Azt sem tudom, hol kezdjem ezt a cikket, mert annyi mindent meg kell említeni az elmúlt években és az elmúlt hónapokban megjelent Windows-os kézikonzolokról, laptopokról, hogy az valami elképesztő. Aki esetleg nem tudja, mi az a kézikonzol, röviden egy olyan kis eszköz kijelzővel, amivel játszani tudunk és vannak rajta irányító panelek – lásd a lenti képen.

Ezek kifejezetten játékra vannak optimalizálva, mind hardveresen, mind szoftveresen, és elsőként talán a Steam Deck terjedt el annyira, hogy érezhető legyen ez a piac, és ne csak az otthoni konzolokról beszélgessünk. A konzolokat nem igazán kell bemutatni: erős hardver, 4K felbontás, brutális megjelenítés, minőségi játékok és maximum felbontás, akadás nélkül. Ezzel szemben a PC-s aréna egy teljesen más tészta, végtelen beállítások, hardverek tárháza és megannyi probléma. Ettől függetlenül az emberek szeretnek PC-n játszani és ezt az is mutatja, hogy PC-re még mindig sokkal több játék jelenik meg, mint konzolra. Mit kell akkor tudni a kézikonzolokról, miért jobbak talán, mint az asztali PC-k? Arról is szó lesz, hogy akkorát fejlődött az elmúlt néhány hónapban az ARM Windows szcéna, hogy érdemes figyelni rájuk, és még a Mac-es tech újságírók és videósok is erről beszélnek. Vágjunk is bele!

Én természetesen Apple-ös oldalról fogom megközelíteni a témát, de ez persze nem azt jelenti, hogy fanatikus szemmel lesz szó a témáról, inkább szeretném bemutatni a másik oldalt, hogy bizony van benne potenciál, és a Windows-os laptopok is haladnak, és tulajdonképpen mára már be is érték az M3-as chipet, de erről majd a cikk második felében. A cikk az első generációs Steam Deckre és Asus ROG Ally-ra épül, mert ezek vannak itthon jó ár/érték arányban és persze használtan is elérhetőek. Kezdjük akkor a kézikonzolokkal, mert ezt a cikket hónapok óta tervezgetem.

Steam Deck teszt és vélemény

Valamikor nyár elején használtan beszereztem egy első generációs Steam Decket. A Steam Deck lényegében a Steam játékplatform játékait képes futtatni megfelelő grafikával és sebességgel. A Steam remekül meglátta ezt a potenciált, és épített egy hardvert a meglévő szoftveres megoldására. Aki esetleg a Steamet sem ismerné: ez egy olyan platform, ahol a játékfejlesztők kiadhatják a játékaikat és azonnal elérhetnek több millió felhasználót. Nyilván a Steam leveszi a saját sarcát a platformon, de egyben ő adja a reklámot és persze a felhasználói adatbázist. A Steam egy nagyon jó platform ilyen szempontból és két éve kiadtak egy Steam Deck nevezetű hardvert:

A Steam Deck 2022 tavaszán jelent meg, és ahogy már említettem, az első olyan kézikonzol volt, amire specifikusan fejlesztették a PC-s játékokat. Ezt a Steam is honorálta, elvárta és a játékoknál láthatjuk, hogy elérhető-e, vagy milyen minőségben érhető-e el az adott játék a kézikonzolra.

Mivel a Steam Deck egy adott platformra épül, ezért a játékok kompatibilitása is a lehető legjobb. A legtöbb játék kifejezetten optimalizálva van mind játék irányításban, mind grafikában a kis kézikonzolra. Mivel egy 1080p-s LCD vagy OLED kijelzőről beszélünk, normális grafikán vagy régebbi játékoknál maximum grafikán tudunk játszani rajta.

Ahogy látszik is, a legújabb játékok is elfutnak egy, a kezünkben is elférő, kis hardveren. A Steam úgy dolgozik, mint az Apple: a meglévő szoftverhez igazították a hardvert, tehát nem egy Windows fut rajta, hanem egy speciális Linux, valamint a Steam app. Képes átlagosan 60 fps-sel futtatni a játékokat, de mivel részben zárt rendszerről beszélünk, igazából csak azok futnak, amik a Steamen belül elérhetőek.

Persze van lehetőség a Linuxba belenyúlni és felrakni más platformokat, de ott már kompatibilitási problémákkal találkozunk és összességében elveszti az “Apple mivoltát” a konzol (tehát azt, hogy egyszerűen csak működik), mert bele kell túrni mindenbe, és nem csak annyi, hogy letöltesz egy játékot és már megy is. Szóval ez lényegében a gyereknek, vagy kevesebbet játszóknak lehet jó platform, belépőnek is tökéletes, mivel a használt készülékek 120-150.000 Ft-tól már elérhetőek. Remekül lehet őket fejleszteni, és mindenféle kis kiegészítő elérhető hozzá. A Steam Decket bátran ajánlom azoknak, akik azzal szemezgetnek, hogy szabadidejükben, esetleg az ágyból, vagy a gyerekkel együtt tudjanak játszani.

Amennyiben érdekel a Steam Deck, nézd meg Pisti videóját róla, mert sok-sok egyéb információt kapsz róla és ez alapján jobban el tudod dönteni, hogy neked szükséged van-e egy ilyen termékre:

Lépjünk is tovább az Asus ROG Ally-ra.

Asus ROG Ally teszt és vélemény

Az Asus ROG Ally egy teljesen más termék, mármint külsőre nagyjából ugyanazt a kialakítást kapjuk, de más a hardver és más a szoftver is. Itt egy teljesértékű Windows 11-et kapunk, annak minden pozitív és negatív részével. Itt már a specifikációkra is ki szeretnék térni, ezt azért nem tettem meg a Steam Decknél, mert ott adott egy hardver a hozzá tartózó szoftverrel és azt optimalizált játékokkal.

Az Asus ROG Ally-nál ez nem így működik, itt bizony van egy elég erős hardverünk egy képlékeny Windows rendszerrel, ami nem erre a kijelzőre lett tervezve és persze egy mobil processzorról beszélünk, nem pedig asztali hardverről. Tehát egy furcsa egyveleget kapunk, ami legtöbbször jól jön, de sokszor olyan problémákat szült, amitől égnek állt a hajam és ki akartam dobni.

• CPU: AMD Ryzen™ Z1 Extreme Processor (“Zen4” architektúra 4nm-es processzorral, 8 mag/16 szál, 24MB cache, akár 5.10 GHz boost)
• GPU: AMD Radeon™ Graphics (AMD RDNA™ 3, 12 CU, akár 2.7 GHz, akár 8.6 Teraflop)
• TDP: 9-30W
• Memória: 16GB LPDDR5 (6400MT/s dual channel)
• Háttértár: 512GB PCIe^® 4.0 NVMe™ M.2 SSD (2230)

Azt rögtön érdemes leszögezni, hogy a ROG Ally sok szempontból jobb szerintem, mint a Steam Deck, ha csak a hardvert nézzük és a szoftvert nem. Amennyiben a szoftver is számít, akkor a tapasztalataim alapján a Steam Deck a saját rendszerével köröket ver a ROG Ally-ra, nem kell Windows-t frissíteni, a játékok kompatibilisek és működnek rendesen. Viszont ha szeretnék egy PC-t otthonra, ami egyben hordozható is, akkor én úgy gondolom, hogy a ROG Ally-t érdemes választani, mert monitorra téve egy teljes értékű PC-t kapunk, minden sajátosságával.

Tehát minden játék elfut rajta, minden alkalmazás elindul, nem csak játékra, hanem asztali gépként internetezésre, munkára is lehet használni, és jóformán egy laptopot is ki tud váltani, ha hozzászokik az ember! Egyszóval ez egy mindenes kis PC lehet, és nem egy sima laptop sebességre képes, hanem komolyabb processzorigényű alkalmazásokat, grafikai dolgokat is meg tud hajtani. Na de ettől függetlenül továbbra is egy kézikonzolról beszélünk.

Nézzük meg az alábbi videót:

Bevallom, az első néhány hétben többet szidtam az Asus megoldását, mert bizony ez a Windows rendszer nem erre a kis képernyőre van tervezve. Egy-egy frissítés is órákig tartott, arról nem is beszélve, hogy semmilyen indikátor nem jelzi, hogy a rendszer dolgozik, lefagyott, megállt, mi történik. Azt gondolom, hogy ehhez a rendszerhez sokkal több türelem kell, mint a Steam Deckhez, mivel sokszor mi magunknak kell beállítani az adott játékot, összepárosítani a készülék gombjaival, aztán jönnek azok az anomáliák, hogy a játék valamit nem ismer fel, nem indul el, esetleg minden indításkor kilép újra kell indítani.

Szóval Windows.

Őszintén ez negatívan ért, én azt gondoltam, hogy ez is csak úgy menni fog, de jóval több problémába futottam bele – viszont a Windows-nak köszönhetően sokkal több játék támogatását is megkaptam. Már nem csak a Steames játékok futtathatóak vele, hanem GOG, Battle.net, avagy Blizzard játékok, és például Ubisoft támogatásunk is van. Szóval lényegében bármilyen, akár régebbi játékról is legyen szó, elfut a Windows-nak hála. És bizony ilyen szempontból utánanézéssel, fórum olvasgatásokkal minden játékból a maximumot lehet kihozni.

És míg ez az elején egyáltalán nem tetszett, az idő azt igazolta, hogy néhány hét után rájöttem, hogy bizony az Asus és egyben az AMD is olyan extra szolgáltatásokat pakol bele folyamatosan a processzorába, ami egészen elképesztő szoftveres megoldásokat szül, lásd az ARSR-t, avagy az AMD Radeon Super Resolution-t, ami az ilyen kis kézi konzoloknál világmegváltó lehet:

Mert ugye adott egy játék, amit nyilván HDR-ben 60 fps fölött szeretnék játszani, olyan élesen és jó grafikával, amennyire csak lehetséges. Ez 4K felbontásban lenne lehetséges iszonyatos hardverrel, szóval tényleg egy PC-re lenne szükségünk vagy egy konzolra. Na de ha levesszük a felbontást és szoftveresen és hardveresen is kapunk olyan szolgáltatást, ami 4K-ra skálázza a játékot gyengébb hardveren, akkor bizony megkapjuk a rendkívül játékélményt, mind sebességben, mind pedig grafikai minőségben alacsony felbontáson. Ezt mutatja be a fenti videó is.

Ez olyan, mintha YouTube-on átállítanád a videó felbontását 720p-re, ami ugye pixeles meg rossz, de nem látnál különbséget, hanem ugyanúgy 4K-ban néznéd a videót és közben sokkal kevesebb energiát és sávszélességet használnál fel. Na ebből az AMD Radeonnál legalább 4-5 féle ilyen szolgáltatás van.

És ilyenkor van az, hogy hardver találkozik a szoftverrel és olyan megoldásokat szül, amivel már lehet kezdeni valamit, főleg gamer szempontból. Ezzel együtt el is érkeztünk a watt értékekhez, mert nyilván minél jobb grafikát sajtolunk ki az adott gépből, annál több energiát fog fogyasztani.

Az ilyen kézikonzolok terén a 15-18 watt fogyasztás mellett 2-3 óra játékidőt lehet elérni, 25-30 watt fogyasztással pedig átlagosan 1 órát. Legalábbis eddig így volt, az új Asus ROG Ally X-en ez jóformán duplázódott, de most nem teszünk kitérőt abba az irányba.

Tehát a felhasznált energiát szabályozni lehet és kell is, ez alapján pedig beállítani a megfelelő grafikát. Tehát ha többet játszunk akkumulátorról, akkor a fenti Radeon megoldások alacsony watt számon jobb grafikát fognak nyújtani magasabb akkumulátoros játékidővel. Mindazonáltal, megfelelő 100W-os töltővel pedig a maximumot is ki lehet hozni ezekből a hardverekből, tehát magas grafikán, töltővel a maximum 120 fps is kihozható egy egy játékból.

Ezek a watt értékek azért is érdekesek, mert az új M1-M3 processzorok óta az Apple is így dolgozik, csak éppen nem dörgöli az orrunk alá, csak egy kapcsolót kapunk az alacsony töltöttségi módra optimalizált működéshez, amivel kisajtolható a nagyobb akkumulátor idő. Illetve nyilván ők a maximumra fejlesztették a szoftver-hardver összekötést is, tehát lényegében nem kell a felhasználónak nézni a meglévő energiafelvételt, hogy azon dolgozzon, mennyi energia kell az ő saját munkájához, hogy a lehető legjobb akkumulátor időt kapja meg. Ezt ugye a kézikonzolokon mi állítgatjuk, ahogy mi gondoljuk, de az Apple maga dönti el, mi a legjobb nekünk, és ebben bizony igen jók, és ezt eddig meg sem tudták közelíteni a Windows-os laptopok. Eddig. Most azonban picit fordult a kocka.

Mielőtt a Windows laptopok felé elindulnánk, kiemelném, hogy én végül az Asus ROG Ally mellett döntöttem, mert ugyan az elején nehezebb volt vele bánni a sok-sok játék beállítás és egyéb információk miatt, mostanra viszont sokkal jobban testre szabhatóbb és használhatóbb a Steam Deckkel szemben. Azonban ha gyereknek vagy a csak néhány havonta pár órát használó apukának ajánlanék ilyen konzolt, akkor a Steam Deck szerintem sokkal jobban használható ilyen szempontból, és olcsóbb is ár/érték arányban.

Windows-os laptopok: hol tart most ez a szegmens?

Linus videóit néztem az elmúlt hónapokban, és elmondható az, hogy bizony a hardver valahol már ott tart, ahol az Apple. Jelenleg ötféle ilyen laptop érhető el, más és más gyártótól, más és más processzorral és energiaigénnyel.

Tehát elmondható, hogy a cégek beérték az Apple termékcsaládját, a kérdés persze, hogy működnek-e a játékok, alkalmazások ezekkel az új processzorokkal? Nos igen is, meg nem is.

A fenti két magyar tech YouTube videóban teszteket láthattok az új Snapdragon X processzorról, ami lényegében az M3 vetélytársa – igen, jól láthatjátok, nem is az M1, hanem az M3 vetélytársa, ami azt jelenti, hogy hardverben beérték az Apple-t.

Na de jön nyilván a fekete leves: a Windows. A Windows és egyben a Windows-ra írt alkalmazások, játékok továbbra is picit mostohán támogatják ezeket a gépeket, ami persze 3 évvel ezelőtt az Apple-nél is így történt, mert ezek lényegében teljesen más architektúrára épülnek. Tehát ugyan a processzor képes alacsony, 50 wattos fogyasztás mellett kisajtolni magából a teljesítményt, a szoftver nem úgy fog működni, mint mondjuk egy M3-as gépen, ahol a 3 év alatt már megfelelően optimalizálták.

Szóval szerintem nagyon halad a PC-s szegmens az M3-M4 felé, de kérdés, majd ősszel mit kapunk az M4-nél, de valljuk be, a jó kis Windows-os, alacsony energiafogyasztású laptopok megérkeztek és egészen jó alternatívát nyújtanak. Persze az AMD ledobta néhány hete az atombombát, és kijött a 28W-os gépével, ami fele annyit fogyaszt, mint a többiek.

Én azt gondolom, hogy az Apple még nem igazán ment bele ebbe a “watt háborúba”, csak éppen annyit sajtolt ki a processzorokból, amennyi az első helyezéshez és a hatalmas számokhoz kellett, az meg ősszel derül ki, hogy mit tud majd az M4. Lehetséges, hogy még kevesebb energiát használva még nagyobb sebességet/teljesítményt kapunk, és akkor persze megint ők lesznek az elsők. De ha visszatérünk a kézikonzolokhoz, az új Asus laptop a Ryzen AI 300 processzorával egy ilyen kézikonzolba építve lehet a következő Asus ROG Ally, és nem az X.

A kézikonzoloknak szerintem van jövője, főleg hogy akár teljes értékű Windows is futtatható rajtuk, és valljuk be, az M1 óta egy iPaden is lehetne teljes értékű macOS, csak éppen az Apple ezt valamiért (egyelőre?) nem lépi meg. Ezt nem csak itthon hanem a külföldi tech portálokon is mondogatják már a nagyok, és remélem, az Apple lépni fog ebbe az irányba is!

Egyébként mindkét említett kézikonzolhoz, és még a PSP-hez is megtalálhatóak a kiegészítők, tokok, fóliák, 100W-os töltők az iKinél, érdemes körülnézni náluk!

Te mit gondolsz a fentiekről?