Az idei WWDC alkalmával az Apple végleg elhagyta az eddig használatos Helvetica Neue betűcsaládot és helyette most már mind az iOS, OS X és a watchOS esetén is az Apple által készített San Francisco betűkészletet fogjuk látni nap mint nap.

Még mielőtt bárki azt mondaná, hogy a betűtípus egyáltalán nem fontos egy operációs rendszer szempontjából, gondoljuk csak végig, hogy naponta hány ezer vagy inkább hány tízezer karaktert olvasunk el, miközben a kedvenc eszközeinket használjuk? Legyen szó akár egy egyszerű beállítás módosításáról, egy üzenet gépeléséről, a billentyűzet használatáról, egy egyszerű link megosztásáról, a tipográfia mindenhol jelen van.

Az Apple az elmúlt két évben meglehetősen hadilábon állt a tipográfiai identitását illetően, hiszen bár a Helvetica Neue betűcsalád gyönyörűen mutatott a Retina kijelzőkön, a hagyományos kijelzők esetén meglehetősen nehézkesen voltak olvashatóak.

A San Francisco az első, az Apple által tervezett betűkészlet az elmúlt 20 évben, amelyet elsősorban az Apple Watch felhasználói felületéhez terveztek, hogy az apró kijelzőn is könnyedén olvasható legyen minden megjelenítendő szöveges információ. Ezt mutatják a betűk letisztult, kompakt formái, visszafogott lekerekítései és a bőséges tér az egyes betűk között. Ugyanakkor valahol sejthető volt már, hogy a San Francisco sokkal többre volt hivatott már a kezdetektől, minthogy egyszerűen csak az órán használatos betűtípus legyen.

Egy olyan cég esetén, akik a vagyonuk jelentős részét a design iránt tanúsított megszállottságuknak köszönhetik, azt gondoltuk volna, hogy az új betűtípus bejelentését szinte csak titokban és félmondatokban említik meg a sajtótájékoztató alkalmával? Vajon miért csak ilyen csendesen frissítette a betűcsaládot az Apple az iOS és OS X esetén? Talán azért, mert a saját hibájukat szeretnék a lehető legjobban eltusolni?

“Az Apple nagyon, nagyon le van maradva, ha a tipográfiát nézzük.” – nyilatkozta Erik Spiekermann, a ma élő egyik legismertebb és legbefolyásosabb tipográfus. Ha visszagondolunk, a Google már 2011-ben bemutatta a saját, egyedi betűkészletét, a Roboto-t, Spiekermann pedig már ugyancsak néhány évvel ezelőtt megalkotta a Fira Sans betűcsaládot a Mozilla számára.

Természetesen az Apple a tipográfia helyett számtalan dologban vezető szerepet töltött be az elmúlt években a design világát illetően és bár a San Francisco messziről sem tökéletes, “például a számok esetén a 6-os felső része már olyan hosszan nyúlik le, hogy szinte 8-asnak néz ki” – hívja fel rá a figyelmet Tal Leming tipográfus és programozó, nagyon jó látni, hogy végre saját betűcsaláddal dolgoznak.

Az Apple az elmúlt években főleg külső forrásokra támaszkodott a tipográfiát illetően. 2000 és 2014 között a sokak szívéhez közel álló Lucida Grande uralta az OS X világát, majd az iOS 7 bemutatáskor az Apple bejelentette, hogy fokozatosan frissíteni fogják az összes platform betűcsaládját Helvetica Neue Light-ra. Ugyanakkor ez messze sem volt tökéletes választás, hiszen a betűk sok esetben túl vékonyak voltak főleg kis és nem Retina kijelzőkön. Ezért kénytelenek voltak módosítani az eredeti terven és végül a Helvetica Neue került bevezetésre. Most pedig alig két évvel később ismét váltanak.

Bár a Helvetica Neue és a San Francisco közötti különbségeket még hivatásbeliek is alig veszik észre, de azért alaposabb tanulmányozás után észrevehetőek. A San Francisco sokkal teltebb és barátságosabb betűcsalád, mint a Helvetica Neue. A német DIN betűcsalád alapján a San Francisco sokkal levegősebb érzetet ad a nagyobb betűközök által, amely végső soron egy könnyebb olvashatóságot eredményez. A magas és vékony karaktereknek hála pedig rendkívül helytakarékos, akárcsak a Google által tervezett Roboto.

Tény, hogy kis kijelzőkre tervezni rendkívül nagy kihívás, már ha csak azt nézzük, hogy hányszor tévesztünk egy nagy I (nagy “i”) betűt össze egy kis l (kis “L”) betűvel. Amint itt is látható az Open Sans esetén, amit jelenleg is olvasol, ezt az apró különbséget a serif (talpas) betűk használata nélkül igencsak nehéz kiküszöbölni. “Az ehhez hasonló hibák kiküszöbölése érdekében egy sokkal inkább szögletes betűtípust terveztünk visszafogott, elegáns lekerekítésekkel, valamint egy magasabb x-magassági értéket használtunk, amelynek köszönhetően a kisbetűs karakterek magasabbak, így könnyebben olvashatóak” – magyarázza Alan Dye, az Apple felhasználói felületekért felelős igazgatója. A San Francisco tervezésekor hatalmas hangsúlyt fektettek arra, hogy egy dinamikus betűcsalád legyen a végeredmény, amely a képernyő nagyságával egyidejűleg változik.

Végső soron a tipográfia nem csak egy része a felhasználói felületnek, hanem ez maga a felhasználói felület. Ahogyan a híres tipográfus, Tobias Frere-Jones is nyilatkozta az egyik interjúja alkalmával, az adott betűtípus az egész rendszert teljes mértékben áthatja, kezdve az egyszerű Elfogadás/Mégsem feliratoktól egészen az érzékeny, személyes adatok megjelenítéséig.

Éppen ez az, amiért nem szabad a betűtípus választását könnyedén venni, hiszen alapvető élményét képezik az adott platform használhatóságának. “A betűcsalád megváltoztatása egy kényelmetlen és zavaró folyamat, olyan, mint amikor hazaérsz és észreveszed, hogy az összes fal a házadban más színű. Ezért olyan zavaró, hogy az Apple ismét lecseréli a betűkészletét, hiszen még csak most mutatta be a Helvetica-t. Ugyanakkor örülök is, hiszen a Helvetica nem volt megfelelő az általa szánt feladat betöltésére.” – nyilatkozta Tobias.

A cikk alapjául a Wired magazin írása szolgált.