fbpx Skip to content

A Díjnet Zrt. (Díjbeszedő Holding tagja) megjelentette az iCsekk nevű alkalmazását, amivel gyorsan és egyszerűen tudsz hétköznapi számlákat kifizetni. Egy számla kifizetése kevesebb, mint egy perc: nem kell hozzá, csak egy  bankkártya és a világ legjobb telefonja. Fogod a számlát és a rajta található QR kódot az alkalmazással beolvasod, vagy a nem QR-os számlák fizetéséhez regisztrálsz a dijnet.hu oldalon, kiválasztod az iCsekk fizetési megoldást, majd az iPhone-on megnyitod a Várakozó számlákból és pár gombnyomással rögtön kifizeted. Az egész folyamat az indítástól a sikeres fizetésig olyan gyors, hogy ezalatt egy hétköznapi elektronikus banki oldalra nem tudsz bejelentkezni.

 

Persze első alkalommal egy picit lassabb, mert meg kell adj bizonyos adatokat és a kártyaszámod, de ezt követően már csak egy általad megadott PIN kódot használ az app, minden mást (titkosítva) eltárol a telefonodon. Nagy előnye még, hogy nem kell rögzítened semmilyen számlaadatot, mert az alkalmazás mindent elvégez helyetted és kitölti a megfelelő fizetési információkat (kedvezményezett, összeg, számlaszám stb). Vissza lehet nézni a korábbi tranzakciókat különböző szempontok szerint is. Egyszerű, villámgyors és stabil az alkalmazás.

Az alkalmazással a következő számlákat tudod kifizetni:

  • Díjbeszedő Holding Zrt.
  • UPC Magyarország Kft.
  • ELMŰ
  • ÉMÁSZ
  • Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.
  • EON
  • FŐGÁZ
  • FŐTÁV
  • Szegedi Vízmű Zrt.
  • Északmagyarországi Vízművek Zrt.
  • Pécsi Vízmű Zrt.
  • Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat
  • Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
  • MgTels Pizzéria
  • Debreceni Egyetem Kártyafeltöltés
  • Öko-Dombó Kft
  • MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.
  • Union Biztositó

A későbbiekben csatlakozott számlakibocsátók listáját az alábbi oldalon nézheted meg:
www.icsekk.hu/mitfizethetek.html

[appstore id=”527515550″ country=”HU” style=”custombox1″]

Olvasd el a hozzászólásokat is

29 Comments

  1. MasterCard alkalmazás koppintás az egés, semmi innovativitás nincs benne…
    Ugyan az a QR kód kezelő app, annyi kivétellel, hogy itt egy weblapra regisztrálsz, és csak csekkeket fizethetsz ki vele, míg az eredeti MasterCard-osnál a kártyát regisztrálod és azzal fizethetsz…
    Sztem az jobb, érdemes azt inkább kipróbálni…

  2. @szlaszlo: itt nem kell regisztrálni és nemcsak martercarddal megy szerintem. Valaki?

  3. @szlaszlo: egyébként meg nem tudom, hogy melyik melyiket utánozta, ez az app DigiCsekk néven már vagy két éve van Android platformra. Tök más a két app amúgy. Jó volna valami hozzáértő is, hogy mi a különbség az appok között.

  4. MCM vs iCsekk

  5. @endy: mert ez nem a regisztráció… “Persze első alkalommal egy picit lassabb, mert meg kell adj bizonyos adatokat és a kártyaszámod, de ezt követően már csak egy általad megadott PIN kódot használ az app, minden mást (titkosítva) eltárol a telefonodon.”
    A két app valóban gyökereiben eltér, és nem a QR kód alapú számlafeldolgozásra épül, ami megkönnyíti a számla befizetését… 🙂
    http://www.mastercard.com/hu/personal/hu/mobile/where-to-use.html

  6. @szlaszlo: Na akkor újra: egy kétéves Android app iPhone implementációja. Közüzemi számlát fizetsz ki vele, bármelyik bankkártyával, amiket nem kell regisztrálni semmilyen weblapon. 😀
    Bár nekem teljesen mindegy mondjuk, csak nem értelek.

  7. Az nem derült ki, iPad-en hogyan lehet aktiválni (SMS-küldési lehetőség híján) a fiókunkat. Pedig (elvileg?) azon is használható lenne…

  8. ha androiodn valóban két éve létezik, akkor elég hülyén hangzik a “semmi más nem kell hozzá, csak a világ legjobb telefonja” 🙂 tanulság: ezért nem kell ilyen baromságokat irogatni!

  9. Nos egy lényegi különbség:
    az MCM-ben a bankkártya regisztráció esetén van egy aktiválási folyamat is aminek az a lényege, hogy csak az tudja használni a kártyát a rendszerben, aki valóban a birtokos, mert az aktiváló kód a kártyakibocsájtó bank üzeneteiben érhető el, amit a bank a birtokosnak küld. Persze ez talán kényelmetlennek tűnhet, de biztonságos.

    Az iCsekkben más kártyáját is lehet használni, és regisztrálni az igazi birtokos hozzájárulása nélkül. Ez azért nem annyira klassz.

    Az iCsekk a számlafizetésből indul, és arra koncentrál.

    Az MCM a vásárlás és fizetés jelenlegi és jövőbeni élethelyzeteire fókuszál, beleértve a számlafizetést is, de pl. mától lehet használni taxiban és a hétvégétől egy QR kód beolvasásával lehet a focimeccsek nézéséhez étel-ital csomagokat rendelni, amit házhoz visznek. A telefon feltöltés már kezdetektől része az MCM-nek, azóta újabb feltölthető elemek költöztek be. ( taxikártya, fesztiva nfc kártya) emellett számos elfogadó partner kapcsolódott már. A működés tekintetében fontos a nemzetközi interoperabilitás, ezt nyilván inkább 2013- lehet majd érzékelni.

  10. Én akkor se bíznék ebben ha fizetnének érte

  11. Egyszerű módja megtudni, hogy az iCsekk vagy az MCM volt előbb, hiszen a nemzetközi jogvédelemmel rendelkező iCsekk-et 2010 október 1.-től működteti a Díjbeszedő Java platformon, 2011. október 20-tól Androidon és 2012. júni 10-től iPhone-on. Az MCM viszont elsőként 2011.10.25.-én volt letölthető, ami a Gergely naptár szerint jóval későbbi az iCsekk első megjelenésénél is. Vagyis, ha a dátumokat egyformán értelmezzük, akkor ez a “más tollával ékeskedés” és nemzetközi szerzői jogsértés az MCM részéről némi magyarázatra szorulna…

  12. @balazsiphone3G: köszi, hogy kifejtetted a lényegét, és alátámasztottad az állításomat… 🙂

  13. kipróbáltam és kifizettem a Díjbeszedős számlát minden gond nélkül, úgyhogy a postára járás helyett inkább ezzel fizetek..

  14. @htamas: Csak a tisztánlátás kedvéért:
    A Cellum csoport, az MCM technológiai “hátországa” 2002 óta Európai Uniós szabadalmi bejegyzéssel rendelkezik a bankkártyák távoli elérésű eszközökön (így definiálják a Mobilt, SIM kártyát stb.) való implementációja tekintetében, ezen kívül USA, Kanada, Korea, Szingapúr is azok közé tartpzik, ahol erre vonatkozóan vannak szabadalmi folyamatok. ( ez azért nem két nap…) Ugyanakkor a Hedz Kft. már 2006-ban csinált Java alapú bankkártya regisztrációs fizető megoldásokat… az első alkalmazásunk ilyen téren a Budapest Mobilbank volt, ami 2004- ben már piacon volt, és közüzemi számlát (ELMÜ) lehetett is fizetni vele. Első fecske volt, nyugodjék békében…
    Nem hiszem, hogy ezen a fórumon indokolt lenne a jogvédelem mély és messze mutató kérdéseit feszegetni, hogy mikor mire és milyen módon lehet szabadalmat kapni erre meg arra, sokkal inkább az lenne a jó, ha ennek a kis országnak a szürkeállománya, akik ilyen megoldásokra képesek, azon mesterkednének, hogy miképpen lehet ebből nagyformátumú nemzetközi cuccokat ácsolni. Mi felajánlottuk az eltérő QR kódjaink kölcsönös feldolgozhatóságának lehetőségét (interoperabilitás), mert szerintünk ez visz előre, eddig sajnos minden kísérletünk elhalt…
    Remélem kedves Tamás elégséges magyarázatot adtam. Nincs más tollával való ékeskedés, hanem két, egymástól eltérő technológiai és üzleti filozófiával rendelkező cég hasonló szolgáltatásainak megjelenése a piacon. Mi nem a szabadalmainkon keresztül szeretnénk üzleti eredményeket elérni, hanem a piacon a felhasználók által megelégedéssel, az alkalmazásainkon keresztül használható komplex szolgáltatásokkal, ami nyilván érzékelhető is, és persze folyamatosan egyre jobbak és jobbak szeretnénk lenni, amit egy ilyen verseny kellően motivál is…

  15. @balazsiphone3G: Kedves Balzsiphone, olyan kimerítő a válasz, mintha maga a fejlesztő írta volna, kár hogy azért néhány fogalmat mégis összekeversz. Szép, hogy 2002 óta fejlesztett mobil fizetés végül is 2011-re aztán elkészült, így volt idő átgondolni, de a BB-s megoldás, amit én is használtam egy egyszerű konfirmáció, azért nem összekeverendő a most versengő megoldásokkal.
    A kommentelő versenyben tényleg nagyon jól állsz, remélem, jut energia azért kitalálni is újdonságokat, mert biztosan egy nagyon kreatív és ügyes fejlesztő csapat lehet, sok sikert, a jogvédelem meg úgyis máshol fog eldőlni, ott meg nem lesz elég néhány jópofa komment

  16. @htamas: Kedves Tamás! Nincs mit ezen tagadni, nyilván leirataimból látszik, hogy van közöm a dologhoz. Én alapítottam a céget 2000-ben és az egész architektúra egyik kitalálója, megalkotója vagyok, de szerintem az nem is baj, ha valaki aki elég közelről látja ezeket a cuccokat bekapcsolódik egy ilyen beszélgetés folyamba azért, hogy tisztázzon kérdéseket… Nem tudom, hogy milyen fogalmakat keverek össze ezért leírom vázlatosan a rendszereink 12 éves evolúcióját nagy vonalakban, s őszintén remélem, hogy nem untatjuk az olvasókat… Kicsit tévedsz a BB.-s témával kapcsolatban, mert ott SIM kártyán futó VM (virtuális gép) végezte a műveleteket, egy komplett átutalást csinált meg, és azt titkosította és digitálisan aláírta (a világon elsőként csináltunk ilyen megoldást), persze lehet, hogy ez nálad az egyszerű konfirmáció fogalmát meríti ki. Akkor még nem volt smartphone, és a SIM egy portabilis elmeként, valamint biztonsági szempontból remekül működött. Ennek a rendszernek az újabb verziója az FHB-s mobilfizetés volt szintén SIM-en, de már bankkártyát is fogadó architektúrával 2006-tól kezdve. Közben olyan bikfic alkalmazásokat is odasercintettünk, mint az autópálya matrica vásárlás, parkolási rendszer, lottó stb. ami ma mobilvásárlás néven ismert a piacon, és havi milliós nagyságrendű tranzakciót bonyolít. Az FHB-s architektúrának az egyenes folyamata az MCM, ami a szereplőkből is jól látszik, és a régi, jól kitalált biztonsági architektúrát ültettük át smartphone-os környezetbe, úgy, hogy a régi SIM-es is létezik régebbi telefonokra. Így jelenleg 4 platformon fut az MCM. Ez a rövid évtizedes történelem, és nyilván mindenki számára egyértelmű, hogy nem vártunk éveken keresztül a digicsekk alkalmazásra csak azért, hogy legyen végre valahonnan ötletet merítenünk. Szerencsére volt, van és remélem lesz a jövőben is bőven ötlet a tényleg kreatív és ügyes fejlesztői csapatunkban és ezen az úton tervezzük a továbbhaladást is.

    A továbbiakban én koncentrálnék esetleg azok kérdéseire, akik már megunták ezt a ki találta előbb ki a melegvizet diskurzust, mert a szifon olvasóit esetleg egyéb dolgok jobban érdeklik…

  17. @balazsiphone3G: Kedves Balázs! Csak nem Inotai Balázs, Cellum Zrt.? 🙂

  18. @endy: Nagyszerű megfejtés… Bár talán nem volt olyan nehéz kitalálni a leírtak alapján

  19. No emberek, szerintem ha Inotai úr nem flémel, aki ráadásul versenyzik az itteni termékkel, akkor nektek se kéne 🙂 Lehet, hogy többet tud a dologról, mint mi összesen.

  20. @endy: Azt gondolom, hogy ez talán túlzás, maradjunk annyiban, hogy 12 éve csak a mobil értékcsere megoldásokkal foglalkozunk, ezért elég sok mindennel találkoztam már. Nagyon sok szempontból vizsgáltuk a lehetőségeket, és technológiailag mindig nagyon izgalmasat alkottunk, de rá kellett jönnünk, hogy ebben a műfajban csak akkor tudunk hosszú távon fennmaradni, ha kellően megalapozott, technológiai, biztonsági szempontból védhető, standardizálásra alkalmas architektúrát építünk, mert kis országunk mérete gazdaságilag kicsi, és ki kell lépni az határokon túlra is.
    Mint ahogy már írtam, ezt az alkalmazást fejlesztő csapat is kíválló érőkből áll, s bár bizonyos kérdésekről nem egyezik a véleményünk, mennyivel hatékonyabb lenne a fentiek miatt közösen gondolkodni, és a közép-kelet európai piacon sokkal nagyobb erőkkel jelen lenni pl. kész lehetne még két platform (symbian, blackberry). Hol találtok ezekhez hasonló – pénzügyi – alkalmazást a világban, ami gyakorlatilag az ősszes értelmezhető hat platformon elérhető? Elárulom: sehol… Még az oly sikeres Angry Birds sincs ennyi platformon… És az nem is pénzügyi app. Aki ismer tudja, hogy nagyon sokszor megpróbáltam, de azt gondolják, hogy egy ekkora piacon megél két versenytárs… Az idő és a piac eldönti…

  21. Tök jó, hogy magyar fejlesztés,csak nem működik a program!

  22. eran, nálad mi nem működik?
    én kiválasztottam az Új számla beolvasás menüpontot, lefotóztam vele a Díjbeszedős számlán azt a kódot, megadtam a kártya adatokat és a reg jelszót és Sikeres fizetés! hol akadtál el?

  23. Sziasztok!

    Speciel nekem nincs olyan opció a beolvasásnál, amivel rögzíthetek….
    csak egy információs link van “i” illetve “mégsem”….
    valaki?

  24. @memfist: szerintem azért, mert automatikusan felismeri a kódot.. nálam ahogy bekerült a kamera látóterébe, adott vmi hangjelzést hogy felismerte.. utána kb 2-3 mp után megjelentek a számla adatok..

  25. köszi, sajna nekem nincs ilyen…..:-(

    az auto fokusz dolgozik de nincs semmi….nem rögzít vagy olvas be…..

  26. memfist: van QR kódos számlád?

  27. Sziasztok! Nem tudom ki hogyan van vele de ez egy remek dolog csak sajnos mivel nem minenhová lehet küldeni vele a pénzt nem hiszem, hogy komoly érdeklődést vált majd ki!! Mit is értek ez alatt! Sajnos mindenkinek van olyan csekkje, amire még nem jó ez az alkalmazás! Értem ez alatt pl a házakat-épületeket képviselő cégeket ahová-akiknek pl a közös költséget fizetjük. Szerintem “legalábbis az én feleségem” úgy gondolkodik, hogy ha már 1 csekk miatt úgy is elmegyek a póstása, akkor tök mundegy, hogy 1 csekket fizetek ki ott, vagy 6 db -ot! Természetesen tiszteletben tartom mások véleményét, ezért a leírtak csak az én privát véleményemet “takarják” ! Üdv

  28. @szuribaba: Amit írsz az egy alapvető probléma. Sajnos a pénzbeszedés viszonylag egyszerű módja a sárgacsekk, elsősorban általánossága miatt, ezért sok cég ezt választja, ráadásul úgy, hogy sokszor csak a csekket adják – ráírva az összeggel – , és a részleteket az ügyfél tölti ki. Ez a verzió viszonylag nehezen automatizálható, elektronizálható főleg akkor, amikor a befizetést igazoló szelvényre az elszámoláshoz nagy szükséges van a kibocsájtónak (Önkormányzati szolgáltatások – ovi, bölcsi), mert egy nagy gyűjtő számláról így különítik el számukra a pénzeiket. Ezért a 100%-os mobilizálásnak jelenleg csekély esélye van, és teljesen igazad van abban, hogy ha akár csak egy azaz egy csekket is el kell vinni a postára, akkor a többivel miért is bánjon másképp. Talán csak egy indoka lehet: A csekkek nem egyszerre érkeznek, és esetleg a kifizetetlenség – a bevárás miatt – szolgáltatás leállításhoz vezethet, és ez többszöri sétát is jelenthet… A másik ösztönző lehetne, ha a csekk kibocsájtók is rájönnének erre, és motiválnák a gyors rendezést, nyilván nekik sem mindegy, hogy hol áll a pénzük, és mivel több esetben is milliárdos tételekről beszélünk, az így potenciálisan realizálható kamatnyereség nem elhanyagolható. Egy ilyen játékban nyilván sokan részt vennének, hiszen ez nem egy vásárlásösztönző sztori, vagy így vagy úgy ki kell fizetni. Uff

  29. @szuribaba: azért az alapvetően kijelenthető, ha valaki postára megy a csekkel az eleve nem használ ilyen alkalmazást. Ez szerintem csakis a banki tranzakciók kiváltására jó, arra viszont szuper, mert én pl. utálok számlát rögzíteni, meg keresgélni, hogy mit fizettem be.


Add a Comment