A héten az Apple bemutatta az iPhone 16e-t, melyben a cég első saját modem chipje is megtalálható és ez rendesen felkavarta az állóvizet.

Több pletyka és összeesküvés is felmerült és az Apple előrejelzésekkel foglalkozó elemzők is lendületbe jöttek. Nézzük meg, hogy mit érdemes tudni.

A C1 miatt nincs MagSafe az iPhone 16e-ben?

Ha egy cikk címe kérdés, akkor minden bizonnyal nem rá a válasz és ez akkor is igaz, ha csak a cikken belüli címsorról van szó.

A Macworld számolt be először arról, hogy kiegészítő gyártóktól kapott információk alapján elképzelhető, hogy az Apple azért nem tett MagSafe mágnesgyűrűt az iPhone 16e hátlapjába, mert az interferenciát okozott volna a C1 chipnek.

Az Apple azonban villámgyorsan ráugrott erre a hírre és szóltak a Macworldnek, hogy ilyesmiről szó sincs, nem a C1 chip felelős azért, hogy kispórolták a MagSafe-et legújabb telefonjukból.

Szóval a hiányzó MagSafe mögött valószínűleg tényleg csak az áll, hogy az Apple csökkenteni akarta az iPhone 16e gyártási költségeit.

Bezavarhat bármit egy MagSafe tok az iPhone 16e-n?

Az előbb említett kiegészítő gyártó ennek ellenére alaposan letesztelte az iPhone 16e-t tok nélkül és egy MagSafe tokban is egyaránt. A töltési sebesség mellett a hálózati képességeit is ellenőrizték, majd az eredményeket megosztották a 9to5Mac-kel. Nézzük a számokat!

Tok nélkül az iPhone 16e a következő töltési sebességeket hozta 5 különböző töltési ciklus alkalmával:

• 4,2 W
• 5,0 W
• 4,7 W
• 5,9 W
• 6,5 W

Ahogy látható, az iPhone 16e nem feltétlenül hozza az Apple által állított 7,5 W-os töltési sebességet. Emögött az áll, hogy a Qi töltő nem biztos, hogy tökéletesen illeszkedik, ha nem megfelelően van ráhelyezve a telefon. Ebben segít a MagSafe technológia, hiszen a mágnesek biztosítják a megfelelő illeszkedést.

Miután rátettek egy MagSafe-es tokot az iPhone 16e-re, utána mind az 5 ciklusban 7,5 wattal töltődött a telefon.

Mobil hálózatos letöltési sebességet is ellenőriztek a Google Internet Speed Test eszközzel Safari böngészőből. Tok nélküli első 5 teszt:

• 194,2 Mbps
• 194,0 Mbps
• 192,1 Mbps
• 200,5 Mbps
• 202,0 Mbps

MagSafe tokkal, töltés nélkül:

• 193,6 Mbps
• 198,8 Mbps
• 194,6 Mbps
• 201,1 Mbps
• 197,8 Mbps

MagSafe tokkal, töltés közben:

• 196,1 Mbps
• 190,2 Mbps
• 195,7 Mbps
• 196,8 Mbps
• 199,1 Mbps

Ahogy látható, semmit sem befolyásolt a tok és a töltés ténye sem, vagyis igazat állított az Apple szóvivője a Macworldnek.

Hol készült az Apple C1?

Andru Edwards YouTuber volt olyan szerencsés, hogy megnézhette az Apple tesztelő laboratóriumát, ahol az Apple C1 chipje készült.

Edwards kísérője nem más volt, mint Johny Srouji, az Apple hardver technológiákért felelős igazgatója, és Arun Mathias, az Apple vezeték nélküli szoftverekért felelős vezetője.

A videóból rengeteg izgalmas információ kiderült, többek közt az, hogy az iPhone 16e-ben lévő A18 chip hogyan kommunikál a C1-es modemmel. Így például a hálózati forgalmat dinamikusan tudja állítani az Apple szoftveresen, ha mondjuk egy képet küldenél valakinek, akkor az A18 szól a C1-nek, hogy helyezze előtérbe a kép átküldését más adatátvitellel szemben.

Azt is megtudtuk, hogy a baseband 4 nanométeres gyártási technológiával készült, míg az adóegység 7 nanométeressel.

Srouji nem csak Edwards-zal beszélgetett a napokban, hanem a Reuters-nek is adott interjút, amiből fény derült arra, hogy az Apple számára a C1 csak a kezdet és a jövőben még sok más modemet is fognak gyártani.

Több generációra építünk egy platformot. A C1 csak a kezdet és minden generációval tovább fogjuk javítani a technológiát, hogy egy olyan platform legyen számunkra, ami ténylegesen megkülönböztet majd minket és a termékeinket.

A modemek gyártásával az Apple nem szeretne konkurenciát állítani a már meglévő modem gyártóknak, ez is kiderült Srouji nyilatkozatából:

Nem kereskedők vagyunk, hogy a Qualcommal vagy a MediaTekkel vagy bárki mással versenyezzünk. Úgy hiszem, hogy valami tényleg különbözőt gyártunk, amiből a vásárlóink profitálni fognak.

Ez persze nem meglepő, hiszen az Apple ugyanezt csinálja az A-szériás chipekkel vagy épp az M-szériásokkal. Nem értékesítik az SoC-kat más gyártóknak, hanem arra használják fejlesztéseiket, hogy az Apple termékek különlegesek lehessenek.

Ha 1-2 év múlva kiderül, hogy a modemek kapcsán is sikerült olyan egyedit alkotniuk, mint az ARM chipekkel a mobil eszközeikben és a számítógépeikben, akkor az még egy olyan érv lehet ez az Apple termékek mellett, amit más gyártó nem tud reprodukálni.

Mik az Apple hosszútávú tervei a modem chipekkel?

Mark Gurman, a Bloomberg elemzője “Power On” hírlevelében kifejtette, hogy az Apple-nek mi az ütemterve a modem chipek kapcsán.

Nézzük is meg az idővonalat:

• 2025: debütál a C1-es chip az iPhone 16e-ben, majd később az iPhone 17 Airben
• 2026: a C2 modem bekerül az iPhone 18 Pro modellekbe
• 2027: a C3 modem lekörözi teljesítményben a Qualcomm modemjeit
• 2028: integrálásra kerül a modem chip az A22-es chipbe

Jelenleg a C1 még nem tud olyan gyors le- és feltöltési sebességeket, mint a Qualcomm modemje, de fogyasztásban sokkal jobb, ez teszi lehetővé, hogy az iPhone 16e-nek fantasztikus akkumulátor-üzemideje legyen.

Az Apple jelenleg úgy tervezi, hogy sebességben a harmadik generációra fogják lekörözni a konkurenciát és rá legkorábban egy évre integrálják a modemet a fő A-szériás chipbe.

Ez persze felveti a kérdést, hogy ha az A22-ben benne lesz a modem alapból, akkor az Apple fog majd külön csinálni egy modem nélküli változatot is, vagy onnantól kezdve minden eszköz alapból képes lesz mobilnetre?

Jelenleg az iPadeknél és Apple Watch-oknál a mobilnetes variáns abszolút egy feláras móka, ezért érdekes lesz megnézni, hogy hogyan dönt az Apple, ha tényleg egy integrált chip irányába mozdulnak el.

Számomra roppant izgalmas, hogy önmagában a C1-es chip is mennyi szóbeszédet indított el az Apple fórumokon.

Neked mi a legizgalmasabb az Apple saját modem chipjével kapcsolatban?