Azt gondolhatnánk, hogy ha egy adott eszköz “okos”, akkor az a “buta” típussal szemben mindig előnyökkel jár. És noha ez sok esetben valóban így van, a libikóka könnyen átbillen a másik oldalra, ha az adott eszköz mellé internetes szolgáltatás is társul, vagy pedig a használatához egy app is szükséges – és ezek elérhetősége bármi okból megszűnik.
És noha ez a nagyobb, ismert márkanevek esetén azért jelentősen ritkábban fordul elő, mégis vannak olyan esetek, amikor bár az eszköz még használható, az internetes háttere megszűnt, így például a mért adatokat már nem tudja egy érzékelő sehová automatikusan feltölteni, és azokat mondjuk már csak az appban érhetjük el. Ha pedig az adott app is bármi okból eltűnik az App Store-ból, adott esetben pedig még a Vásárlások alól is, akkor az egyébként működő eszközünket sok esetben nem is tudjuk már tovább használni. Alapértelmezettnek kell tehát tekintenünk azt, hogy bármi szempontból kritikus környezetbe egyszerűen nem szabad ilyen eszközöket tenni – vagy pedig bármikor készen kell állnunk ezek eltávolítására. Nézzünk erre egy példát!
Amikor közvetett módon még az Apple is ludas
Tegyük fel, hogy mondjuk nyolc évvel ezelőtt beszereltettünk egy okos indításgátlót az autónkba, ami akkor igazából tökéletesen működik, elégedettek is vagyunk vele, és még támogatást is kapunk az azt forgalmazó cégtől, ha problémánk van. Ideális helyzet, nem igaz? Pár hónappal később azonban az Apple kiadja az arra az évre szánt új iOS-főverziót, amivel előáll egy olyan probléma, hogy az indításgátló appja minden alkalommal a gyújtás ráadásakor először összeomlik, és csak a második elindítása után hajlandó feloldani az indításgátló zárolását.
Mivel eddig minden rendben volt a forgalmazó céggel, és a támogatással, ismét megpróbáljuk jelezni feléjük a problémát, erre viszont már semmi válasz sem érkezik, hiába írunk nekik újból, az évek során többször is.
Mivel szerencsére tőlünk még nem védi meg az autót az indításgátló, hanem csak kényelmetlen, hogy minden egyes alkalommal kétszer egymás után kell ráadni a gyújtást, így elkönyveljük, hogy ez van, és megtanulunk együttélni a problémával, és lehetőség szerint kerüljük az olyan helyzeteket, amikor kellemetlen lehet, hogy hosszú másodpercek telnek el, mire el tudunk indulni az autóval emiatt.
Időközben az Apple több újabb iOS-főverziót is közzétesz, és a korábbiak alapján már minden egyes frissítés előtt készítünk egy biztonsági mentést, hogy ha a frissítés után az új iOS-verzióval esetleg teljességgel működésképtelenné válna az indításgátló appja, akkor azonnal vissza tudjuk tenni a korábbi iOS-verziót, amíg azt még aláírja az Apple, majd ezután az adatainkat is visszaállíthatjuk a még a frissítés előtt készített mentésből.
Valamelyest nyugalommal tölthet el minket, hogy a helyzet szerencsére nem romlik tovább, és még az iOS 16 legfrissebb alverzióinak bétáival is ugyanúgy működik az app. Ráadásul hosszú idő után egyszer csak frissítés érkezik az apphoz – amiről azonban kiderül, hogy az appot valójában csak az Apple frissítette automatikusan, mert lejárt az aláíráshoz használt tanúsítványuk, tehát igazából nem valódi frissítés.
Ekkor találkozunk azzal a hírrel, hogy érkezni fog az eszközből egy teljesen új verzió, új appal együtt, ami mintegy válasz az imáinkra: még ha nem is vesszük meg és szereltetjük be az új eszközt, az új appal várhatóan megszűnhet az indításkori probléma, és végre ugyanolyan elégedettséggel használhatjuk majd, mint akkor, amikor be lett szerelve az autóba, és tökéletesen működött.
Ezután hónapok telnek el, és csak nem érkezik meg az újabb app (és elvileg az új eszköz-verzió sem) – de ami sokkal nyugtalanítóbb, hogy némely országhoz tartozó Apple ID-val egyúttal el is tűnik az app az App Store-ból, aminek az oka általában sosem ismert. Legtöbb esetben ez egyszerűen lehet azért, mert a fejlesztő kivette a pipát az adott ország elől az app esetén, mert már bármi okból nem támogatja azt az országot.
De ez az eltűnés még akár azért is előfordulhat, mert a fejlesztő már régóta nem frissítette az appot:
This app has not been updated in a significant amount of time and is scheduled to be removed from sale in 30 days. No action is required for the app to remain available to users who have already downloaded the app. You can keep this app available for new users to discover and download from the App Store by submitting an update for review within 30 days. If no update is submitted within 30 davs, the app will be removed from sale.
Ez magyarul azt jelenti, hogy mivel az app nagyon régóta nem volt frissítve, ezért ha a fejlesztő egy ilyen értesítést követően 30 napon belül nem küld be egy frissítést, az Apple le fogja szedni az appot a kínálatból, és az onnantól kezdve csak azok számára lesz elérhető (a Vásárlások alól), akik korábban már letöltötték.
Na persze ameddig a készülékünkön le van töltve az app, ez igazából nem jelent problémát, illetve szerencsére a Vásárlások alól ettől függetlenül is letölthető. Legalábbis egyelőre. (Ha szerencsénk van, és más országhoz tartozó Apple ID-val még elérhető az app, akkor az a legegyszerűbb, ha egy új Apple ID-t hozunk létre, és azzal újból letöltjük a biztonság kedvéért.)
És itt jön elő az a probléma, amit közvetett módon az Apple is előidézett: az egy dolog, hogy Mac esetén már nincs iTunes, de évekkel ezelőtt, amikor még volt, a cég kivette belőle az App Store-t. Így pedig már nem tudjuk egyszerűen letölteni és “a széfbe eltenni” egy adott app IPA-fájlját, hogy onnantól azt (kvázi) bármikor telepíthessük később a készülékünkre (bár ez sem végleges megoldás – lásd a következő alcím után).
És ha bármi okból már a Vásárlások alól sem fogjuk tudni letölteni, akkor teljesen meg leszünk lőve, mert egy újratelepítés vagy új készülékre való költözés után noha ott lesz az app ikonja a főképernyőnkön vagy abban a mappában, ahová korábban már betettük, csak a felhős letöltés ikon lesz a neve előtt, és amikor megpróbáljuk elindítani, azt az üzenetet fogjuk kapni az App Store-ba átlépve, hogy az app nem érhető el:
Ezzel pedig bezárul a kör, és az indításgátló már tőlünk is megvédi majd az autónkat, tehát hívhatunk egy szerelőt, aki ki tudja szedni, hiszen nem tudunk vele már majd elindulni sem, hogy mi magunk vigyük el valakihez – már persze csak ha mi magunk nem értünk ehhez. Így pedig nem csak az eszköz, a vásárlás után a beszereltetése, de még a kiszereltetése is pénzbe fog kerülni, ami viszonyítás kérdése, mennyiben érte meg.
Mi lenne erre a jó megoldás?
A régi módszer többségében jó volt: bármi appot le tudtunk tölteni az iTunes-ban, az így letöltődött IPA-kat pedig félre tudtuk tenni, majd pedig (kvázi) bármikor telepíthettük, ráadásul frissíthetőek is voltak, így mindig a legfrissebb verzió volt kéznél. Korábban emiatt egy-egy mentés visszaállítása során az appokat nem kellett újból letölteni sem, így a tényleges, teljes visszaállítás nem függött az internetkapcsolatunk letöltési sebességétől (sávszélességétől), hanem mindössze az USB-kapcsolat adatátviteli sebessége volt az egyetlen korlátozó tényező. Ez pedig sok esetben gyorsabb visszaállítást eredményezett a számítógépes mentésből, mint most, amikor az appoknak csak az adatai vannak a gépünkön, magukat az appokat pedig frissen tölti le a készülék az App Store-ból, miközben már használhatjuk a készüléket.
Amikor viszont az Apple bedobta ezt a gyakorlatilag “egyet előre, kettőt hátra” lépést az App Store iTunes-ból való kigyomlálásával, nem csak korábban megvásárolt appokat veszthetünk így el, hanem az egyúttal egyébként működő eszközöket is működésképtelenné tehet.
Még nagyobb probléma viszont, hogy mindezek ellenére sajnos még az IPA-fájlok megőrzése sem véd meg attól, amikor az appokban található tanúsítványok érvényességüket vesztik, mert idővel lejárnak, hiszen új tanúsítvánnyal aláírni sok esetben egyszerűen nem opció az egyszeri felhasználó számára.
És valahol ez az egyik legnagyobb rákfenéje az ilyen okos eszközöknek, ha azok nem önmagukban okosak, hanem bármi külső hátteret igényelnek a működésükhöz, legyen az mondjuk egy internetes rendszer a háttérben, vagy egy alkalmazás, amit az adott alkalmazásbolt üzemeltetője, esetünkben az Apple törölhet az App Store-ból.
Nyilván ez csak azokra az esetekre lenne megoldás, amikor az eszköz működéséhez nem szükséges semmiféle internetes háttér, csak egy app. Aminél internetes háttér is kell, az már egy sokkal nehezebb a helyzet. Előfordulhat, hogy valaki létrehoz hozzá egy saját szervert, de a legtöbb esetben ez az eredeti funkciók jelentős csorbulásával járhat, már ha egyáltalán veszi valaki a fáradságot ahhoz, hogy létrehozza az eredeti rendszer alternatíváját, és ha ez egyáltalán lehetséges.
Jobb az óvatosság
Legyünk rendkívül óvatosak azzal kapcsolatban, hogy milyen okos eszközöket vásárolunk meg – és a legfontosabb, hogy ezeket semmiképp se tegyük kritikus környezetbe, pláne akkor ne, ha nincs hozzájuk valamiféle fizikai “failsafe”, amivel akkor is tudjuk vezérelni, ha az okosságát adó lehetőségek (internetes háttér, app, fiók, stb.) bármi okból megszűnnének.
Kifejezetten érdemes vigyázni az újonnan felbukkant, fiatal cégek termékeivel, mert ha ezek a cégek később bármi okból bedőlnének, akkor a termékeik működése is kérdésessé válhat. Nyilván egy okos világítás esetén ez nem akkora probléma, mert általában van fizikai kapcsolónk, vagy csak pár világítótesttől kell elbúcsúznunk, amit elég könnyen és olcsón kicserélhetünk. Ha viszont mondjuk tőlünk is megvédi egy indításgátló az autónkat/motorunkat/hajónkat, az több szempontból is sokkal problémásabb és költségesebb lesz, mint pár LED-es “villanykörte” elvesztése.
De a legfontosabb tényleg az – és tekintsük ezt alapértelmezettnek: bármely esetben kerüljük az ilyen eszközök kritikus környezetben való használatát, vagy pedig álljunk készen arra, hogy bármi probléma esetén áthidalhassuk azt, máskülönben csak kiszolgáltathatjuk magunkat egy cégnek, és mindenben rájuk leszünk utalva (vendor lock-in).
Neked van bármi okos eszközzel ilyen jellegű, negatív tapasztalatod?
az “okos” más hibájából tanul…
Continue the discussion at Hozzászólok