A jailbreakelés az eredeti iPhone megjelenése óta eltelt hat év alatt óriási fejlődésen ment keresztül, legalábbis felhasználói szemszögből mindenképpen. Jadeye kollégával a CultOfMac cikkét kiegészítve most visszatekintünk a jailbreak kezdeteihez.

Manapság már megszoktuk, s akár el is várjuk, hogy almás mobileszközeink szoftveres felnyitása csupán egyetlen kattintást és kicsit kevesebb, mint öt percet vegyen igénybe. A kezdetekkor azonban korántsem volt ilyen rózsás a helyzet.

Utazzunk vissza egy pár perc erejéig az időben a 2007. évbe. Akkoriban még csak néhány ember töltötte az idejét ilyesmivel, amin nincs mit csodálkozni, hiszen a legelső működő törés 74 egymást követő lépéssel volt megvalósítható. A Wikipédia szerint az iPod Touch első generációját mindössze egy hónappal a megjelenése után, ugyanezen év szeptemberében tudták a hackerek feltörni – ez volt az azóta összesen három inkarnációt felvonultató JailbreakMe 1.0 változata.

Néhány napja a CultOfMac egyik szerkesztője rábukkant a MacRumors fórum egyik 2007-es témájára. A topic indítója egyenesen a már akkor is lelkesen iPhone-t hackelő Planetbeingtől vette IRC-n keresztül az információkat. A leírás tele van haladóbb felhasználók számára való műveletekkel, például a terminál folyamatos használatával – olyasmi ez, ami – habár önmagában semmi különleges tudást nem igényel – a mai, elkényelmesedett jailbreakelők nagy részét valószínűleg teljesen eltántorítaná a mókolástól (e sorok szerzője pedig elgondolkozik azon, hogy vajon baj lenne-e mindez…).

Íme egy kisebb részlet a leírásból:

38. Nyisd meg a „com.apple.update.plist” fájlt egy szövegszerkesztővel. A „<string>/usr/sbin/update</string>” rész után add hozzá a következőket:
<string>555</string>
<string>/bin/chmod</string>
<string>/bin/sh</string>
<string>/usr/bin/dropbear</string>

39. Mentsd el a fájlt. Töltsd fel a módosított verziót a „putfile” paranccsal.
40. Hajtsd végre a „putfile au.asn.ucc.matt.dropbear.plist” parancsot is.
41. Indítsd újra a készüléket kétszer. Az első újraindítás beállítja a megfelelő jogosultságokat, a második pedig így már el tudja indítani az SSH-szervert.

Összehasonlításképpen, a legújabb, iOS 6.1-et is támogató evasi0n jailbreak szó szerint csak egy kattintást és némi várakozást igényel:

Érdekességképpen itt van pár videó még az iOS 2.0 előtti időkből. Az elsőben az iLiberty+ alkalmazást láthatjuk Windows-on, ami az iPhone Dev Team közreműködésével készült, és az 1.0.2-1.1.4 közötti rendszereket képes jailbreakelni az első generációs iPhone és iPod touch esetén, és a megfelelő basebendeket függetleníteni is az iPhone-okban. Ez már közelít az egygombos jailbreakhez, de jelentősen másként néz ki, mint a legújabb utódja:

A másik elterjedt szoftver a ZiPhone volt, ami nagyjából ugyanezeket tudta, azzal a különbséggel, hogy Zibri, aki az eredeti fejlesztőcsapat tagja volt, a félkész szoftvert “átemelte”, és kiadta a saját neve alatt. Ugyanakkor a ZiPhone több problémát is okozott, mert Zibri elkövetett pár hibát, így eltűnhetett például a készülékek Wi-Fi MAC címe (és akár az IMEI száma is), de erre később szerencsére adott ki javítást. Ugyanakkor néhány esetben a jailbreak így képes volt konkrétan brickelni a készüléket, használhatatlanná téve azt. És noha a ZiPhone is ingyenes volt, Zibri sok pénzt keresett a jailbreakkel, de az iOS 3.0 feltöréséből már nem vette ki a részét, mert a csapat együttes tudása már nem állt a háta mögött.

Persze ezen túl volt még sok egyéb szoftver is, de ezekről majd máskor. 🙂

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jailbreakek készítése az évek alatt sokkal könnyebb lett, éppen ellenkezőleg: az Apple és a jailbreakek fejlesztői közötti macska-egér-harc eredményeképpen az iOS-eszközök jailbreakelése valószínűleg minden idők egyik legnehezebb és legnagyobb tudást igénylő kérdése lett.