Míg a konkurencia az opponenseket, vagy azok eszközeit próbálja feltűntetni rossz színben a sajátjaihoz viszonyítva, addig az Apple inkább az általuk forgalmazott termékpaletta erősségeinek kihangsúlyozására törekedik a kreatívnál kreatívabb reklámspotjaikban. Ennek végül meg is lett az eredménye: az idei Emmy-díjátadón besöpörték a legjobb reklámnak járó díjat kreatív kategóriában, a Misunderstood (Félreértve) című reklámukért.
A reklám a 2013-as évvégi ünnepi szezon alatt került adásba, amely egy “átlagos” család karácsonyi előkészületeit, az ajándékozást, és a közös élményeket mutatja be a nézőknek, egy egészen érdekes megközelítésből. Itt a “félreértés” a 21. század talán egyik legnagyobb anomáliájából ered, ami a jelenkori ember technológiától való túlzott függését hivatott kifigurázni.
Ez ugyebár egy érdekes fricska az Apple részéről, hiszen ők is azon vállalatok közé tartoznak, akik leginkább ösztönöznek arra, hogy vásároljunk iPhone-t, iPadet, vagy MacBookot, mert az nekünk mennyivel szebbé és jobbá teszi az életünket (ami azért valahol igaz is).
A reklámból áradnak a karácsonyi klisék, rokonok meglátogatása, ünnepi vacsora, hógolyózás, ám majdnem minden jelenetben feltűnik egy látszólag feltűnően unott srác, aki inkább az iPhone 5s-én történő pötyögéssel múlatja az időt, míg a többiek együtt nagyon jól szórakoznak.
A rövidfilm vége felé pedig végre leesik a nézőknek is, miért adta az Apple a Misunderstood címet a reklámnak: az előbbiekben már említett fiú AirPlay-en keresztül lejátszik egy videót a családnak, még pedig azt, amit az egész nap folyamán rögzített, míg mi azt gondoltuk, hogy pusztán unalomból telefonozott. A kedves kis család pedig kitörő örömmel, könnyek közt, köszönetet mondva fogadja az elkészített alkotást. Így már egészen új értelmet nyert, ugye? A félrevezetés sikeres volt.
Az Emmy-díjas reklámot a Park Pictures és a TBWA (New Yorkban székelő nemzetközi reklámcég) készítette el az Apple számára. A kreatív díjakat egyébként azon háttérembereknek, technikusoknak, rendezőknek osztják ki, akik az amerikai reklámiparban kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezen kívül a díj több alkategóriával is rendelkezik, mint például a vendégszereplés, vagy az Apple által elnyert, kiemelkedő reklámfilmért járó elismerés. Fontos megemlíteni azt is, hogy olyan riválisokat utasított maga mögé a cupertinói cég, mint a General Electric, a Nike vagy Budweiser.
Személy szerint nekem azért is tetszik a reklám, mert amellett, hogy reklámozzák saját termékeik hatékonyságát azok minden előnyével és hátrányával együtt (iPhone 5s, AirPlay), képesek görbetükröt mutatni a fogyasztói társadalomnak. Biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki nap mint nap szembesül azzal, hogy az emberek többsége – legyen szó tömegközlekedésről, sétáról az utcán, vagy egy baráti beszélgetésről – akarva, akaratlanul, de teljesen magukba fordulva, hosszasan el vannak merülve telefonjuk/tabletjük nyomogatásával. Bevallom, ez alól sok esetben én sem vagyok kivétel, és ilyenkor mindig ledöbbenek, hogy milyen jelentős mértékben megváltoztatták ezek az eszközök a mindennapi életünket. Mindez persze az Apple és más vállalatok bevételének csak jó, de azért a reklámból is kivehető, hogy a jelenséget ők is érzékelik, és szembesülnek vele, ahogyan mi is.
Szerintetek megérdemelte az Apple a díjat? Ti mennyit használjátok napi szinten iPhone vagy iPad készülékeiteket?
3 Comments
Nagyon jo spot… Megerdemelte
Mindenki ezen sír, hogy jajj az emberek az utcán és buszon a telefonjukat nézik, bezzeg régen.
Miért? Mi volt régen? Maguk elé néztek, vagy olvastak.
Aki azt állítja, hogy régen az idegenek többet beszélgettek egymással a helyi buszokon, azt körberöhögöm.
Vonaton talán, de ez most is megvan. Orvosnál is azt látom, hogy a emberek most nem a cipőjük orrát nézik, hanem a telefonjukat, de ha valaki kérdez, akkor felnéznek és válaszolnak.
A tinik régen se voltak aktívabbak egy családi ünnepen. Merthogy tinik, épp azt a korszakukat élik. Én is vagy olvastam, vagy játszottam.
Tehát: nekem akkor is nagyon tetszett ez a reklám és most is 🙂
@jarodfree: Egyetértek veled, direkt nem ezt az oldalát igyekeztem kihangsúlyozni, hanem inkább azt, hogy változnak az idők. Régen se volt ez másként, vagy olvastak az emberek, vagy alszanak, vagy meredten bámultak maguk elé. Illetve amikor berobbant az iPod és a hordozható mp3 korszaka, akkor mindenkinek lógott a füléből a vezeték.
De ha belegondolsz, társaságban már frusztrálóbb, mikor ültök 4-en egy asztalnál, ketten beszélgettek, a másik kettö meg nyomkodja a telefonját, na azért ez régen nem volt jellemzö. Bár biztosan megtalálták az unatkozó felek a mobilkorszak előtt is, hogy elüssék az időt, teszem azt dobálták a húsgombócot, vagy kacsintgattak a szomszéd asztalnál ülő csinos hölgynek.. 🙂
Ja, és persze nyilván részletesebben is boncolgathattam volna ezt a témát, de a cikk lényege nem erről szólt. 🙂