Az Apple a március 9-i, Óraátállítás címet viselő keynote-ja során bejelentette a ResearchKit keretrendszert. Ez egy, fejlesztőknek és – közvetetten – orvosoknak szóló szoftverkönyvtár, ami a cupertinói cég szerint megoldást jelent az orvosi-egészségügyi kutatás aktuális problémáira.

A prezentációt Jeff Williams, operatív ügyekért felelős alelnök vezette. Williams elmondta, hogy sokat beszélgetett kutatóorvosokkal a tavaly bemutatott HealthKit kapcsán, és a szakemberek szerint az orvostudományban a kutatás előtt súlyos akadályok állnak. Ezek oka főleg a betegek alacsony önkéntes részvételi száma (tehát a statisztikailag nem elégséges méretű mérési eredmények), a szubjektív adatok (megtudtuk például, hogy a Parkinson-kór súlyosságának vizsgálata még manapság is orvosi szemrevételezés és “ránézésre” történő skálázás alapján történik), a ritka lehetőség a mintavételezésre, illetve a kizárólag egyirányú kommunikáció (a betegek nem kapnak elég visszajelzést).

Az alelnök elmondta: a világon több százmillióan használnak iPhone-t, és az emberek nagy része szívesen részt venne ilyen kutatásokban, feltéve, hogy a részvétel könnyebb és zökkenőmentesebb lenne. A ResearchKit ezt szeretné elérni, azáltal, hogy az iPhone készülékeket – azok szenzorait, telekommunikációs képességeit és kényelmi funkcióit kihasználva – távoli és tömeges egészségügyiadat-gyűjtőkké teszi.

A keretrendszer az Apple ígérete szerint a jövő hónaptól fogva nyílt forráskódú lesz – ez azt jelenti, hogy nemcsak bárki felhasználhatja, de szükség szerint módosíthatja is azt. Több forrás is megemlíti, hogy a ResearchKit “többplatformos” lesz – hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem lehet tudni, ugyanis a ResearchKit kódbázisa kifejezetten iOS-es grafikus felületek (UI-ok) készítésére szolgáló osztályokat is tartalmaz, elsősorban felmérések, kérdőívek készítésére. Ezeket pedig, ha nem is lehetetlen más mobil (vagy nem mobil) operációs rendszerekre portolni, nem triviális, és az Apple egyébként sem híres a sajátján kívül eső rendszerek és készülékek támogatásáról. Vajon lehetséges, hogy a cég fejlesztőmérnökei inkább a szenzoradatokat feldolgozó matematikai illetve adatbázis-kezelés jellegű, tehát alapvetően platformfüggetlen természetű kódrészekre gondoltak?

A ResearchKit természetesen szorosan együttműködik a HealthKit API-val és az alkalmazással is, például a beteg bizonyos adatait – annak hozzájárulása után – automatikusan importálni tudja onnan. Nemcsak a beteg által megadott adatokat tudunk azonban elküldeni egy-egy ResearchKites felmérés során. A könyvtár az iPhone különféle érzékelőit is felhasználja: a gyorsulásmérőt, a giroszkópot, a GPS-t, és még a mikrofont is. Ez utóbbinak egyik felhasználási módját már a keynote-on is láthattuk: a betegnek minél hosszabb ideig kell egy adott hangot hallatnia a mikrofonba. Hogy mit lehet ebből pontosan megállapítani, azt nem fejtették ki részletesen, de e sorok írója bionikai tanulmányai alapján azt feltételezi, hogy például tüdőkapacitás mérésére használható (a hangosabb és hosszabb hang nagyobb hasznos tüdőtérfogatot jelenthet).

Már élesben használják

A ResearchKitet az első naptól kezdve használja öt, vele együtt megjelent alkalmazás.

A Mount Sinai, a Weill Cornell Medical College és a LifeMap által közösen fejlesztett Asthma Health alkalmazás többek között abban segíti az asztmás betegeket, hogy földrajzi helyzet alapján el tudják kerülni a rossz levegőjű környékeket. A betegek jelenthetik az appon belül, ha állapotuk rosszabbodik, a kutatók pedig ezt az információt az “asztmatérkép” további pontosítására használhatják fel.

[appstore id=”972625668″ store=”US”]

Az mPower alkalmazást a University of Rochester és a Sage Bionetworks készítette. Ez az app a Parkinson-kórban szenvedőknek segít a tüneteiket szem előtt tartani. A kutatók néhány egyszerű feladat (például memóriajáték, sétálás, a mikrofonba való beszéd) eredménye alapján tudják majd kiértékelni a beteg állapotának javulását-romlását.

[appstore id=”972191200″ store=”US”]

A Massachusetts General Hospital által kiadott GlucoSuccess a diabéteszes betegek étrendjét, testi aktivitását és gyógyszeres kezelését tartja számon. Az adatgyűjtés célja, hogy megtudjuk, az egyes tényezők pontosan hogyan befolyásolják a páciensek szérum glükózszintjét. A kétirányú kommunikáció jegyében azok a betegek, akik megfelelő számú mérési eredményt szolgáltattak, statisztikákat és korrelációs adatokat, összefüggéseket láthatnak.

[appstore id=”972143976″ store=”US”]

A Share the Journey alkalmazás fejlesztői a Dana-Farber Cancer Institute, a UCLA Fielding School of Public Health, a Penn Medicine, és a Sage Bionetworks. Célja a mellrák kemoterápiás kezelésének a kiértékelése. A tanulmány során a résztvevők energiaszintjét, kognitív képességeit és érzelmi állapotát vizsgálják, annak reményében, hogy ezáltal jobbá tehetik életüknek a kezelés utáni szakaszát.

[appstore id=”972180604″ store=”US”]

A MyHeart Counts appot a Stanford Medicine és az University of Oxford írta. Az alkalmazás a különböző életstílusok, életmódok és a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti összefüggések feltárása. A kutatók azt remélik, ezeknek az összefüggéseknek a megismerésével könnyebb lesz a szívbetegségeket megelőzni.

[appstore id=”972189947″ store=”US”]

Kitörő siker

A Stanford University nyilatkozata szerint a ResearchKit bejelentését követő 24 órában mintegy 11 000 iPhone-tulajdonos regisztrált a MyHeart Counts alkalmazásban. “Tízezer embernek a kutatásba való bevonásához rendesen egy évre és 50 kórházra, kutatóközpontra lenne szükség országszerte” – nyilatkozta a Bloombergnek Alan Yeung, a Stanford Cardiovascular Health egészségügyi szolgálatfőnöke.

Az érme másik oldala

Az iPhone-alapú adatgyűjtést azonban kritika is érte. Az egyik legfontosabb szempont értelemszerűen a személyes adatok védelme. A keynote alatt elhangzott, hogy “az Apple nem fogja látni a személyes adatokat” – de vajon mi a helyzet a harmadik féltől származó alkalmazásokkal? Hol lehet, hol célszerű, hol etikus meghúzni a személyes adatok védelme és a tudományos célú adatgyűjtés között a határokat?

A másik fő érv a ResearchKit ellen az, hogy az iPhone-felhasználók nem reprezentálják a világ (vagy akár csak az Egyesült Államok) teljes lakosságát. Aki iPhone-t használ, az általában jobb anyagi (és élet-) körülmények között élhet, a CivicScience által készített felmérés szerint pedig az átlag iOS-felhasználóban jobban van meg a “geek faktor”, tehát inkább műszaki érdeklődésű, mint az átlag Android-felhasználó, sőt, állítólag az iPhone-tulajdonosok nagyobb százalékának van doktori fokozata is. Itt jöhet szóba a fent már felvetett kérdés: mennyire lesz a ResearchKit többplatformos, vagy éppen mennyire szűkíti le a felmérésekben résztvevőket egy viszonylag szűk rétegre.

Nektek mi a véleményetek? Mennyire lesznek majd megbízhatók és reprezentatívak a ResearchKit-es alkalmazások által nyújtott adatok?