Az első generációs iPhone-ok szállítása 2007. június 29-én kezdődött, és noha az akkori készülékből sok olyan funkció hiányzott, ami nélkül ma már szinte elképzelhetetlen lenne az életünk, mégis egy olyan készülékről beszélünk, amely megváltoztatta a világot. Mi több, ez az a készülék, amely megalapozta a jövőbeli irányt az Apple és más gyártók számára, legalábbis a telefonok terén, ez pedig az Apple részéről a napjainkig is folytatódik.

Az első generációs iPhone sok tekintetben is teljesen más volt, mint az emberek mostanság használnak. Egyrészt kisebb volt, mindössze 4,5 hüvelyk x 2,4 hüvelyk, nem rendelkezett harmadik féltől származó alkalmazásokkal, és hivatalosan csak jóval később, az iPhone OS 2.0 megjelenésével telepíthettünk rá alkalmazásokat az App Store-ból. Maximum 16 GB-os flash memóriával rendelkezett, a kizárólagos forgalmazója az AT&T volt, és ezáltal csak az AT&T hírhedten lassú és megbízhatatlan EDGE hálózatán futott. Hazánkban nem forgalmazta egyik szolgáltató sem, csak az iPhone 3G került a polcokba az akkori T-Mobile kínálatában.

Minden hiányossága ellenére az első iPhone rendkívül fontos volt. Az Apple belépett egy új kategóriába, hiszen abban az időben a vállalat egyetlen kézbe fogható készüléke az iPod volt. Az iPhone volt az első olyan, csak érintőképernyővel ellátott készülék, amely hamarosan alapvető dologgá vált telefongyártók körében. Persze az iPhone előtt is találhattunk már okostelefonokat más gyártóknál, amelyek egy részének már volt érintőképernyője (stylus-szal), viszont a legtöbbnek volt fizikai billentyűzete is, ami által a képernyőjük is sokkal kisebb volt.

Az iPhone előtti időszak

Az iPhone bejelentése előtt egy évvel, 2006 negyedik negyedévében, a Canalys adatai szerint 22 millió okostelefont adtak el világszerte. Ezeknek az eszközöknek nagyjából a felét az akkori piacvezető, a Nokia adta el. A RIM, a BlackBerry készítője a második helyen állt, majd őket követte a Motorola, a Palm és a Sony Ericsson.

Az okostelefonok akkoriban a Motorola Q-jához vagy épp a Samsung Blackjack-jéhez hasonlítottak – egy kicsi, téglalap alakú készülék, felső részén képernyővel, az alján pedig gombokkal. Ez a trend azonban 2007 januárjában változásnak indult, amikor az első iPhone-t bejelentették.

(Az iPhone előtt népszerű telefonok)

Senki sem gondolta, hogy nagy sikere lesz

Az iPhone bejelentése után sokan kételkedtek, többek közt, a Microsoft korábbi vezérigazgatója, Steve Ballmer is, aki egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az iPhone-nak “esélye sincs átvenni a vezető szerepet az okostelefonpiacon”. 

2007. áprilisában pedig így nyilatkozott Ballmer az USA Today-nek: “Nincs esélye annak, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést fog kapni. Kizárt dolog. Ez egy 500 dolláros készülék. Talán sok bevételük lesz. De ha azt az 1.3 milliárd készüléket vesszük, ami a piacra kerül, én szívesebben látnám a saját szoftverünket a 60, vagy 70, vagy 80%-ukon, mintsem azon a 2 vagy 3%-on, amit az Apple elérhet.” 2016-ban aztán Ballmer elismerte Bloombergnek, hogy tévedett, és a Microsoft túl későn kezdte el az okostelefonok gyártását.

De nem Ballmer volt az egyedüli kételkedő. A BlackBerry gyártója, a Research in Motion és az akkori vezérigazgatói, Mike Lazaridis és Jim Balsillie is hitetlenkedve figyelte az iPhone megjelenését. A Wall Street Journal “A jel elvesztése” című könyvében – amely a RIM felemelkedéséről és eséséről szól – Lazaridis pontosan rámutatott, hogy “ezek a srácok nagyon, nagyon jók”, míg Balsillie szűkszavúan csak annyit nyilatkozott, hogy “Minden rendben. Rendben leszünk.”.

A média is tele volt szkeptikus emberekkel. “Azt jósoljuk, hogy az iPhone nem lesz sikeres” – írta a Techcrunch. Az akkori TUAW, ma már Engadget konkrétan felfújta a telefonra érkezett panaszokat, mivel az AdAge is arra is számított, hogy a készülék eredménytelen lesz.

A rollout

Elvileg Steve Jobs már 2005-ben bejelentette, hogy az Apple az eszközökön érintőképernyőket használ majd. Az Apple a Motorola ROKR, az iTunes-szal felszerelt telefon sikertelen kísérletét követően határozott úgy, hogy megalkotja a saját telefonját, amely az iPod zenei funkcióit egy okostelefonba építené.

Az első iPhone-t a Macworld eseményén San Franciscó-ban jelentették be, 2007. január 9-én. “Ez az a nap, amelyet két és fél éve várok már!” – mondta Jobs a keynote során. Megemlítette az összes akkori vezető okostelefont – a Motorola Q-t, a Palm Treo-t, a Nokia E62-t és a BlackBerry-t –, csupán azért, hogy az új, saját termékéhez hasonlítsa őket.

“Mindegyikük rendelkezik billentyűzettel, ami mindig ott van, ha szükség van rájuk, ha nem, és mindegyikükön ott vannak ezek a műanyag kezelőgombok, amelyek minden alkalmazáshoz ugyanazt a funkciót töltik be.” – folytatta Jobs. “Mi megszabadulunk ezektől a gomboktól, és egy óriási képernyőre cseréljük őket.”

Néhány héttel később megjelent a “Hello” című reklám is:

A megjelenés

Az eredeti iPhone 2007. június 29-én jelent meg. Az Egyesült Államokban a 4GB-os modell 499 dollárba, a 8GB-os pedig 599 dollárba került, valamint járt hozzá egy kétéves szerződés az AT&T-vel is.

Az első iPhone-on az akkor még iPhone OS nevű rendszer futott, az iOS név csak 2010-ben lett hivatalos. Csak az Apple beépített alkalmazásai voltak rajta, a harmadik féltől származó appok hivatalosan csak akkor váltak érhetővé, amikor az App Store elindult az iPhone OS 2.0-val és az iPhone 3G-vel egyetemben, egy évvel később.

Az első iPhone többnyire pozitív véleményt kapott.

“Mint az kiderült, a hype nagy része és kritika egy része is mind teljesen jogos.” – írta David Pogue a New York Times-ban. “Az iPhone forradalmi, hibás, lényeges, ízléses. Olyan dolgokra képes, amikre még egyetlen telefon sem volt képes eddig, hiányoznak belőle azok a funkciók, amelyek még a legalapvetőbb telefonokon is megtalálhatóak.”

“Mindent figyelembe véve a néhány hiányossága ellenére az iPhone egy szép és áttörő kézi számítógép.” – írta Walt Mossberg a The Wall Street Journal All Things D. című kiadásában. “A szoftvere különösen lenyűgöző, hiszen egy új mércét állított fel az okostelefon iparnak, továbbá az okos érintőfelülete, amely elhagyja a ceruza (stylus) használatát és a legtöbb gombot, jól működik, bár néha több érintést igényel egy-egy alap funkció.”

A Statista szerint az Apple 2007-ben 1,9 millió iPhone-t értékesített, ezzel szemben 2017-ben már 216,76 millió iPhone kelt el. Az Apple-nek néhány év kellett, hogy megszerezze a piacvezető pozíciót, ami annak volt köszönhető, hogy a készülék tovább fejlődött, már több funkciót is tartalmazott, egyre jobban megfizethetővé vált, és több szolgáltató is elkezdte forgalmazni.

Az iPod touch, amely az iPhone-hoz hasonló érintőképernyőt kapott, 2007 végén érkezett, míg az iPad 2010-ben követte.

Egyszer minden véget ér, de öröksége tovább él

Az eredeti iPhone utódja, az iPhone 3G a következő évben érkezett, ami már tartalmazta a 3G funkciókat, a GPS-t, és még sok mást. Az iPhone 3G megjelenésének hetében az első generációs iPhone értékesítése megszűnt. 2013. júniusában az Apple bejelentette, hogy az első generációs iPhone már “elavult” (vintage). Az egyik első generációs iPhone prototípusa 1500 dollárért kelt el az eBay-en, 2013-ban.

Az első iPhone-ra elsősorban olyan termékként emlékezünk, amely az Apple jelenlegi helyzetét megalapozta. A cég alappillére és pénzügyi jólétének alapja az iPhone termékcsalád, hiszen ebből értékesítenek még ma is a legtöbbet. Az iPhone előtt szinte egyetlen mobil eszköznek sem volt érintőképernyője, mostanra viszont csaknem mindegyiküknek van.

Az eredeti iPhone-ból több mint 6 milliót adtak el az első évben és noha a jelenlegi iPhone eladások jelentősen meghaladják ezt a számot, biztosan állíthatjuk, hogy az első iPhone öröksége az Apple történelem egyik legfontosabb eleme.

A cikk alapjául az AppleInsider írása szolgált.