Ahogyan az várható volt, és már volt is szó róla a hírekben múlt héten, az Apple sem úszta meg a globális DRAM és NAND chiphiány miatti árrobbanást, amelyet a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek chipfelvásárlásai eredményeztek.

Tim Cook ezt június 17-én úgy fogalmazta meg, hogy a vállalat eddig próbálta “lenyelni” a költségnövekedést, de ez már fenntarthatatlanná vált. Ez azt eredményezte, hogy az Apple június 25-ével megemelte egyes termékeinek az árát.

Az áremelés jelenleg ezeket a termékcsoportokat érinti – alább pár példával csak a legolcsóbb modellek esetén soroljuk fel az áremelés mértékét:

• MacBook: a MacBook Neo 20 000 Ft-tal, a legolcsóbb MacBook Air változat 80 000 Ft-tal, a legolcsóbb MacBook Pro változat pedig 100 000 Ft-tal lett drágább.
• iPad: a legolcsóbb iPad modell 50 000 Ft-tal, a legolcsóbb iPad Air 70 000 Ft-tal, a legolcsóbb iPad Pro pedig 100 000 Ft-tal lett drágább.
• Asztali Mac: a legolcsóbb Mac mini 70 000 Ft-tal, a legolcsóbb Mac Studio 150 000 Ft-tal, a legolcsóbb iMac pedig 80 000 Ft-tal lett drágább.
• Apple TV: a legolcsóbb változat 21 000 Ft-tal lett drágább.
• HomePod: bár az Apple itthon nem forgalmazza, a HomePod mini 30 dollárral, a nagy HomePod pedig 50 dollárral lett drágább.
• Vision Pro: bár az Apple itthon nem forgalmazza, a legolcsóbb Vision Pro 200 dollárral lett drágább.

Az iPhone-ok ára egyelőre nem változott, de több elemző szerint az őszi modellek esetében már várható lesz az áremelés, ha a memóriaárak továbbra is magasak maradnak.

Az áremelés a cég részvényárfolyamát is érezhetően megmozgatta, ami elég sokat esett:

Ez az árrobbanás az egész piacot érinti, így minden más gyártó és termékkategória esetén is nőttek az árak már az elmúlt időszakban.

Cook a The Wall Street Journalnak elmondta, hogy a vállalat számára egyszerre jelent problémát a memória és a háttértár költsége, különös tekintettel a DRAM piacára. Kiemelte, hogy a gyártókapacitás egyre nagyobb részét a mesterséges intelligenciát kiszolgáló szerverekben használt, nagy sávszélességű memóriák (HBM) előállítására irányítják.

„Kevesebb memória marad a fogyasztói termékek számára éppen akkor, amikor a kereslet erős, a memóriagyártók pedig rendkívül nagy áremeléseket hárítanak át ránk” – mondta. „Mindenképpen arra van szükség, hogy a fogyasztói termékekhez használt memóriák ára és kínálata ismét ésszerű szintre térjen vissza. Ez a lényeg.”

Kína jelentős hazai memória- és adattárolóchip-gyártókkal rendelkezik, ugyanakkor az amerikai vállalatoknak a nemzetbiztonsági szabályok miatt várhatóan külön engedélyre lenne szükségük ahhoz, hogy együttműködhessenek velük. Arra a kérdésre, hogy enyhíteni kellene-e ezeket a korlátozásokat, Cook így válaszolt: „Minden lehetőséget meg kell vizsgálni”, majd hozzátette: „Úgy gondolom, minden lehetséges beszerzési forrást számításba kell vennünk.”

Az interjúban Cook arra is utalt, hogy az Apple kész pénzügyi tartalékait felhasználni a memóriaellátás bővítésének támogatására, bár ennek részleteit nem ismertette. „Készek vagyunk pénzügyi mérlegünk erejét felhasználni arra, hogy részesei legyünk a megoldásnak” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy nagyobb gyártókapacitásra van szükség.”

Ugyanakkor Cook egyértelművé tette, hogy az Apple nem tervezi saját pénzügyi forrásait és chiptervezési szakértelmét arra fordítani, hogy saját memória- vagy adattárolóchip-gyárakat építsen.