A napokban volt az App!2012-es hwsw konferencia, melyben Dobó Mátyás is részt vett, mint előadó. Érdekes témát kapott, amit összefoglalt a blogján, szerintünk nektek is érdemes elolvasnotok:

“Dojcsák Dani egy igen nehéz előadás témát adott nekem a mai App konferencián, arra kért, hogy próbáljam meg megjósolni a platform jövőjét.”

Az első okostelefon a ’94-es IBM Simon volt, amely a közhiedelemmel ellentétben nem a nyomógombos okostelefonok prototípusa, hanem az iPhone egyenes ági felmenője. Egy érintőképernyős készülék, alkalmazásokkal, ikonos navigációval.

A néhány évre rá megjelenő Apple Newton már az iPhone nyitóképernyőjéhez félelmetesen hasonlító megjelenést mutat, szinte érezni az iPhone előzményeket a készüléken.

Ezek az eszközök 10-15 év távlatából nézve egyértelműen azonosítható okostelefonok/eszközök. Hogy milyen kitartóan megmaradnak bizonyos sémák az iparban, azt jól mutatja a Windows 3.1-es példa. Egy mai 10 éves gyerek, bár valószínűleg soha nem találkozott még ezzel az operációs rendszerrel, tudná miként használja, mert az alap sémák szinte változatlanul öröklődtek át az utóbbi 20 évben operációs rendszerről operációs rendszerre. Egy távolabbi analógiaként az autóiparban öröklődő sémákat hoztam fel, hogy egy 100 éve épített autót is valószínűleg kevés tanulással egy mai jogosítvánnyal rendelkező autóvezető is el tudna vezetni, mert az autó formája, a kormány és minden egyéb sematikusan öröklődött autók generációjáról az újabbakra.

Ha ekkora léptékben nézzük az informatikai platform fejlesztéseit, akkor levonhatjuk nagy valószínűséggel azt a következtetést, hogy számítógépes rendszereket hasonló megjelenéssel fogjuk irányítani a következő években.

Technológiai oldalról akkora ugrásra szintén nem lehet számítani, amitől a telefon mérete drasztikusan csökkenne – persze szépen el fog vékonyodni – a teljesítmény brutális javulása közben.

A legvalószínűbb, hogy a következő 5-10 évben a telefon egyre vékonyabb lesz.

Mi változik akkor az iOS háza táján?

– Szervezet: a szervezeti változásokból kiindulva Scott Forstall távozását követően a sceumorphic felületek elkezdenek erőteljesen kikopni az Apple szoftverekből és a Johny Ive által vezetett dizájn csapat a Dieter Rahms által lefektetett dizájn elveket követve fogja módosítani az iOS felületeit:

– A jó design újító.
– A jó design hasznossá teszi a terméket.
– A jó design esztétikus.
– A jó design érthetővé teszi a terméket.
– A jó design nem tolakodó.
– A jó design őszinte.
– A jó design tartós.
– A jó design alapos a legutolsó részleig.
– A jó design környezetbarát.
– A jó design a lehető legkevesebb design.

Letisztultabb és gyorsabb interfészek jöhetnek az iOS új verzióiban.

De mi jön még? Mi az Apple által elérhető hunting territory? Én személyesen a computing hub elméletben hiszek, abban, hogy a telefon pillanatokon belül olyan kapacitást ér el, amely lehetővé teszi, hogy a legtöbb élethelyzetben egyszerre biztosítsa a szükséges számítási kapacitást és a személyes irányító interfészt.

– A TV nem okos, a TV panel. A telefon közvetítőn keresztül – Apple TV – fog mindenféle videós tartalmakat megjeleníteni a TV panelen. A TV panel egy a család eszközei között megosztott eszköz lesz, amelyet éppen az aktuálisan irányító eszköz fog vezérelni. A Netflixet fogom a mobilomról egy buta panelre kivetítve nézni.

– A számítógép mint önálló eszköz eltűnik. A telefonomat hamarosan ledokkolom a munkahelyen és róla csinálom a szükséges munkahelyi feladatokat.

– Sensoroconomy -» eszközök teljes skáláját fogom vezérelni okostelefonról és fogok adatokat kinyerni a legkülönfélébb módon. A lehetőségek korlátlanok, a test szenzoroktól kezdve a hifin át az autóig minden ide érthető. Ezt nem az Apple építi, pusztán platformot kínál.

Szoftver oldalon is látjuk, hogy mi a jövő, csak még nem működik:

– Ami a 90-es években a kijelző és az akkumulátor volt, meg a processzor sebesség és memória, az most az intelligens rendszerek kérdése. Hangfelismerés – és egyéb testi gesztusok, jelek – illetve utasítások kezelése óriási jövő előtt áll, de ma még csak erős prototípusokat látunk. Bár a Google jobb a hangfelismerésben, a Siri a válaszok szempontjából nagyon érdekes eredményeket mutat. Kár, hogy nem működik és láthatóan évek kellenek még, hogy eredményes eszközökké váljanak.

Végül az utolsó, de nem elhanyagolható terület a szolgáltatások helyzete:

– Az Apple a könyvet kivéve, a zene, a mozi, a TV és az app piacon jelentős előnyre tett szert a világ teljes populációjának lefedése irányába. Értékelhetően áttörés előtt állunk ezen a téren, hogy létrejött az okostelefonokkal egy világméretű terjesztő hálózat intelligens eszközökkel, amely a tartalomterjesztés új alap infrastruktúráját fogja adni hamarosan. Így fogunk filmeket nézni, zenét hallgatni, könyvet olvasni. Nyilván vannak köztünk, akik már most is ezt csinálják, de mire ez széles körben elterjedt jelenséggé válik, az még szintén pár év. És a legtöbb területen az elérés még mindig alacsony.

Hát nagyjából ennyi volt a témám, kivesézve, összefoglalva.

Nektek mi a véleményetek erről? Merre halad szerintetek az Apple a közeljövőben?