Az istenszimulátorok mesterének, Peter Molyneux-nak augusztus elején jelent meg a legújabb alkotása a Godus az App Store-ban. Molyneux olyan nagy sikerű játékok atyja volt, mint például a Black & White, a Fable, Dungeon Keeper sorozatok, de a Godus története már az új stúdiójának a 22cans-nak a legelső játékával kezdődött, a Curiosity – What’s Inside the Cube?-bal indult.

A Curiosity egy nagyméretű kísérlet volt igazából, ugyanis a játékban egy hatalmas kocka volt csak, ami 69 milliárd kis kockából épült fel és a játékosoknak globális szinten ezeket a kockákat kellett széttörnie és aki az utolsó kockával végzett, arra hatalmas, életmegváltoztató nyeremény várt. A nyertes egy Edinburgh-i lakos, Bryan Henderson lett, aki azt nyerte, hogy egy mindenható digitális isten lehet a 22cans új játékában a Godusban, emellett a játékból befolyt összegből is részedesést kap. Na, de akkor lássuk mi is ez a Godus!

A Godus egy istenszimulátor, amelyben a Hit erejével tudjuk a világot a kedvünkre formálni, hogy utána híveinket ösztönözzük a sokasodásra, a fejlődésre. Amennyiben egy mondatban kellene megfogalmaznom mi is a Godus, akkor ezt mondanám, de szerencsére nem vagyok határokhoz kötve, így most részletesen bele mehetek, milyen is ez a fantasztikus játék.

Mikor admin kolléga átküldte a játék linkjét, egyből felkeltette az érdeklődésem már a screenshotok alapján, csak sajnos sokáig nem tudtam vele játszani, ugyanis az iOS 8 beta változatain nem fut a Godus, így az iPhone 5s-em ki lett lőve, egy Wi-Fi hibás 4s-en meg csak addig tudtam játszani, míg be nem kellett jelentkezni, utána már folyamatos internetkapcsolat kell neki. Így végül kerítenem kellett egy iPadet, viszont amióta az nálam van, le sem tudom tenni, annyira magával ragadott a játék.

A játék legelején két, vízben kapálózó embert kell kimentenünk úgy, hogy a homokos partvonalat a közelükbe húzzuk és, így ki tudnak mászni a szárazföldre. Hálájukat úgy fejezik ki, hogy elkezdenek imádni engem, mint egy istent, és az ő Hitük ereje ad számomra erőt ahhoz, hogy isteni erőimet használhassam, melyekkel akár hegyeket is meg tudok mozgatni. A hegyek és az egész világ rétegekből épül fel és ezeknek a mozgatásával, vagy épp eltüntetésévél tudunk lakókörnyezetet, vagy átjárókat, lépcsőket létrehozni. A hívek először kis sátrakban élnek és szaporodnak, később kis kunyhókat, majd házakat építenek, végül pedig falvakba tömörödnek (frissítéssel ez városokká, metropoliszokká és kitudja mi mássá fog még nőni) és elkezdenek földműveléssel és bányászattal foglalkozni.

Több fajta hívőnk van, az egyszerű hívő, aki a Hit pontokat termeli (magenta gömb az épület felett), amin az erőnk múlik, és az építő, aki az új lakóépületek elkészítéséért felel. Ezek a hívek a sima sátortól a legmenőbb házig megtalálhatóak, viszont vannak specializálódott hívek is, melyek csak falvakba tömörülés után érhetőek el, ilyenek a farmerek, akik gabonatermesztéssel foglalkoznak, amire egy idő után a munkásoknak szükségük van a telkek beépítéséhez, de a munkamoráljuk is növelhető ezzel, illetve ilyen még a bányász is, aki ércet bányász, bár az érc felhasználása egyenlőre elég korlátozott.

Minden ház, bánya, mező elkészítéséhez idő kell, amit egy kis számláló mutat. Minél nagyobb valami, annál több időt vesz igénybe. Az épültekre koppintva láthatjuk, hogy milyen hívőből hány él benne és azok mikor és mennyi Hit pontot termelnek. Amíg ezek az idők nem járnak le, sajnos várnunk kell, mert amíg nincs Hit pont, nem tudjuk a tájat változtatni, illetve amíg nincs búza, nem dolgoznak az építők.

A világban nem vagyunk egyedül, van egy másik civilizáció is, az Astari, melynek lakosai sokszor átjönnek gúnyolni a híveinket, akik így nem tudnak rendesen dolgozni, így az astarikat el kell kergetni. Az Astarik minden nap tartanak egy fesztivált, aminek az a célja, hogy áttérítsék hozzájuk a híveinket, azzal, hogy ott jobb a hangulat. Ez ellen úgy tudunk védekezni, hogy isteni erőinket bevetve jobb kedvre derítjük a híveinket és ezáltal hozzánk jön át a fesztivál után pár astari és így szép lassan elfogy a lakosságuk. Isteni erőinkkel tudunk jutalmazni és büntetni is: fák növesztése, tisztaság esője, meteor hullás, dögletes mocsár, vagy épp Isten ujja, amivel felperzselhetjük a világot, stb. Továbbá megajándékozhatjuk a híveinket a Boldogság forrásával is, ami hosszú órákra boldoggá teszi őket, illetve emlékművek emelésével ösztönözni tudjuk őket a gyorsabb és hosszabb munkára.

Terjeszkedni úgy tudunk, hogy magasabb pontokon elvétve hatalmas máglyák alapjai vannak elhelyezve, melyeket hosszú órák munkájával be lehet gyújtani és így a köd felszáll a területről, amit ezután birtokba is vehetünk. Az új területek mindig tele vannak egyrészt kincsesládákkal (ezek nagyon fontosak), de rengeteg kő is található, amiket szétütve plusz Hit pontokat kaphatunk. Ugyanez a helyzet a fákkal is, bár a fák nagyon keveset adnak és ha meghagyjuk őket az épületek közelében, az jó hatással van a hívőkre, akik emiatt gyorsabban termelik a Hit pontokat. A Godusban fontos szerepet játszanak a hangok, mivel ezek jelzik, hogy valami történt, de annyi különböző hang van, hogy nehéz megjegyezni, mi mit jelent.

A civilizációnk fejlődése kártyákon múlik, melyeket azután kapunk, hogy elérünk valamit, például x számú hívő, vagy x számú búzamező. A kártyák képességeit nem kapjuk meg csak úgy, matricákat kell gyűjtenünk, hogy felhasználhassuk őket. Matricákat három féle módon tudunk szerezni: megvásároljuk őket csomagban, a tájon kis színes körök vagy inkább pillangók repkednek, és az ilyen pontok alatt valamelyik földrétegben egy kincsesláda vagy hordó van elrejtve, illetve hajóval kalandozhatunk és mindegyik küldetésért kapunk jó pár matricát.

A kalandozások úgy zajlanak, hogy egy 30 fős hajóval egy kisebb szigetre kikötünk, ahol az a cél, hogy adott időn belül x számú hívő eljusson a szigeten található templomba, de vannak nehezítő tényezők, mint például a rövid idő, az átformálandó táj, dögletes mocsár, óriások. Amennyiben egy hívő is meghal, vagy nem jut el időben a templomba, a küldetés sikertelennek tekinthető és azt kezdhetjük újra, de sajnos az utánpótlásra több órát kell várnunk. Némelyik küldetés igen nehéz és elég idegesítő, hogy egy hívő miatt az egész küldetés kudarcba fullad és órákat kell várnunk, hogy újra próbálhassuk, így aki elakadna, az a YouTube-on talál segítséget.

A Godus sajnos (Vagy szerencsére? Mindenki döntse el maga.) nem játszható 0-24, mert egy idő után elér egy olyan pontra, hogy nagyon sokba kerülnek a dolgok és emiatt sokat is kell várnunk rá, hogy megcsinálhassuk: vagyis a játék “többet játszatja magát” a háttérben, mint amit a játékos aktívan tölt vele. A Godus szerintem nagyon addiktív, de aki egy pörgős játékra vágyik, annak biztosan nem fog tetszeni, viszont akinek nincs problémája azzal, hogy néha türelmesnek kell lenni, annak szerintem tetszeni fog. Nekem ezek az istenszimulátorok, mint például a Black & White, eddig valahogy kimaradtak és az összes olyan játék, amiben hosszú perceket, órákat kellett egy-egy dologra várni, sosem jöttek be, viszont a Godus valahogy a hangulatával, a grafikájával magával ragadott. Talán itt mutatkozik meg az, hogy kik azok, akik csak azért csinálnak valamilyen típusú játékot, mert az most divatos, vagy pedig azért csinálják, mert van egy sokkal jobb ötletük. Az In-App Purchase tartalmak sajnos elég erősen jelen vannak a játékban, bár aki türelmes, és ki tudja várni a dolgokat, annak nem kell drága pénzért vennie ezt-azt.

[appstore id=”815181808″]

A játék jövője

A Godus iOS-en még nagyon friss játék, viszont PC-re és Mac-re Steam-en (20 euró az ára, de amerikai VPN segítségével 20 dollárért is beszerezhető) már korábban béta változatban megjelent, viszont még jó ideig béta is marad, így nem ajánlott a használata. A fejlesztők tervei szerint a frissítések során eljuthatunk egészen az űrkorszakig, illetve mindenki, aki játszik vele, egy Jupiter méretű bolygó egy kis szeletét uralja csak. Ebben a hatalmas digitális világban lett mindenható úr Bryan Henderson, bár az számomra még nem derült ki, hogy ez miben is testesül meg.

[poll id=”158″]