Szoktam mondani, hogy ugyan a Szifon.com egy teljes mértékben Apple-témájú oldal, számomra még mindig úgymond a saját blogom. Szoktam írni olyan termékekről, kütyükről itt az oldalon, amik nem teljes mértékben kapcsolódnak az Apple-höz, de mégis érdekesek lehetnek az olvasótábor számára.

Ilyen ez a mostani bejegyzés is, mivel többségében férfiak látogatják az oldalunkat, ezért úgy döntöttem, röviden beszámolok a két héttel ezelőtti Szifon.com csapatépítésről, amit a Gemini lőtérre szerveztünk meg.

Én korábban is lőttem már a gyáli lőtéren, és már akkor szólt Jadeye és Hori kolléga is, hogy ők is nyitottak lennének egy ilyen fajta szabadidős programhoz. Több ismerős is szólt, hogy ők is jönnének, és mivel nagyrészt a társaságból senki sem lőtt még, tudtam, hogy ideális választás lesz kezdőknek ez a helyszín.

A Gemini lőtér 2011 óta működik a jelen formájában és a közel 1 hektáron fekvő területen több épület és lőpálya található. Mivel a kollégák még korábban nem lőttek, így a maroklőfegyverek mellett kipróbálhattak egy nagy kaliberű puskát és egy mesterlövész puskát is. Csapat révén kisebb versenyt is tudtunk indítani 1-1 kör bemelegítés után. A lőtéren velünk lévő szakértő bármilyen kérdésünkre azonnal tudott választ adni és természetesen a lövészet elején megkaptuk az alap oktatást, hogy balesetre még véletlenül se kerülhessen sor. (Nem is került.)

Számomra (szó szerint) rettentő nagy élmény volt az mesterlövész puska, illetve kifejezetten kértem egy nagyobb maroklőfegyvert is egy 45-ös kaliberű Tisas “személyében”, mert kíváncsi voltam, hogy mi a különbség. Hát van. Végre ki tudtam használni a 240fps-es slo-mo, lassított felvételét az iPhone 7-en, ami szerintem ideális funkció volt erre a csapatépítőre, még ha a lövedéket nem is tudta elkapni röptében.

Jadeye

Én alapvetően nem vagyok a fegyverek híve, de ha már különböző FPS-ekben az ember már találkozott különböző fegyverekkel, mindenképp érdekelt, hogy a valóságban milyen is mindez. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy értelemszerűen nem is lehet ezt összehasonlítani.

Összesen három fegyvert próbáltunk ki, kezdetnek egy 9mm-es (9×19) Sig Sauer P226-ot, aztán “szintet léptünk” a Tisas 45-ös kaliberére, a végén pedig egy Steyr-Mannlicher 30-06-os kaliberrel következett (remélem, pontosan írtam le a típusokat).

Aki még sosem lőtt lőfegyverrel, annak egyszerűen elképzelhetetlen, hogy milyen lesz az első lövés. Én nagyjából annyit tudtam reagálni rá, amikor elsült az első lövés, hogy hát ez bizony nem játék – és ekkor még nem is én voltam az, aki lőtt, csak pusztán szemlélője voltam. Az elején a 9mm-essel lőttünk el fejenként pár tárat, és hát a célzás és a pontos találat nem megy könnyen, rengeteg apróság el tudja rántani a célzást valamelyik irányba, így az első tár esetén már annak is örült az ember, ha a céltáblát eltalálta, nemhogy annak, ha még pontot érő helyre is sikerült betalálni. Az utolsó tár végére már több ment a konkrét célpont adott köreibe, mint mellé, de még messze voltam attól, hogy büszke is lehessek rá.

Ameddig nem sütöttem el a 45-öst, még a 9mm-es is elég durvának tűnt, de erre azonnal rácáfolt a 45-ös, ami jelentősen erősebbet rúgott vissza. Ebből elég is volt csak egy kis “kóstoló” 10 darab lövéssel összesen, már éreztem a tenyeremben a visszarúgását.

És amikor azt gondoltam volna, hogy a 45-ös erős volt, akkor jött a 30-06-os. Itt már a céltábla is lényegesen hátrébb került, hiszen értelme sem lett volna közelebbre lőni vele, és már nem cseréltük le rajta a papírt körönként. A 30-06-tal összesen 5 darabot lőttem csak, de az is kemény volt. Ráadásul mivel itt asztalra tett homokzsákról, gyakorlatilag zárt térből kifelé lőttünk, és a fegyverre is jobban ráhajolt az ember a távcsöves irányzék miatt, így a visszarúgásán túl még a hangja is sokkal nagyobb volt, mint a többinek. Itt az újratöltéskor a hátraránt, kilöki az üres hüvelyt, előrelök, lezár viszont tényleg úgy nézett ki, mint némelyik filmben – nyilván azzal a különbséggel, hogy érezhető volt, hogy azért nem csak finoman elhúzza/visszatolja az ember azt a kart, és szerencsére a vállam sem sínylette meg.

Az biztos, hogy érdekes élmény volt, mindenképpen megérte.

Hori

Halvány emlékeim vannak, hogy gyerekkoromban kipróbáltam a légpuskát, de ezt leszámítva most találkoztam először testközelben éles lőfegyverrel. A filmekben mindig az látszik, hogy mindenki milyen könnyen használja ezeket a fegyvereket. Aki sosem lőtt vele, az is hamar olyan pontos célzó lesz, amilyet a filmvászon még nem látott, könnyen kitart több, akár nem is maroklőfegyvert és egyszerre két irányba simán soroz mindenkit. Hát ez egy nagy kamu.

Már a sima maroklőfegyver, de nevezzük közismertebb nevén, pisztoly is a várthoz képest komolyan visszalökött és akkor még nem is beszéltem arról, hogy a célzásom valami katasztrofális volt. A golyók fele a tábla alá ment első körben, de szerintem ezzel nincs is nagy gond, hiszen ez is egy olyan dolog, ami csak sok gyakorlással hozható profi szintre. A többiek el is tették a céltáblájukat, de nekem sajnos nem volt nagyon mivel büszkélkednem, persze a sorozatok ismétlésével és a többi fegyver kipróbálásával én is feljöttem és a távcsöves vadászpuskával jobb eredményt értem el, mint a többiek. A kis csapatépítő lőgyakorlatunk során több fegyverrel is találkozhattunk szerencsére, amelyeknél már a visszalökés ereje is sokkal nagyobb volt, mint a 9mm-es pisztoly esetén, de sok esetben a hang még fülvédővel is durvább volt, mint amit lökött a fegyver.

Nagyon jó volt, hogy csak hozzáértő, tapasztalt oktatóval lőhettünk, aki megmutatta a fegyver helyes fogását, testtartást és persze a célzás tökéletesítésben is segített, hogy mindenkinek legyen sikerélménye. Nem azt mondom, hogy minden héten a gyáli lőtéren fogtok megtalálni, de az biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy a lőtérre léptem, egy shotgunt vagy hasonlót valamikor még szívesen kipróbálnék.

Admin kollégát még annyival egészíteném ki, hogy tényleg nagyon jó lehetőség egy ilyen lövészet a slo-mo kipróbálásra, csak sajnos a 720p-s 240fps-es verzió sajnos annyira gyenge minőségű, hogy én nem tudtam élvezni, a 120fps 1080p-s felbontással már sokkal jobb választás, csak hát sajnos az már nem olyan lassított. A neon fény pedig számomra az összes felvételt értékelhetetlenné tette a villódzása miatt.

Összességében bátran ajánljuk kis illetve nagy cégeknek csapatépítőre a Gemini Lőteret, és külön szeretnénk megköszönni azt a vendégszeretet, és oktatást amit ott kaptunk, egészen biztos vagyok benne, hogy megyünk majd még a közeljövőben. 🙂