Lassúnak érzed már a Mac-ed? Onyx-szal törölted a szemetet róla, de nem érzékeltél gyorsulást? Újratelepítetted, de már az eredeti sebesség sem elég? Már a RAM bővítést sem érzed elégnek? Kezdesz kifogyni a gigabájtokból? Akkor itt a megoldás számodra: MacBook Pro SSD bővítés beépítő kerettel és külső CD házzal.

Én egy 2011 eleji 13″-as alapfelszereltségű MacBook Pro-val rendelkezem, amiben már egy kétmagos 2,3 GHz-es Sandy Bridge processzor duruzsol, amire a mai napig nincs panaszom. Viszont az eredeti 4 GB RAM a komolyabb grafikai munkákhoz kevésnek bizonyult, ezért első körben 8 GB-ra bővítettem a gépem. Ez a kis RAM bővítést sokkal hatékonyabbá tette a Mac-em. Szerintem manapság ennyi RAM mindenképpen kell egy gépbe, ha komolyan dolgozunk rajta, így a bővítést mindenkinek ajánlom. A Mac App Store-ból ingyenesen letölthető Mactracker programmal le tudod ellenőrizni, hogy a géped valójában mennyi RAM-ot képes kezelni, mert az Apple kevesebbet mond, mint amit tényleg visz a gép. Az enyém igazából 16 GB-ot kezel, bár az Apple csak 8-at mond, és a munka miatt szerintem hamarosan meg is kapja a gép 16 GB-ot.

Az OS X-et nem kell olyan sűrűn újratelepíteni, mint a Windows-t, de azért érdemes néha megtenni. Nekem a 2011. júniusi első bekapcsolás óta csak frissítve volt az operációs rendszer, a Lion és Mountain Lion esetén se volt Clean Install, így azért egy sima teljes újratelepítés is már sokat segít a belassult rendszeren. Én ezt nem tettem meg egészen az SSD-vel való bővítésig, pedig érdemes lett volna. A Mac-emben gyárilag egy 320 GB-os HDD volt, az, amikor vettem, nagyon is soknak tűnt, mivel azelőtt 80 GB-on kellett elférnem, de hát minél nagyobb az ember takarója, annál tovább nyújtózkodik, így a 320 GB is hamar betelt. Nincs is külső merevlemezem és ha lenne is, szerintem sosem lenne nálam, amikor kellene, így az ilyen fajta tárhelybővítést elvetettem.

Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy a MacBook Pro beépített optikai meghajtóját szinte egyáltalán nem használom. Ha jól emlékszem, talán 10x volt benne lemez olvasás céljából és úgy 2x írtam vele lemezt, viszont majdnem akkora helyet foglal teljesen feleslegesen a gépben, mint az alaplap. Ezért elhatároztam, hogy a SuperDrive-nak mennie kell. Annak semmi értelme, ha a CD helyére csak egy újabb merevlemezt teszek be, mert attól ugyan lesz egy csomó helyem, viszont nem lesz gyorsabb tőle a gépem, így az SSD-vel való bővítés mellett döntöttem. Noha az SSD sokkal drágább, mint egy merevlemez, így ugyanazért a pénzért sokkal kevesebb GB-ot kapok, viszont a sebessége látványosan érezhető.

Egy 128 GB-os SSD mellett döntöttem, mivel azon a rendszer és az összes program bőven elfér, pöccre indul minden és az ára se horribilis. A merevlemezemre sikerült vevőt találnom, így egy 500 GB-os HDD bővítést is kapott a gép. Normál esetben egy MacBook Pro-ban csak egy adattárolónak van hely, viszont a SuperDrive kiszerelésével egy nagy üres tér keletkezik, amivel lehet kezdeni valamit. Egy úgynevezett beépítő kerettel az optikai meghajtó (méretre, formára megegyező) helyére beszerelhető egy újabb adattároló egység.

SSD bővítés előtt és után

A Rendszer Információkban érdemes megnézni, hogy a Mac-ed milyen SATA csatlakozókkal rendelkezik és annak megfelelő sebességű SSD-t kell venni, mivel ha csak SATA 2-es a csatlakozó hiába veszel SATA 3-as SSD-t, nem lesz olyan gyors, mint amire képes lenne, így valójában felesleges kiadás. Nálam az a helyzet állt fent, hogy mivel a 2011-es széria első darabjaiból származik a Mac-em, így azokban az optikai csatlakozó még csak SATA 2-es (ugyanennek a 2011. eleji szériának későbbi darabjai már az optikai csatlakozónál is SATA 3-at tudtak), így számomra nem volt kérdés, hogy a HDD helyére fog kerülni a SATA 3-at tudó SSD és a beépítő keretbe a HDD. Ha ugyanazt tudja a két csatlakozó, akkor mindegy hova kerülnek az adattárolók. Ha a SuperDrive helyére kerül a HDD, akkor az eddig állása helyett pont fordítva lesz, és mivel a billentyűzet alá kerül, így majd néha lehet hallani, ahogy dolgozik, de nem nagyon zavaró.

Egy SSD bővítéskor mindenképp ajánlatos egy tiszta újratelepítést végezni, hogy semmi se lassítsa feleslegesen a rendszert. Az már egyéni döntés, hogy a két adattároló egységet hogyan fogod használni, mivel Terminal parancssal meg lehet a régebbi gépekben is csinálni az új iMac-ben bemutatott Fusion Drive-ot, amikor is a rendszer egynek látja a két adattárolót és a programokat és a rendszert az SSD-n tárolja, utána pedig a maradék hellyel aszerint bánik, hogy mik azok a fájlok amiket sűrűn használunk, ezeket áthelyezi az SSD-re, de mivel egy meghajtónak látjuk, így ebből mi semmit se fogunk tapasztalni, csak annyit, hogy minden gyorsan történik, nem kell a strandlabdára várni. A Fusion Drive-ról eltérőek a vélemények, hogy jó ötlet-e így Terminallal megcsinálni, én végül nem a Fusion Drive megoldás mellett döntöttem, hanem hogy a két meghajtót külön-külön lássa a rendszer. Azt lehet mondani, hogy az SSD önmagában a leggyorsabb és a HDD a leglassabb és a Fusion Drive csak egy kicsivel lassabb az sima SSD-s megoldásnál, viszont nem kell szórakoznunk azzal, hogy mit hova pakolunk. Ugyanakkor a Fusion Drive esetén ha az egyik meghajtó megadja magát, akkor a másikon lévő adatokhoz sem férünk hozzá. A System Preferences-ben az Energy Saver alatt érdemes bepipálni, hogy tegye automatikusan alvó módba a merevlemezeket, így mikor csak böngészek és nem használok semmi fájlt a HDD-ről, akkor lehet hallani, mikor kapcsol le a merevlemez és ezzel egy időben az akkumulátor idő is felugrik.

Ha már száműztük a SuperDrive-ot a gépből, akkor érdemes azért egy külső USB-s házat keríteni neki, hiszen azért előfordulhat, hogy még szükségünk lesz optikai meghajtóra, és egy ház olcsóbb, mint venni egy külső meghajtót. A külső ház tetejében található 2 kis pöcök, amik mellett egy olló jel látható, azokat ki kell törni és a meghajtó elejét esetleg kicsit megemelni utána (mondjuk egy kis zsebkendővel), hogy tökéletesen ki- és bejárhasson a lemez, mivel ez a ház vastagabb optikai meghajtókhoz is alkalmas.

Mindezekre például a SzifonStore-ból megrendelhető belső beépítő keret és külső USB-s SuperDrive ház adhat segítséget. Kérdéseitekkel nyugodtan forduljatok hozzájuk, a beszerelésben is segítenek. Ha magad nem értesz hozzá, ne állj neki otthon SSD-t bővíteni, mivel vagy nem fogod tudni megcsinálni, vagy nagy eséllyel kárt teszel a gépedben és a javítása lehet, hogy igencsak borsos lesz. Ha nem értesz hozzá, mindenképp bízd a munkát szakemberre.

A SzifonStore-ban a következő termékek közül választhatsz:

Vissza az iskolába akció – iSTYLE

Amennyiben nem szeretnél frissíteni, hanem inkább új gépet vásárolnál, akkor érdemes kihasználnod az iSTYLE “vissza az iskolába” akcióját. Ha felsőoktatásban tanulsz vagy dolgozol, most 10% kedvezménnyel vásárolhatod meg az iPad 2 és a Retina kijelzős iPad készülékeket, illetve 12% kedvezménnyel a MacBook Air, MacBook Pro, Retina kijelzős MacBook Pro és iMac modelleket.