági őrség véd Hongkongban, és ahol precízen és módszeresen hullanak darabokra életük végén a készülékek.

Ez az üzem egyike annak a maréknyinak a világszerte, amelyet az Apple kiválasztott arra, hogy ledarálja, és újrahasznosítsa a javíthatatlan készülékeket. És ahogyan a gyártás esetén is szigorú szabályozások és titoktartás van érvényben, ugyanaz ebben az esetben is megvan, de értelemszerűen fordítva, kezdve a készülék szétszedésétől egészen a végtermék mennyiségének méréséig, így biztosítva, hogy az újrafeldolgozásra átadott készülékek az utolsó grammig hasznos nyersanyagokká váljanak.

Az Apple több mint 570 millió iPhone készüléket adott el az alatt a 9 év alatt, amióta Steve Jobs a színpadra lépett San Franciscóban egy januári reggelen, hogy bejelentse, az Apple újra feltalálta a telefont. Azt még az Apple sem tudja pontosan, hogy ezekből a készülékekből hány van még használatban – a második, harmadik, vagy sokadik tulajdonosa kezében, vagy lapul elfeledve egy fiók mélyén. Az Apple ugyanakkor komoly lépéseket tesz azért, hogy a lehető legkevesebb kerüljön közülük szemétlerakókba.

Ez a feladat hárul tehát a hongkongi Yuen Long kerület ipari parkjában található üzemre is, amelyet az Apple egyik partnere, a Li Tong Group végez. Ez az a hely, ahová az iPhone-ok, iPadek és a Mac-ek újjászületni érkeznek.

Míg a többi világmárka, így például a HP, a Huawei, az Amazon és a Microsoft is rendelkezik részletes protokollokkal a termékeik újrafeldolgozását illetően, addig az Apple-é a leginkább merev és szigorú ezek közül, legalábbis azok elmondása alapján, akik részt vesznek a folyamatban.

“Úgy gondolom, az emberek mindezt elvárják tőlünk az emberek, és úgy gondolom, hogy meg is kell felelnünk a magas elvárásaiknak.” – mondta Lisa Jackson, az Apple környezeti ügyekért felelős vezetője telefonon keresztül az Apple cupertinói központjából. “Ez egy nehéz dolog, mert ezek a készülékek hihetetlenül bonyolult darabok.”

Ugyanakkor sem az Apple, sem a Li Tong Group nem adott betekintést a hongkongi üzem működésébe, és azt sem árulták el, hogy hány darab készüléket hasznosítanak újra, és pláne nem fedtek fel részleteket magáról a folyamatról.

Az elektronikai eszközök újrahasznosítási üzletágában a cél a 7 évvel korábban eladott készülékek tömegének legalább 70%-át visszanyerni a folyamat során. Jackson elmondása szerint az Apple ezt túlteljesíti, átlagosan elérve a 85%-ot, beleértve azoknak a nem Apple készülékeknek az újrahasznosítását is, amelyeket a vásárlók hoznak be (például kedvezményes készülékvásárláskor).

Ez azt jelenti, hogy idén az Apple-nek világszerte nagyjából több mint 9 millió darabot kell összeszednie és újrahasznosítania a 2009-ben megjelent iPhone 3GS-ek közül. Mivel az iPhone értékesítési számai elérték a 155 millió darabot az elmúlt pénzügyi évben, az Apple készülékek újrahasznosítása egy növekvő üzletág.

A Li Tong Group ezért már három üzemmel rendelkezik Hongkongban, és tucatnyival világszerte, és nem kizárólag csak az Apple termékek újrahasznosítását végzi, hanem más gyártók készülékeiét is. A számításaik szerint idén a globális kapacitásuk akár több mint 20%-kal is nőhet, beleértve egy új üzem megnyitását San Franciscóban.

Az Apple közlése szerint a készülékeik újrahasznosításával 2014-ben 40 000 tonna elektronikai hulladékot dolgoztak fel, amiből egy 100 mérföldes vasúti sínpárra elegendő acélt nyertek vissza.

A floridai Miamiban található Brightstar Corp., a szingapúri TES-AMM, a hongkongi Li Tong Group, és az iPhone-ok legismertebb összeszerelője, a Foxconn mind egy globális újrahasznosítói hálózat tagjai, akik több mint 50 szabálynak vállaltak megfelelőséget a készülékek feldolgozása során, kezdve a biztonsági kérdésekkel, beleértve a biztosítást, az auditálást.

A folyamat a világszerte megtalálható Apple Store-okban vagy online kezdődik, és az Apple ajándékutalványt kínál a vásárlóknak a régi készülékeikért cserébe:

Egy gyors ellenőrzést követően kiderül, hogy az Apple mekkora összeget ajánl fel a megfelelő készülékért, vagy ha az adott eszköz már teljesen használhatatlan, akkor azt díjmentesen átveszi az újrahasznosításhoz. Az Amerikai Egyesült Államok esetén például a legkisebb tárhely-kapacitással rendelkező iPhone 4-ért általában 100 dollárt, a legnagyobb tárhelyű iPhone 6 Plus-ért pedig akár 350 dollárt is kaphat a vásárló. Azt pedig egy szigorúbb tesztelés dönti el, hogy az adott készülék végül újraértékesítésre vagy alkatrészekre bontásra és bezúzásra majd újrahasznosításra kerül.

Amikor az Apple partnerei úgy határoznak, hogy egy adott készülék bezúzásra kerül, a szétszedés folyamata rendkívül hasonló az összeszereléshez, de természetesen fordított irányú.

“Az Apple díjat fizet a folyamatért, és a feldolgozásra kerülő készülék minden grammja az ő tulajdona, kezdve az újrahasznosítás elején keletkező zúzalékkal, egészen a folyamat végén visszanyert nyersanyagokig.” – mondta el Linda Li, a Li Tong stratégiai felelőse. “A folyamat, amely nagyjából 10 lépésből áll, mindvégig ellenőrzött, mért és pontosan irányított, és vákuum-szigetelt helyiségekben zajlik, amelyek úgy kerültek kialakításra, hogy a feldolgozás során keletkező anyagok és gázok 100%-át megfogják.” – összegezte.

“A visszavett készülékek esetén az Apple tiltja azok régiók közötti szállítását, a készülékek memóriáját törölni kell, és minden logót el kell távolítani. Ezen túl az összegyűjtött készülékek nem ömleszthetőek össze és nem dolgozhatóak fel más gyártók készülékeivel együtt, tehát a feldolgozást végzőknek teljesen elkülönített üzemre van szüksége az Apple készülékek újrahasznosításához.” – mesélte Li. Ezen túl az Apple csapata folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatot a Li Tong üzemében, amely nagyjából 300 személynek ad munkát.

Míg néhány más gyártó esetén a készülékek egyes alkatrészeit a folyamat során kiszerelhetik, hogy azokkal meghibásodott társaikat javíthassák, addig az Apple esetén a teljes bezúzás van használatban (majd a nyersanyagok visszanyerése ezekből a zúzalékokból történik).

“A készülékek alkatrészeinek bezúzása több energiába kerül, mint az alkatrészek kiszerelése.” – mutat rá Li. “Cégünk, a Li Tong Group együttműködik más ügyfelekkel, tanácsot adva azzal kapcsolatban, hogy hogyan tervezzenek olyan termékeket, amelyeket könnyebb szétbontani, és így például az okostelefonok kameráit játék drónokban, vagy a Microsoft Surface tabletek kijelzőit a New York-i taxikban felhasználni.”

“Az Apple azért zúzza be a feldolgozásra kerülő készülékek alkatrészeit, hogy megakadályozza hamis Apple termékek megjelenését a használt cikkek piacán.” – magyarázta el a helyzetet Jackson. “Cégünk dolgozik olyan lehetőségeken, hogy a jövőben az alkatrészeket újból felhasználjuk.” – ugyanakkor ennek kapcsán nem bocsátkozott részletekbe.

“A világnak nagy problémát okoz az elektronikai hulladék. Ha tényleg jobb állapotban szeretnénk hagyni a világot annál, mint ahogyan mi találtuk, akkor olyan dolgokba kell befektetnünk, amik túlmutatnak azon, mint ami jelenleg történik.” – zárta Jackson a beszélgetést.

És hogy mi történik a ledarált készülékekkel? A veszélyes hulladékot egy engedéllyel rendelkező létesítményben tárolják, és a feldolgozását végző partnerek jutalékot kapnak a visszanyert nyersanyagok után, legyen szó például az aranyról vagy rézről. A többség pedig alumínium ablakkeretként vagy bútoralkatrészként, illetve üveglapként születik újjá.