‘teszt’ kategória cikkei

Lemerült készülékben is működne az M7 processzor? Kipróbáltuk!

péntek, március 21st, 2014

Bő két héttel ezelőtt borzolta fel a kedélyeket a hír, amikor egy reddit-felhasználó azt írta le, hogy az iPhone 5s készüléke a lemerülése utáni 4 napban is számolta a megtett lépéseket, ami hírre persze sok oldal rögtön lecsapott. Mi most kipróbáltuk a dolgot, de nekünk nem számolta.

phil_schiller_m7

 

Lássuk először, hogy mit tapasztalt a Glarznak nevű redditor (amely posztot azóta már többször is kiegészített):

Miközben utazgattam, az iPhone-om kábele megszűnt működni, így az 5s-em teljesen lemerült. Gyakran használom az Argus nevű appot lépésszámlálásra, mivel ez az app támogatja a készülékemben lévő M7 chipet. Amikor 4 nappal később hazaértem, és töltőre dugtam a készüléket, meglepődve vettem észre, hogy az Argus azokra a napokra is mutatta a lépéseket, amikor a készülék teljesen le volt merülve. Ez egyrészt hihetetlenül jó dolog, másrészt kissé félelmetes.

Amikor a készülékünk azt jelzi, hogy lemerült, valójában az akkumulátorban még van tartalék töltöttség, hiszen még ilyenkor is képes bekapcsolni a kijelzőt, és feldobni a figyelmeztető képet, hogy csatlakoztassuk a készüléket töltőre. Emellett a Li-ion akkumulátorok esetén még azok elektronikája sem engedi, hogy az akkumulátor teljesen lemerüljön. Így tehát marad némi töltöttség, ami viszont az elmélet szerint az M7 processzornak lehetővé tenné, hogy továbbra is gyűjtse a passzív szenzorok adatait.

Nyilván ebből a korábbi megfigyelési botrány miatt azonnal azt hozták ki, hogy a kikapcsolt készülékkel már az Apple is megfigyeli a felhasználókat. A félreérthetőséget természetesen nagyban növelte az is, hogy az erről szóló cikkekben az Argus-t bemutató képeket az App Store-ból szedték le, ahol viszont a képeken pontos útvonal (track) is látszik:

argus_app_store

Ebből pedig sokan azt gondolták, hogy a kikapcsolt állapotú készülék nem csak a lépéseket számlálja, de még a GPS alapján a pontos helyzetet is folyamatosan menti, pedig redditen erről egy szót sem ejtett Glarznak, ő csak a lépések számának napi rögzítését említette (és nem tett mellé képet). Hasonlóképp növeli a félreérthetőséget az is, hogy az iPhone 5s bemutatásáról is szóló keynote-on az M7-ről szóló dián (lásd a cikk elején) az Apple maga írja azt, hogy az M7-es processzor folyamatosan méri a mozgási adatokat, bár itt nem esik szó arról, hogy ez a bekapcsolt állapoton kívül bármi másra vonatkozna.

Egyes cikkek szerzői pedig már odáig mentek, hogy az M7-es processzort az Apple azért tette a készülékbe, hogy a Find my iPhone szolgáltatást segítse, ami “kifejezetten a lemerült, kikapcsolt mobil megtalálásában nyújt segítséget”. Eközben azt pedig keserű tapasztalatból is többen tudják már, hogy a kikapcsolt készüléket bizony nem lehet követni, sem a később ismét elérhetővé vált eszköz köztes helyzetét nem lehet visszamenőlegesen lekérdezni. A Find my iPhone szolgáltatással kapcsolatos korábbi cikkeink ide kattintva érhetőek el.

Ilyen állítások esetén a legbiztosabb megoldás, ha mindezt valaki kipróbálja, mert az azonnal igazolja vagy cáfolja az állítást, de valamiért ezt jellemzően nem sokan teszik meg.

Kipróbáltuk

Mivel nincs külön tesztkészülékünk, így nem volt ezt olyan egyszerű számunkra sem kipróbálni, hiszen a napi használatú készülékét az ember inkább használni szeretné. Mindenesetre mivel a 7.1 megjelenése után én az iPhone 5s-em esetén kipróbáltam egy tiszta restore-t, majd új iPhone-ként állítottam be, és sehonnan nem állítottam vissza semmi adatot, így egyúttal azt is ki akartam próbálni, meddig bírja ezután egy feltöltéssel. Ennek eredményeként pedig a készülék magától való lemerülését is ki kellett várnom, ami kitűnő alkalmat nyújtott kipróbálni a fentieket is.

A lépések M7-ből való kiolvasására több app is létezik, mi a legegyszerűbbet választottuk, ez pedig a Steps+. Semmi szükség ugyanis túlcsicsázott, vagy adott esetben külön regisztrációt igénylő appokra. Így mind a fent már említett Argus, mind pedig a Nike+ Move ment a levesbe, mert mindkettő használatához előbb be kellene lépni, ahhoz meg regisztrálni a hozzájuk tartozó oldalon. A Steps+ esetén semmi ilyesmi nem kell, mert egyszerűen csak kiolvassa az M7-ből az adatokat, és megjeleníti.

Steps+ Steps+
Ár: Ingyenes
Méret: 0.42 MB
Verzió: 1.0.4
Értékelés:

Azt érdemes tudni, hogy mivel az M7 a mozgások alapján számolja a lépéseket, így ha elkezdjük rázni a készüléket, mint mondjuk egy koktél shakert, akkor azzal is hozzáadódnak lépések a rázás időtartamától függően, így nem szükséges elsétálni sem a közeli boltig meg vissza.

Először azt próbáltam ki, hogy mit szól az M7 ahhoz, ha a kikapcsolt készüléket kezdem el rázni, mint az őrült. Mivel bekapcsolt készülék esetén ez elkezdte növelni a rögzített lépések számát, így amennyiben a fenti feltételezés igaz, és a kikapcsolt állapotú készülék esetén is rögzítene az M7, akkor ennek így is mennie kellene. A kudarc persze azonnali volt, ezt azóta a redditen Glarznak is kipróbálta: ha mi magunk kapcsoljuk ki a készüléket, akkor az M7 nem rögzít semmit, hiába járkálunk a készülékkel, vagy rázzuk össze-vissza. Ez mondjuk várható volt, de legalább ezt is kipróbáltam.

A fenti esetben viszont a készülék magától kapcsolt ki a lemerülés következtében, ami talán kissé más helyzet, mint amikor mi magunk kapcsoljuk ki szándékosan, így ez az előbbi kikapcsolva rázós teszt önmagában semmiképp sem ad használható eredményt. Ezért ki kellett próbálni, mi a helyzet, amikor a készülék magától kapcsol ki, és rázás helyett inkább sétálgatva.

Tehát semmi egyéb teendőm nem volt, mint megvárni, hogy a készülék lemerüljön, illetve előtte feljegyezni, hogy hány lépésnél tartok aznap. Így az iPhone 5s a teszt reggelén ott hevert az ágyon, és csak azt várta, hogy az utolsó 1% is megadja magát, amit töltöttségként az iOS kijelzett. Ez 13:45-kor történt, és az ezt megelőző aznapi lépésszám 14 volt:

M7_teszt_elotte

Ezután át kellett mennem a közeli bankba, ami egy laza 7 perces séta volt oda, majd az ügyintézés végeztével ugyanennyi vissza. Közben a telefon lemerülve ott volt a zsebemben, ahol egyébként is szokott lenni, és ahol egyébként is mérni szokta az M7 a mérni valókat.

Az ügyintézés után hazasétálva 15:08 körül töltőre dugtam a lemerült készülékem, és amint az pár perccel később bekapcsolt, az első dolgom volt ellenőrizni a Steps+ appban, hogy hány lépést mért lemerült állapotában. Gyakorlatilag nullát:

M7_teszt_utana

Az előző képpel összehasonlítva az is látható, hogy a korábbi lépéseket is újraszámolta az M7 (vagy az app), így az a 11 lépés, amit így többletként mutat a teszt előtti 14-hez képest, csak egy számításból eredő különbség, és ebből nem lehet azt kijelenteni, hogy a lemerült készülék bármit is mért volna.

Ha pedig összehasonlítjuk a fenti eredményt azzal, amit a Jawbone UP-om mért, azonnal látható, hogy a lemerült készülék nem mérhetett semmit, mert az UP szerint 1420 lépést tettem meg oda és vissza, amihez képest a 11 lépésből álló különbség valóban csak számításból eredhet:

M7_teszt_UP1 M7_teszt_UP2

A jobb oldali képen egyúttal az is látható, amikor a 14 lépést rögzítette a készülék (kis “tüske” középtájt), majd ott ültem a gép előtt addig, amíg az iPhone 5s le nem merült, és el nem indultam a bankba, amikor is azonnal megugrott a mozgási oszlopok mérete.

Hogy ne érje szó a ház elejét, természetesen ma bekapcsolt készülékkel is lesétáltam ugyanazt a távot, amit a teszt ideje alatt a lemerült készülékkel, és a bekapcsolt állapotú készülékkel a Steps+ a következő eredményt dobta:

M7_teszt_bekapcsolva

A Steps+ által mutatott lépések számának eltérése az UP-pal szemben szinte biztosan a számított lépéshosszok közti különbségből adódik. Mindenesetre így is jól látható, hogy jelentős az eltérés a Steps+ által kijelzett két érték között lemerült és bekapcsolt állapot esetén.

Konklúzió

A teszt alapján kijelenthető, hogy sem szándékosan kikapcsolt állapotban, sem magától lemerülve nem rögzít semmit az M7.

De nem csak mi jutottunk erre az eredményre, egy másik redditornak sem sikerült reprodukálni a dolgot. Hogy valóban rögzített-e Glarznak készüléke bármit is, és nem csak valami számítási hiba volt mindez, vagy hogy tényleg kikapcsolt állapotban volt-e, és nem csak valami furcsa módon lefagyva, az jó kérdés, de ezt így utólag már nem igazán lehet kitalálni.

Mindenesetre mi ezt már csak a 7.1 megjelenése után tudtuk tesztelni, így ha produkálhatott is korábban bármi okból ilyesmit az iPhone 5s, az a 7.1 óta nem tapasztalható.

Kapcsolódó cikkek:

Kipróbáltuk az Angry Birds EPIC-et – hazai megjelenés hamarosan

csütörtök, március 20th, 2014

A Rovio nemrég bejelentette új játékát, az Angry Birds EPIC-et, amiről korábban már beszámoltunk, hogy egy körökre osztott madaras-malacok RPG játék lesz, ami középkori környezetben, Piggy Island-en fog játszódni. A fejlesztők egyelőre csak Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában tették elérhetővé a játékot, hogy a világszintű megjelenés előtt még kijavíthassák az esetleges hibákat.

Angry-Birds-Epic-Main-Teaser-Image-640x349

A Rovio nagyon jól felépítette a brandet a madarak és malacok köré, így nem akarja, hogy egy új játék esetén teljesen új világot és szereplőket kelljen alkotnia, meg amúgy is mindenki imádja ezeket a kis tollasokat. Már hét Angry Birds játék található az App Store-ban, ami szinte teljesen ugyanolyan, csak más-más történetet elevenít fel, így kicsit más azért a játékmenet, de még egyet már nem biztos, hogy érdemes lenne kiadni. Épp ezért ez az új epizód nem a klasszikus csúzliból kilövős Angry Birds lett, hanem egy fantasy-s, körökre osztott RPG, amiben persze ugyanúgy a tojás lopás az ősi viszály oka és természetesen a malacok a rossz fiúk.

abepic7

A történet elején a varázsló malac (Wiz Pig – a rajzfilmsorozatban ravasz szakácsot szokott alakítani) ellop a malac herceg (Prince Porky) segítségével egy fészekaljnyi (5 db) tojást és Piggy Island erődítményeiben elrejti őket. A harc során Chuck-ot a sárga madarat bebörtönzi a herceg és Rednek nemcsak a tojásokat kell visszaszereznie, hanem a barátját is ki kell szabadítania. A játék előrehaladtával hőseink találkoznak így vagy úgy a többi madárral is, akik csatlakoznak a tojásmentő akcióhoz. Minden madár egy-egy kasztba tartozik és ennek megfelelőek a képességeik. Red lovag, Chuck mágus, Matilda gyógyító, Bomb pedig kalóz. A többi madárig a cikk írásnak pillanatában még nem jutottam el, így nem tudom, mik a képességeik. Nemcsak a madarak tartoznak kasztokba, hanem a malacok is. Náluk is vannak mágusok, kalózok, trollok, és egyszerű simlisek is.

abepic6

Az EPIC egy körökre osztott játék, amiben az egyes csatákban jól meg kell fontolni, melyik madarat melyik malac ellen vetjük be, vagy épp inkább valamelyik védekező képességet használjuk ki. Ugyanis minden körben csak egyszer lehet használni minden madarat (támadásra vagy védekezésre), bár ez alól van egy olyan kivétel, hogy Chuck, a mágus, ha épp olyan  felszerelése van, akkor az ő lépéseként egy másik madár támad. Minden madár más-más ellenfél ellen jó, így fontos, hogy kiket viszünk csatába, ugyanis csak meghatározott számú madarat vihetünk a csatatérre. Minden küzdelem előtt egy mutató jelzi, hogy mennyire lesz veszélyes a küzdelem és hogy hány madarat küldhetünk maximálisan harcba, illetve hogy milyen zsákmányra számíthatunk.

abepic5

A támadásokat úgy tudjuk végrehajtani, hogy a madarak alatt lévő kék kört ráhúzzuk a megtámadandó malacra. Amelyik madarat már használtuk a körben, az alól eltűnik ez a kék kör. Amennyiben védekező manővert hajtanánk végre, elég csak a madárra nyomni, vagy ráhúzni a kék kört egy másik madárra és pajzs, gyógyítás, stb. máris aktív lesz. Hőseink képességei attól függenek, hogy milyen felszerelés van épp rajtuk. Különböző fejfedőket, pajzsokat és fegyvereket kovácsolhatunk nekik, miután megszereztük a megfelelő receptet és alapanyagokat hozzá. Nemcsak harci felszerelést készíthetünk a játékban, hanem különböző mágikus főzeteket, mint például a gyógyító banánturmix, illetve egyéb okosságokat. Elég nagy a lehetőségek tárháza és én még csak egy apró részletét láthattam.

abepic4

Minden támadással a képernyő alján található csilit töltjük fel és amint megtelt, odaadhatjuk valamelyik madárnak, aminek ettől a támadása hihetetlen módon megerősödik. Nem probléma, ha egy-egy madár harc közben elesik, maximum nehezebben tudunk nyerni illetve nem kapunk érte csillagot, de egy madárnak mindenképpen túl kell élnie a küzdelmet. Amennyiben sikeresen legyőztük a gonosz malachordákat (vannak olyan csaták, ahol több hullámnyi malacot kell visszavernünk) a zsákmányért egy kereket kell megpörgetnünk és a csillagok számának megfelelően kapunk érte nyersanyagot. Vereség esetén vigaszdíj jár: pénz, turmix, stb.

abepic2

Piggy Island-en madártávlati nézetből kell kalandoznunk, ahol kis póznák jelzik a csaták helyét (győzelem esetén kis zászló jelzi a csillagokkal dicső tettet). A szigeten kapuk vannak elszórva, melyeken csak a megfelelő kulcs birtokában tudunk átlépni további kalandok céljából, de van egy kapu, amit csak egy barát tud kinyitni, illetve vannak barlangok és pincék, melyeket érdemes minden nap kipucolni értékes zsákmány reményében. A szigeten továbbá találhatóak még boltszerűségek, ahol receptek lehet venni a fejlesztésekhez.

abepic3

Nagyon pozitívan csalódtam az EPIC-ben, eszméletlen jó lett, izgalmas, szórakoztató, szerethető és nagyon addiktív. Egyáltalán nem egy újabb bőr lehúzása a franchise-ról. Érdemes lesz vele játszani majd, mikor nálunk is megjelenik. Ez amúgy még tavasszal várható, de pontos időpont nincs még. Az biztos, hogy ingyenes lesz az EPIC, csak lesznek benne reklámok.

Ha nem tudnál várni

abepic1

Amint a cikk elején írtam, egyelőre csak három ország App Store-jában érhető el az Angry Birds EPIC: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland. Aki rendelkezik olyan Apple ID-val, ami említett országok egyikébe szól, az már most le tudja tölteni a játékot. Akinek pedig nincs ilyen ID-ja, de nem bírja ki, hogy itthon is megjelenjen a játék, az ebben a cikkben megtalálja, hogyan tud Apple ID-t készíteni, és értelemszerűen válasszon a három felsorolt áruház közül.

Neked hogy tetszik? Te fogsz játszani vele?

Kapcsolódó cikkek:

Vendég blogger: Pebble Steel – avagy az okosórák következő generációja

péntek, március 14th, 2014

Egy kedves olvasónkhoz, Istvánhoz már megérkezett az új készülék, melyről most szeretne beszámolni nektek.

Korábban már többször írtunk a Pebble-ről, először mikor kipróbáltuk: Milyen lenne az Apple karórája? Teszteltük a Pebble-t!, illetve mikor pár hónapja a Pebble bejelentette az új generációját a Pebble Steel-t: CES 2014: bemutatták az új Pebble Steel-t. Ha te is küldenél be olyasmit, ami szerinted másokat is érdekelhet, ajánljuk figyelmedbe ezt az írásunkat, amiből minden szükséges részletet megtudhatsz: Vendég Bloggerek, tiétek a terep!

*** 

pebble-steel

Amiért a Steel vásárlása felmerült bennem, az a következő: már a Pebble első verziója is tetszett, de mivel számomra túl műanyag volt, túl sportos, ezért végül nem vettem. Természetesen aki ilyen jellegű órát vesz, az mindenképpen geek kell legyen egy picit, azaz olyan, aki érdeklődik, esetleg függ a kütyüktől, aki a telefonját nem csak telefonálásra használja, hanem nyomkodja – ha kell, ha nem!

A nyolcvanas évek környékén, amikor bejöttek a kvarcórák, mindenki temette a mechanikus órákat! Ma pedig már tudjuk, hogy ezeket a tradicionális szerkezeteket soha nem fogjuk félretenni. Ennek több oka is van. A hagyományokhoz való ragaszkodás, az ilyen mechanikus szerkezetek iránti tisztelet, rajongás, a tartalomban közvetített értékek, esztétika, minőség, státusz kifejezése. Ezek az órák sokszor ékszerként funkcionálnak, vannak olyan férfiak, akik gyűrűt, nyakláncot nem hordanak, de egy szép órát szívesen viselnek. Szóval a mechanikus óra örök.

140106C.Steel-Trio

(3 féle változatban rendelhető)

Mellettük azonban manapság megjelennek ilyen-olyan időt is mérő szerkentyűk, mint most az okosórák. A piac azonban még várja az irányt meghatározó terméket, a Samsung-féle órák nem váltottak ki „instant get” érzést.

A Pebble viszont úgy néz ki, igen, legalábbis számtalan tesztelő szerint jelenleg a legjobb ilyen óra. Mi lehet ennek az oka? Szerintem az, hogy inkább akar óra lenni, mint kézen hordott telefon. Nagyon tetszik a számlap (ők watchface-nek hívják) testreszabhatósága, rengeteg variáció van már, sok elegáns, még több egyedi vagy vicces. Az óra funkció mellett diszkréten kötődik a telefonunkhoz olyan mértékben ahogy megszabjuk neki. iPhone-on amit beállítunk az értesítési központban, az jelenhet meg az óra kijelzőjén. Lehet az bejövő hívás (ami nyomógombbal elutasítható), elolvashatjuk az üzeneteket (például a Viberről jövőket is), vannak appok a Pebble saját alkalmazás-felületéről, a Pebble Store-ból, ezekből egyre több a valóban hasznos, például az iránytű, vagy az ismert Runkeeper futáshoz, és a többi. Az óra-telefon kommunikáció hibátlanul működik, bár az elején volt pár akadás, de ez inkább a telefonom hibája lehetett, elég viseltes szegény (iPhone 5).

pebble-steel-2

Az óra tud rezegni (mégpedig elég erősen), ez nálam sokszor hasznos, mert egyszerűen nem veszem észre a farzsebemben lévő telefon jelzését! A mai napon a munkahelyemen az egyik helységből átmentem a kettővel arrébb lévő öltözőbe, úgy 5-6 méterre, és meglepve tapasztaltam, hogy az ottfelejtett telefon bejövő hívását jelzi, amit laza mozdulattal az órával el is utasítottam, mert nem lett volna értelme felvenni!

Ez az E-Paper kijelző azért jó, mert keveset fogyaszt, és meglepően jól néz ki, bármit is jelez ki, erős fényben is jól látható viszonylag nagy betekintési szögből is. Este meg elég csak picit megrázni a csuklónkat és bekapcsol a háttérvilágítás. Ez utóbbi szintén jól eltalált, nem világítja be a szobát, vagy a moziban az egész sort, csak olvashatóvá teszi a kijelzőt! A többi jellemzőjét szerintem a legtöbb érdeklődő már kívülről fújja, én inkább a szubjektív tulajdonságokra koncentráltam.

Az óra ezzel a fényes, fémes felülettel szerintem az elegánsabb stílust kedvelők célcsoportját célozza meg, inkább a 25-40 éves korosztály kedvence lesz. A matt Pebble Steel már egy kicsit a vagányabb vonalba tartozik, míg bőr szíjjal egyaránt elegáns a matt és a szálcsiszolt is. Gyárilag a bőr szíj van az órán (a matton és a fényesen is), de mindkét esetben kapunk egy fém szíjat is. Mind a valódi bőr szíj, mind a fém számomra egy kicsit olcsónak hat, de egyáltalán nem vészes. Viszont aki maga áll neki kicserélni, nem árt, ha jó minőségű órás csavarhúzója van, mert eléggé meg van húzva a rögzítő csavar, és könnyen összekarcolható az óra a megcsúszó csavarhúzóval. Egyébként is, ha bő a fémszíj, akkor egy órásnak két perc méretre állítani, míg házilag azért nem annyira könnyű ez!

Az óra doboza kimondottan igényes, jól sikerült darab, ezzel is a minőségi kategóriát sugallják, illetve ez is az óra-jelleghez tartozást erősíti: márkás, drága karóráknak szokott lenni ilyen.

Én személy szerint január 8-án rendeltem meg az órát két nap vívódás után (egyúttal 2 nappal a CES bemutató után), egy azt hiszem indexes cikk megjelenését követően. Végül a kezdetben ingyenes DHL szállítás volt az utolsó csepp, ami egészen gyors és pontos volt, persze miután feladták Hong Kongban, mert addig eltelt kereken 8 hét! A Pebble saját fórumán ment az anyázás (bocs a kifejezésért), mert mindenki annyira várta már, mintha egy új iPhone bemutatója utáni hiszti lett volna. Szerintem őket is meglepte, hogy mekkora az érdeklődés, ezért akadozott a gyártás-szállítás. Mostanra a szállítás fizetős lett. Az óra 249 USD, tőlem 56759 forintot vontak le, erre jött még 15000 forint ÁFA, vám nem volt. Lefelé kerekítve 70000 forintról beszélünk, vagy most már inkább 75000 a szállítás miatt. Szerintem ez reális ár egy kifejezetten elegáns, jelenleg a csúcsot jelentő, ilyen jellegű óráért, ami egyébként mégiscsak egy luxuscikk!

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy bár lassan 40 éves vagyok, de mint egy tini az első randi előtt, úgy vártam, hogy megérkezzen, mindezt úgy, hogy van pár karórám, köztük egy elég drága és kedvelt repülős típus is, ami szegény most pihen egy kicsit a Pebble Steel miatt.

Screen Shot 2014-03-13 at 10.45.09

Kapcsolódó cikkek:

Kipróbáltuk az új Mac Pro-t

péntek, március 7th, 2014

Lassan 2 hete, hogy az új, 2013-as kiadású Mac Pro-n dolgozhatok itthon, hála Handrásnak. Mikor hozzám került az Apple “asztali zászlóshajója”, arra gondoltam, hogy ez lesz az egyik legnehezebb cikk, amit eddig Apple termékről fogok írni. Többek között azért, mert lehetetlen rosszat írni róla, és minden elvárásomat teljesítette. Volt akkora szerencsém, hogy pár napig egy Sharp 4K-s monitorral tudtam használni. Ez a kijelző egyébként árban túl is nyúl a Mac Pro árán, amire nem csak én, hanem mindenki más is rácsodálkozott körülöttem. Nyilván nem tudtam belekötni a monitorba sem, a Mac Pro pedig probléma nélkül meghajtotta. Tehát az első pár napot 3840×2160 képpontos felbontáson töltöttem, amibe bizony beletört a bicskám.

macprorender

Sharp 4K

A 4K monitor majdnem akkora meglepetést tartogatott számomra, mint maga a Mac Pro. Eddig úgy gondoltam, hogy lassan, de biztosan a 4k belép az életünkbe, 3-5 éven belül minden nappaliban elérhető lesz. Tévedtem. Őszintén szólva közel sem vagyunk felkészülve a 4K-ra. Hatalmas a felbontás 32 colon is. Olyannyira nagy, hogy internetezésre alkalmatlan, illetve jóformán mindenre. Sajnos az alkalmazások egyáltalán nem erre van tervezve a Mac-en, egy Safari, iTunes vagy akár egy Finder ablak is katasztrófa. Az egérrel jóformán kilométereket kell tekerni hogy egyik helyről a másikra elérjek, és mindezt a szemünkkel is követni kell. Nem csak a szememet kell már mozgatnom, hanem az egész fejemet ahhoz, hogy a kijelző minden részét lássam. Nyilván az iMac felhasználóknak ez már megszokott dolog, de számomra újdonság volt.

macpro4k

(Kattints rá a nagyobb felbontáshoz!)

Ettől függetlenül csodálatos. Megnézni rajta egy 4K videót, vagy dolgozni rajta, videót vágni, képeket szerkeszteni bámulatos és az a hatalmas tér, amiben te vagy, az több mint elég. A Final Cut X-en egy 1080p (de még egy 4K) videó vágása is teljesen kényelmes és a Mac Pro-nak hála hihetetlenül gyors. Tehát munkára hibátlan választás, azonban egy átlagembernek borzasztó. Az én értékrendemet teljesen átformálta a Sharp monitora, amennyiben megteheted, valahol nézd meg és próbálj ki rajta pár alkalmazást.

Screen Shot 2014-02-10 at 16.34.41

(Kattints rá a nagyobb felbontáshoz!)

Mac Pro – külső

A Mac Pro csomagolása és külseje sem mindennapi. Az utóbbi években a professzionális felhasználók már arra gondolhattak, hogy őket bizony elfelejtették, és nem lesz már több frissítés. Mikor az Apple bemutatta az új Mac Pro-t, azt hiszem, mindenkinek tátva maradt a szája. Kibontás és kézbevétel után ez még jobban érződik. Tökéletes termék. Elsőre picit nehéznek tűnik, de ahhoz képest, hogy manapság hogy néz ki egy PC, ez egy műremek. Tökéletesen passzoló, az Apple-től már megszokott minőség, hajszálpontos, mérnöki teljesítmény.

IMG_0843

Mikor leveszed a Mac Pro külsejét, ugyanez fogad. Pofátlanul halk, még a 16.000 rpm-en forgó ventilátor mellett is kényelmesen tudsz aludni. Amennyiben sötétben szeretnék egy külső hdd-t csatlakoztatni, csupán megmozgatjuk a Mac Pro-t és a hátsó LED-ek rögtön segítenek nekünk.

macprogif

Mac Pro – teljesítmény

A leghálátlanabb dolog a Mac Pro-nál a teljesítményről beszélni. Többek között azért, mert szinte lehetetlen megterhelni a gépet. Nem kevés alkalmazással próbálkoztunk, és azok közül is csak 1db volt hajlandó mind a 4 magot 100%-on meghajtani, bár erre a Mac Pro fittyet hányva, 130 fokon sem kapcsolta át nagyobb fokozatra a ventilátorát. Amennyiben Final Cut X vagy egyéb “light-osabb” alkalmazást használunk, éppen hogy megmozgatjuk az eszközt, 10-20%-on fut a processzor. Arról ne is beszéljünk, amikor egy átlagfelhasználó Facebookozik vagy csak videót néz, az a Mac Pro-nak nem jelent semmit! Amennyiben grafikonokra vagy pontosabb adatokra van szükségetek, nézzétek meg Handrás videóját, illetve egy iMac tesztet:

Konklúzió

IMG_0895

A Mac Pro nem más, mint egy munkagép. Amennyiben komolyabban dolgozunk számítógépen, videót vágunk, fotókat szerkesztünk, 3D-ben rajzolunk, a Mac Pro tökéletes választás, ha Apple terméket szeretnénk. Ez a gép 3-5 évig kiszolgál majd minket, professzionális felhasználók számára tökéletes választás. Az átlag embernek, vagy átlag felhasználáskor egyáltalán nem fogunk többet kapni a Mac Pro-tól, ugyanazt, ugyanakkora sebességgel kapjuk meg. Több szifonos kolléga is kipróbálta, szerintem az ő nevükben is elmondhatom, hogy képtelenség belekötni a Mac Pro-ba, de kizárólag annak ajánljuk, aki komolyan munkára tudja fogni. Amennyiben bármilyen kérdésetek van, nyugodtan tegyétek fel hozzászólásban, megpróbálunk rá válaszolni.

Kapcsolódó cikkek:

Peek – dobd fel a szürke hétköznapjaidat

vasárnap, február 23rd, 2014

Még a hét elején akadtam rá a Peek nevű naptár alkalmazásra, és bár ritkán fordul elő velem ilyen, egy percig sem haboztam, hogy kipróbáljam-e.

Mielőtt jobban belemerülnénk, hogy mi is különbözteti meg a Square Mountains csapata által elkészített naptárt az App Store-ban elérhető több ezer másik naptártól, egy dolgot nem árt, ha leszögezünk. Ezt az applikációt a fejlesztők nem professzionális felhasználásra készítették, tehát nem azoknak szánják, akik naponta több tucat bejegyzést és jegyzetet rögzítenek a telefonjukon, hanem azoknak az átlagfelhasználóknak, akik egyszerűen csak élvezni szeretnék a naptár használatát ahelyett, hogy egy majdnem Excel-tábla kinézetű alkalmazást használnának.

Photo 22-02-14 16 35 55

Design

Számomra tökéletes. Egyszerűen nem, vagy csak nagyon nehezen tudnék belekötni. Nagyon szívesen elküldeném ezt a designt sok fejlesztőnek abból a célból, hogy meglássák, így is nézhet ki egy alkalmazás 2014-ben, és személyes véleményem szerint így is kell kinéznie. Igaz, mikor először kezembe vettem az appot, azonnal egy másik jutott eszembe a kinézete és a használati módja alapján, mégpedig a Clear.

Photo 2014.02.21. 19 43 53 IMG_2292

(Balra a Peek, jobbra a Clear)

Egymás mellé téve a két alkalmazást azért meglehetősen nagy a hasonlóság, amit én kicsit sem bánok. Mivel a Peek designja a végletekig le lett egyszerűsítve, nem találunk rajta semmilyen felesleges és oda nem illő gombot, kapcsolót, sőt; egyáltalán nem találunk alapállapotban semmilyen gombot az alkalmazáson, ebből pedig csakis egy dologra következtethetünk: igen, az egész alkalmazás gesztusvezérelt.

Photo 2014.02.21. 19 45 19 Photo 2014.02.21. 19 44 01

“Úgy döntöttünk, ahelyett, hogy a megszokott navigációs elemeket használnánk fel a tervezés során, inkább szakítottunk a hagyományokkal és teljesen újragondoltuk a felhasználói felületet. Hiszünk abban, hogy a kezelőfelületen még nagyobb hangsúlyt kaphat a tartalom. Mikor a tartalomra fókuszálunk, akkor a hagyományos navigációs elemeknek a háttérbe kell szorulniuk, hogy ne vonják el a figyelmünket. Mindennek a megvalósítását a gesztusvezérelt interfész tette lehetővé, ezáltal a design még letisztultabb, még kifinomultabb és még élvezhetőbb lehet mindamellett, hogy a használati sebességet is nagyban növeli.”nyilatkozta a TechCrunch újságírójának Amid Moradganjeh, a Peek designere.

Használat közben

Bevallom, rengeteg olyan alkalmazáshoz volt már “szerencsém”, amelyek papíron és az interneten remekül mutattak, nagyon látványosan működtek a videókon, a való életben azonban öt perc után a virtuális kukámban kötött ki többségük. A Peek esetén is azonnal megnéztem a cikk alján található promó videót és azután indítottam csak el az alkalmazást elég nagy kétségekkel, hogy ez vajon tényleg így fog-e működni a gyakorlatban. Mivel jelenleg egy iPhone 4s-t használok, ezért még nagyobbak voltak az aggályaim, ugyanis a fejlesztők azt is kiemelik, hogy elsősorban iPhone 5-re optimalizálták a Peeket.

content events

Nem csalódtam! Tényleg úgy működik minden funkció, ahogyan azt majd a videóban láthatod, még iPhone 4s-en sem akadozik vagy szaggat semmilyen funkció.

Photo 2014.02.21. 19 45 53 Photo 2014.02.21. 19 46 49

Az alkalmazás első indításakor a Peek egyből rákérdez, hogy megengedjük-e neki, hogy megnyissa a már létező naptárunkban található információkat. Miután engedélyeztük neki a hozzáférést, az összes eseményünk és bejegyzésünk ott vár már minket készen, így már nem kell törődnünk a felesleges importálási beállításokkal és természetesen ez a folyamat minden másodpercben lejátszódik oda-vissza, így ha valaki a Mac-en is szereti használni a gyári Naptár alkalmazást (mint például én), annak nem kell lemondania róla.

Photo 2014.02.21. 19 44 15 Photo 2014.02.21. 19 44 29

Egy új bejegyzés rögzítéséhez egyszerűen csak hosszan kell nyomnunk az adott napra, majd pedig gesztusok segítségével beállíthatjuk, hogy mikor, hol, mennyi ideig és milyen típusú programunk lesz. Ezen kívül még megadhatjuk, hogy milyen hamar figyelmeztessen minket az alkalmazás az esemény előtt, de itt véget is ér a funkciók tárháza. “A Peek megalkotásával az volt a célünk, hogy eltávolítsunk minden nyomasztó és felesleges funkciót a mobil naptárakból. Teljesen újraértelmeztük az útközben, rövid idő alatt történő naptárbejegyzések létrehozását. A Peek nem csak egy minimalista és egyszerű applikáció, pont a megfelelő mennyiségű és minőségű információkat jeleníti meg ott, ahol szükségünk van rá anélkül, hogy egy csomó felesleges funkcióval terhelnénk magunkat.”

Még két apróság

Az egyik leglátványosabb funkciója a Peeknek, amellyel még egy másik alkalmazásban sem találkoztam, az az óra megjelenítésének módja. Mivel az alkalmazás alapesetben teljes képernyőn fut, ezért nem látjuk a felső menüsávban található órát. Ezen probléma megoldására találták ki a fejlesztők azt a funkciót, hogy ha a tenyerünkkel eltakarjuk a képernyő felső részét, árnyékot létrehozva, akkor előtűnik az óra. Nagyon látványos! ;)

2014-02-22 19_55_19

A másik kedvenc funkcióm már egy szokásosabbnak mondható, viszont annál inkább kedvesebb megoldás. Amikor már végképp túlzsúfoltnak érezzük a napunkat vagy csak éppen unatkozunk, elég megráznunk a telefont és a Peek kitalál nekünk valamilyen kedves feladatot, mint például hívjunk fel egy rég látott ismerősünket, menjünk el egy kicsit edzeni vagy éppen csak csináljunk bármit, ami boldoggá tesz minket.

Photo 2014.02.21. 19 46 13

Összegzés

Photo 22-02-14 16 34 40

Összességében csak ajánlani tudom a Peek naptárt és ha tényleg nincs szükségünk professzionális funkciókra, akkor semmi akadályát nem látom, hogy miért ne töltsük le. Gyönyörű, egyszerű és gyors. Egyetlen negatívumként csak az iPad verzió hiányát tudom felhozni és nagyon remélem, hogy a fejlesztők hamarosan meglepnek minket egy iPadre optimalizált változattal is.

A használatot rendkívül jól és valósághűen tükrözi az alábbi videó:

A Peek 1.99 dollárért megvehető az App Store-ban:

Peek Calendar - Simple & Minimalist Cal Peek Calendar - Simple & Minimalist Cal
Ár: 2.69 EUR
Méret: 5.27 MB
Verzió: 1.0.10
Értékelés:

Neked melyik a kedvenc naptár alkalmazásod?

Kapcsolódó cikkek:

Adonit Jot Script Evernote Edition teszt

szerda, február 19th, 2014

Körülbelül egy hete kaptam tesztelésre az Adonit Jot Script Evernote Edition tollat az iPad készülékemhez és bevallom, nagyon izgatottan vártam, hogy vajon hogyan is fog telni a vele közös hetünk, ugyanis sohasem használtam még tollat az iPademhez.

Szeretném leszögezni, hogy mivel nem vagyok grafikus, sem pedig kiemelkedő rajzképességekkel rendelkező művész sem, ezért az én célom egyszerű volt: írni szerettem volna, írni és jegyzetelni az egyetemi óráimon.

IMG_0058

A Jot Script a legvékonyabb tollheggyel rendelkező stylus a piacon a Pixelpoint technológiának köszönhetően, amely megvalósíthatóvá tette az 1.9 milliméteres tollhegyet, ami 70 százalékkal kisebb, mint a legközelebbi versenytársé, ami 6 milliméter. A Jot Script másik különlegessége, hogy alacsony fogyasztású Bluetooth 4.0 technológiával is rendelkezik, aminek köszönhetően mikor csatlakoztatva van a toll az iPadünkhöz, akkor nem veszi figyelembe a tenyerünk által véletlenül ejtett foltokat a “papíron”, ezáltal egy sokkal természetesebb tollhasználatot biztosítva.

pp-feature1

Ugyanakkor ennek az előnynek a kihasználása speciális alkalmazásokat kíván, így el is jutottunk az “Evernote Edition” név magyarázatához. A támogatott alkalmazások listájáról az Adonit honlapján teljes körű tájékoztatást találhatunk, miszerint a Penultimate, a Noteshelf, a ZoomNotes és a GoodNotes támogatja kiemelten a tollat, ami nem azt jelenti, hogy más alkalmazásokkal nem működik a Jot Script, hiszen még az iOS-en belüli navigálásra is használhatjuk, hanem más alkalmazások nem támogatják a “tenyérelutasító” funkciót.

Mivel az egész teszt során vegyes érzéseim és tapasztalataim voltak a Jot Script tollal kapcsolatosan, ezért úgy döntöttem, hogy a könnyebb átláthatóság érdekében három nagy csoportban próbálom összefoglalni a gondolataimat: előnyök, problémák és az alkalmazások.

Előnyök

Talán az egyik legnagyobb előnye a Jot Scriptnek, hogy a gyönyörű kidolgozásának és kifogástalan minőségének hála rendkívül jó érzés kézben fogni, nem válik kényelmetlenné hosszú távon sem, nem nehéz és legfőképpen nem nyomja az ember kezét. Először egy nagyon kicsit vastagnak tűnhet, de mára már azt kívánom, bárcsak az igazi tollam is ilyen lenne. Az eddigi stylus-okhoz képest pedig kifejezettem karcsúnak és könnyűnek számít.

IMG_0062

A dizájnnal kapcsolatban még egy dolgot szeretnék kiemelni, ami különösképp megragadta a figyelmemet, mégpedig azt, hogy nincsen a végén az a kis tapadókorong-szerű végződés, amit mindig félt az ember más vékony tollak esetén, nehogy letörjön. Sőt, egyáltalán nincs a tollnak olyan eleme, ami bármibe beleakadhatna, egy letisztult alumínium az egész ház.

Közvetlenül az első használat előtt apró problémákba ütköztem, ami a felkészületlenségemnek tudható be, ugyanis mikor felkaptam a tollat, már egyből indítottam is a Penultimate-et, hogy kipróbálhassam. A toll azonban nem fogott. Ezután a kolléga finoman megjegyezte, hogy lehet, be kéne előbb kapcsolni a tollat. ;) Azt viszont tudni kell, hogy a gombot olyan jól elrejtették a toll körül, hogy tényleg csak a szakavatott szem veszi észre. A bekapcsolás után azonban egyből felismeri az iPad, valamint a Penultimate is csatlakozik rögtön és már indulhat is a móka.

pendesign

Használat közben valóban nagyon pontosan lehet írni, bár azért még mindig van egy kisebb szakadék az igazi toll és a stylus-ok világa között, tehát aki a valódi papír és toll élményét várja, az rossz helyen keresgél. Véleményem szerint még nagyon sok időnek kell eltelnie, mire bátran kijelenthetjük, hogy egy képernyőn kézzel írni pontosan ugyanazt az élményt nyújtja, mint a hagyományos kézzel írás.

Problémák

Szeretném a számomra legidegesítőbb és legjelentősebb problémával kezdeni, ami nem más, mint a folyamatos késés. A Jot Script kiemelkedő előnye egyben a hátránya is, mivel a Bluetooth technológiának hála ugyan folyamatosan kommunikál a két eszköz, azonban ugyanennek köszönhetően mindig fennáll egy folyamatos, jelfeldolgozásból eredő csúszás, ami valójában csak a másodperc tört részét jelenti, de akkor is érezhető, látható és zavaró.

A másik probléma, ami nálam nem jelentkezett ugyan, de nagyon sok felhasználót zavart, az a hangos kopogó hang, ami az írás közben keletkezik, ahogyan a toll hegye érinti az üveget. Én egy viszonylag elég vastag fóliát használok az iPademen, így ez a hang szinte észrevehetetlen és egyúttal bátran kijelenthetem, hogy semmilyen hatással sincs a fólia a toll működésére, hiszen mindig pontosan és megbízhatóan érzékelte az iPad a mozdulataimat. Aki azonban nem használ kijelzővédő fóliát az iPad készülékén az mindenképpen vegye figyelembe, hogy a Jot Script hegye nem hagyományos gumiból, hanem fémből van, így mindenképpen nagy zajjal fog járni a folyamatos írás. Karcokról természetesen nem beszélhetünk, még a fólián sem, ami egy ilyen minőségű tollnál úgy vélem, alapkövetelmény.

battery

A következő apró probléma, amire szintén különös tekintettel ügyelnünk kell a használat során, nem más, mint az elemek élettartama! Ugyanis ha lemerül az elem, amire szerencsére egy apró LED figyelmeztet minket a bekapcsoláskor, akkor nem működik a toll. Tehát csakis kizárólag bekapcsolt állapotban működik, függetlenül az alkalmazásoktól.

Alkalmazások

Az ok, amiért az alkalmazásoknak egy külön részt szentelek a cikken belül, nem más, mint hogy a Jot Script használatának élménye alapjaiban függ az alkalmazástól, szinte olyan érzést nyújtva, mintha egy teljesen más toll lenne a kezünkben. Mivel számomra elsősorban az írás volt előtérben, valamint az iskolában való hatékony alkalmazás, ezért ennek megfelelően próbáltam megtalálni a számomra megfelelő applikációt és használati módot.

IMG_0065

Penultimate

Ahogyan már korábban említettem, miután megkaptam a tollat, az első gondolatom a Penultimate volt, hiszem ez az az alkalmazás, amelyet az Adonit is használ abban a reklámfilmben, amiben a Jot Script jellemzőit mutatja be.

IMG_0071

Tény, hogy a Penultimate az egyik legszebb jegyzetelő, azonban a saját tapasztalatom szerint ennél az alkalmazásnál volt a legkényelmetlenebb és a legkörülményesebb az írás, mivel itt volt az egyik legnagyobb a már fent említett késés. Így, aki folyamatos kézírásra szeretné használni az iPad készülékét, azt tanácsolom, felejtse el a Penultimate alkalmazást és próbáljon ki valamilyen alternatívát, még akkor is, ha az nem olyan szép és mutatós. Egyszerű ábrák rajzolására, valamint egy-két rövid képlet felírására alkalmas a Penultimate is, de itt meg is állnék a pozitívumok felsorolásában.

Penultimate Penultimate
Ár: Ingyenes
Méret: 42.72 MB
Verzió: 5.2
Értékelés:

MyScript Memo

A méltán híres és közkedvelt MyScript Calculator testvére a MyScript Memo. Igaz, hogy a Memo nem szerepel az Adonit honlapján, mint kiemelten támogatott alkalmazás, így nem is profitálhatunk a Bluetooth 4.0 technológiának köszönhető előnyökből, azonban szoftveres módon nagyon könnyedén orvosolhatjuk a tenyerünk által keletkezett és nem kívánt foltokat, mivel egy mozdulattal beállíthatjuk, hogy a képernyő mely területe legyen inaktív az érintésekre az alkalmazáson belül.

IMG_0080

A Memo igazán nagy előnye viszont akkor mutatkozik meg, amikor exportálni szeretnénk az elkészült jegyzetünket és ezt megtehetjük akár digitalizált szöveg formájában is, ahol miután megadtuk a beviteli nyelvet, amelyek között a magyar is megtalálható, gépelt szöveg formájában menthetjük el a kézzel írt jegyzetünket. Mindez meglepően jól és megbízhatóan működött a való életben is, főleg ha nyomtatott betűket használunk.

MyScript Memo MyScript Memo
Ár: Ingyenes
Méret: 24.52 MB
Verzió: 2.2.1
Értékelés:

UPAD Lite

Nekem az ingyenes alkalmazások közül az UPAD Lite verziója tetszett meg talán a legjobban, mert azzal tudtam a legpontosabb eredményt elérni. Sokkal gyorsabb és precízebb a reakciója, mint a többi alkalmazásnak, amelyeket kipróbáltam. Sajnos itt sem áll módunkban kihasználni a Jot Script Bluetooth technológiáját, de akárcsak a MyScript Memo alkalmazás esetében, itt is kapunk szoftveres védekezést a tenyérlenyomatok ellen.

IMG_0083

Ráadásképp itt már képeket is beilleszthetünk bármelyik dokumentumunkba, amelyekre természetesen rajzolhatunk és írhatunk is. A hab a tortán pedig mindenképp egy speciális nézet, amellyel a papírunk egy bizonyos részét felnagyíthatjuk, ahová írni szeretnénk, így egy sokkal nagyobb területen írhatunk úgy, hogy közben nem nő meg a végső jegyzeten lévő betűméretünk. Ez látható a fenti képen is. Az UPAD alkalmazást tényleg csak ajánlani tudom, bár én csak az ingyenes verziót próbáltam ki, mindenképpen elgondolkozom a fizetős változaton, aminek az ára szintén nem csillagászati, hiszen 4.99 dollárért már megvásárolható az App Store-ban.

UPAD Lite UPAD Lite
Ár: Ingyenes
Méret: 39.68 MB
Verzió: 2.11
Értékelés:

UPAD UPAD
Ár: 4.49 EUR
Méret: 39.67 MB
Verzió: 2.11
Értékelés:

ZoomNotes

A ZoomNotes, tipikusan az az applikáció, amelyik a nagyon ronda, de annál inkább hasznosabb alkalmazások kategóriájába tartozik. Körülbelül ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint a fent említett UPAD Lite, viszont engem annyira negatívan érintett az alkalmazás kezelőfelülete, hogy majdnem letöröltem az első megnyitás után.

Óriási szerencse, hogy nem tettem! Ugyanis van egy rendkívül hasznos funkciója, mégpedig a Power Point és a PDF fájlok szerkesztése. Egész egyszerűen csak meg kell nyitnunk a böngészőben vagy egy másik alkalmazásban (például Dropoboxban) az adott fájlt, majd a “Megnyitás ezzel…” feliratot megérintve kiválaszthatjuk a ZoomNotes alkalmazást. Innentől kezdve teljes szabadságot kapunk az adott dokumentummal kapcsolatosan, bármit kiemelhetünk, bármihez hozzáfűzhetünk még gondolatokat vagy éppen bekarikázhatjuk a számunkra nem teljesen érthető részeket egy adott prezentációban vagy jegyzetben. Igaz, először kicsit nehézkes megszokni, hogy mit hol találunk az applikáción belül, de aki tényleg rááldozza az idejét és megszokja a nem túl szép felületet, az valóban nagyon hatékony lehet ezzel az alkalmazással.

IMG_0088

Összességében tehát ha dokumentumokat szeretnénk szerkeszteni, kiemelni, és jegyzeteket fűzni hozzájuk, akkor tényleg egy remekül használható alkalmazást kapunk 4.99 dollárért. Ráadásképp ne felejtsük el, hogy a ZoomNotes – ellentétben az előző két alkalmazással – szerepel az Adonit listáján, mint a Jot Scriptet támogató alkalmazás, azaz a tenyerünk elhelyezésével sem kell törődnünk jegyzetelés közben.

ZoomNotes - Note take, Sketch, Annotate PDF and Present ZoomNotes - Note take, Sketch, Annotate PDF and Present
Ár: 5.49 EUR
Méret: 36.73 MB
Verzió: 6.0.1
Értékelés:

Noteshelf

Nem tagadom, a legszebb alkalmazást szándékosan a cikk végére hagytam. A Noteshelf egyszerűen lenyűgöző kezelőfelülettel rendelkezik, és az előző alkalmazások után olyan érzés, mintha egy teljesen másik világba kerültünk volna. Minden a helyén van, minden funkció működik, nincsenek félreértések, egyszerűen csak a toll van és az iPad.

IMG_0606

A képernyőfotón látható írást természetesen nem én írtam, viszont ez az első olyan alkalmazás, amelynél azt mondom, hogy ha valóban szépen tudnék írni, akár én is írhattam volna! Ezt a merész kijelentést az előző alkalmazások esetén nem merném ilyen magabiztossággal megtenni. Használat közben, miután a Jot Script-et felismerte az alkalmazás, akárcsak a Penultimate esetén, itt sem veszi többé figyelembe az ujjunk által rajzolt alakzatokat a program, kizárólag csak a tollra reagál a papír területén a képernyő. Ráadásképpen pedig nem csak a Jot Script használható az alkalmazással, hanem még négy másik különleges stylus is.

IMG_0607

A használat során egyetlen negatívumot tudnék talán felhozni, mégpedig azt, hogy a Noteshelf kizárólag PDF dokumentumokat képes szerkeszteni, így ha esetleg PowerPoint prezentációt szeretnénk kiemelni és jegyzeteket hozzáfűzni, akkor azt szerkesztés előtt át kell konvertálnunk. Tudom, nem nagy ügy, de akkor is plusz időt vesz igénybe, ezért fontosnak tartottam megemlíteni. Elismerem, az alkalmazás nem olcsó, hiszen 5.99 dollárért vásárolhatjuk meg az App Store-ban, de úgy gondolom, aki egy ilyen minőségű stylus-ra beruház, annak igazán megéri egy ehhez méltó alkalmazást is beszerezni, hogy valóban ki is tudja használni a Jot Script előnyeit.

Noteshelf - Notes & PDF Noteshelf - Notes & PDF
Ár: 5.49 EUR
Méret: 68.34 MB
Verzió: 8.5
Értékelés:

Összefoglalás

Összességében tehát valóban nagyon sok múlik az alkalmazáson, de aki kizárólag kézi jegyzetelésre szeretné használni az Adonit Jot Scriptet, annak azt ajánlom, inkább ne tegye. A teszt során próbaképpen összehasonlítottam, hogy mennyi időbe telik ugyanazt a szöveget szépen megírni a stylus segítségével, mint begépelni egy iPad minin. Elárulom: a gépelés nyert még úgy is, hogy egy iPad minin tettem azt, és ne feledjük, hogy ebben az esetben a végeredmény egy teljesen kész és szabadon másolható, szerkeszthető dokumentum, ami esetleg tartalmaz egy-két betű elütést, de ettől függetlenül már egy kész szöveg. Ugyanez már kevésbé mondható el a kézzel írott változatról. Erre a megállapításra már az első két nap után eljutottam, a további öt napomat pedig azzal próbáltam eltölteni, hogy megtaláljam azt a számomra megfelelő felhasználási módot, ahol valóban hasznosítani tudom a nálam lévő igencsak drága stylus-t.

Büszkén jelenthetem be, hogy megtaláltam a toll értelmét, ami számomra nem más, mint az egyetemi órákra előre feltöltött és kivetített prezentációk kiemelése, szerkesztése és kérdések rögzítése, valamint egy-két képlet lejegyzése. Erre a feladatra egyszerűen tökéletes a Jot Script. A termék ára 24.980Ft, és itt tudjátok megvásárolni:

Kapcsolódó cikkek:

Mac Pro teszt Handrástól, videóval

hétfő, február 10th, 2014

Handrás tesztelte az új Mac Pro-t, amiről videót is készített. Tény, hogy nem olcsó gépről van szó, de ha valaki arra használja, amire az Apple szánja a gépet, úgy tűnik, nem fog panaszkodni. De lássuk, mit mond róla Handrás.

mac_pro

Egy hete hoztam haza egyet az új Mac Pro-ból, az alap, négymagos modellt. Az első probléma az volt, hogy hova rakjam, hiszen nincsen dolgozószobám. Jobb híjján lepakoltam a gépet meg a 27-es Cinema Display-t az étkezőasztalomra. A második probléma, hogy ha megtartanám a gépet, akkor hova rakhatnám, mert hát a lakást mégsem cserélhetem le miatta…

Merthogy igen, nagyon nagyon szívesen megtartanám. Amíg tesztelgettem a gépet, meg vágtam rajta az alábbi videót, egyre nehezebb volt felállni a Mac Pro mellől, és újra a laptopot használni. Bár idegesített, hogy a 27-es monitoron látom a pixeleket, sőt, mondhatni borzalmas a kép egy Retina MacBook Pro-hoz képest, azért az a 27 hüvelykes képátló igencsak jól tud jönni. Nem véletlenül volt nekem nagyon sokáig Mac Próm, meg 30-as Cinema Display-em.

Persze az se rossz, hogy a blogomra ezt a bejegyzést a kanapémon hanyatt dőlve is megírhatom a MacBook Pro-val. Viszont ha most megint videót kéne vágjak, gondolkodás nélkül visszaülnék a Mac Pro elé.

Nem is véletlenül hoztam haza a legolcsóbb Mac Pro-t, kíváncsi voltam, hogy mit tud a MacBook Prómhoz képest. A 15 inches MacBook Pro-m 800 000 forint, a Mac Pro 950 000 forint. A monitort is számolhatnánk, de az az igazság, hogy ha mindkét gépen komoly munkát szeretnénk végezni, akkor a laptopra is illik rászúrni egy monitort.

Ugyebár a hordozható gépeknél meg kell fizetni, hogy egy vékony házba kell belezsúfolják a gépet, a monitort és az akksit. Ráadásul az akksi teljesítménye erősen megszabja magának a gépnek a teljesítményét is, nyilván nem lehet az aktuális leggyorsabb CPU-t, VGA-t beletenni egy laptopba, hiszen fél óra alatt lemerítenénk a gépet.

Ezzel szemben az asztali gépeknél nem kell ezzel foglalkozni, mehet bele egy nagy házba, ami a csövön kifér.

Várj! Vagyis… Izé… A Mac Pro-t kibontva az ember elkezd kételkedni benne, hogy ez most így működni fog? Ez egy brutális asztali számítógép? Tényleg olyan gyors lesz ez, ahogy az Apple ígéri? Nem lesz zajos? Most akkor itt is azt fizetem meg, hogy a mérnökök belepasszíroztak mindent egy kávéfőző méretű házba?

Elárulom: gyors (nagyon gyors), és semmi hangja. Emellett baromi jól is néz ki, és nem, nem azt fizetjük meg, hogy mindezt egy ilyen kicsi házba pakolták bele. Mielőtt még jönnek a “fele ennyi pénzből jobbat rakok össze” kommentek: keressetek rá, mennyibe kerül két darab AMD D300 videokártya. Elárulom: alsó hangon 500 000 forint, és akkor még kell a Xeon proci, a PCI-ra integrált SSD, RAM, és csak utána jön, hogy mindezt rakd bele egy ilyen kicsi és szép házba.

Na de elég a rizsából, úgyis arra vagytok kíváncsiak, hogy mit tud az új Mac Pro. Arra gondoltam, hogy ha már a fél világ 4K lázban ég, fingassuk meg a Mac Pro-t 4K videóanyagok vágásával. Igazából úgyis csak 1-2 év, és már a mobilunk is 4K videókat vesz majd fel. Le is töltöttem 3 percnyi 4K videót a netről. 20GB… Helló mi?

Csináltam Final Cut X-ben egy projektet, majd ugyanezt a projektet áttükröztem a MacBook Pro-ra is. Az eredmény? A lenti videóból kiderül.

Tudom, tudom, miért nem 1080-as anyaggal próbálkoztam. 1080-at is vágtam, méghozzá a teljes lenti videót a Mac Pro-n vágtam meg, és hát mondanom sem kell, hogy úgy ment az egész, mint egy álom. Egyszerűen nem kihívás a Mac Pro-nak az 1080p. Szinte bármit csinálhat az ember, nincs frame drop, nincs akadozás, hasít, mint kés a vajban. De tényleg. Itt az ideje, hogy megnézzétek most már a videót:

Ha lenne itthon egy dolgozószobám, nagy gondban lennék, ugyanis vennék egy Mac Pro-t második gépnek, kizárólag videóvágásra és fotók feldolgozására. Ráadásul valószínűleg a 6 magos modellt venném, ugyanis időközben azt is teszteltem, és az ár-teljesítmény viszonyt vizsgálva a nagyobbik modell is megéri az árát, és ha már lúd, akkor legyen kövér.

Két dolog hiányzik:

1. Nagyon kellene egy 27 inches Apple retina kijelzős monitor.
2. Nagyon kéne egy dolgozószoba.

Az első pontra a megoldás csak idő kérdése, a második pontra a megoldás az lesz, hogy ha elkészül az irodánk az Andrássy úton, lepakolok egy ilyen gépszörnyet.

Kapcsolódó cikkek:

Kipróbáltuk a Logitech PowerShell MFi kontrollert

kedd, február 4th, 2014

Január elején kaptunk egy Logitech PowerShell MFi kontrollert, hogy megnézzük mit is tud, és mennyit javít a játékélményen, hogy végre nem a kijelzőn kell adott estben rengeteg gombot nyomkodnunk, hanem egy kontrolleren. Röviden annyit, hogy nagyon sokat. :)

logitechmfi1

Egyik nap jött egy email, hogy másnap fogja a futár hozni a kontrollert, ez eléggé felvillanyozott és gyorsan be is szereztem csomó játékot, amit a PowerShell is támogat, hogy legyen sok különböző, amivel kipróbálhatom, hiszen mindössze egyetlen darabbal nem lehet érdemben kipróbálni. Ki kellett próbálnom többel is, hogy meg tudjam állapítani, melyik játéknál nyújt nagyobb élményt kontrollerrel játszani és melyiknél nem.

Az Apple 2 MFi kontroller fajtát engedélyezett a gyártóknak 2 fajta gombkiosztással. A Logitech PowerShellje a dokkolós plusz akksis változatba tartozik és az alap gombkiosztást kapta csak meg. Na de lássuk először, mi is van a dobozban:

A doboz fedele mágnesen záródik, ami nekem nagyon tetszik és utána a Logitech Gaming Gear ‘G’-je domborodik a fedél belsején, majd meglátjuk a gyönyörű fekete, ciánkék mintás kontrollert. A doboz aljában találjuk a kötelező papírokat és a szintén ciánkék színben pompázó kiegészítőket: mikro-USB kábelt a beépített 1500 mAh-ás akksi töltéséhez, az iPod touch 5G-hez használandó betétlapot és a fülhallgató-hosszabbítót.

Miután leszedtük a kontrollerről a mindenféle védő matricát, már bele is rakhatjuk az iPhone 5/5s, illetve iPod touch 5G készülékünket. A kontroller Lightning csatlakozója felfelé tud mozogni, így nem kell félni, hogy ki- vagy berakás közben akár a telefon, akár a kontroller csatlakozója sérülne. A telefon kivétele is roppant egyszerű, hiszen a PowerShellnek van kameranyílása, ami nem csak arra jó, hogy mondjuk valamilyen kiterjesztett valóságos játékkal játszunk (egyelőre ha jól tudom, ilyen nem is támogatja a PowerShellt), vagy csak a készülék kivétele nélkül fotózhassunk, hanem a kameranyíláson keresztül tudjuk kinyomni a telefont is a kontrollerből, majd utána már csak le kell húznunk a Lightning csatlakozóról. Én egy fehér iPhone 5s-sel teszteltem és annak a szélét semennyire se sértette fel a ki- és berakás, bár lehet, hogy a sérülékenyebb fekete iPhone 5 oldalán meg fog látszódni a használat. Természetesen a készülékek csak tok nélkül mennek bele. Párosítani se az iOS-szel, se a játékokkal nem kell a kontrollert, minden automatikusan működik.

logitechpowershell3

A PowerShellen található egy D-Pad, ezzel tudjuk a játékokban a karaktereinket irányítani, hogy merre menjenek és a 4 akció gombbal és a 2 vállgombbal tudjuk a többi funkció alkalmazni, illetve a ‘Pause’ gombbal a menübe lépni. A kontrolleren továbbá van még egy kapcsoló, amivel az iPhone töltését lehet bekapcsolni, ilyenkor a hátulján a ‘G’ jel kéken kezd el világítani. Az 1500-as akksi tapasztalataim szerint kb. 60-70%-ot tud csak a telefonon tölteni, de szerintem ez elég is, hiszen ez elsősorban egy játék-kontroller és nem egy külső akksi. Ennyi töltés is bőven elég, ha komoly játszás közben hirtelen le akarna merülni az iPhone. Amikor a belső akksi elkezd lemerülni, a ‘G’ jel piros kezd el világítani, míg töltés közben kéken pulzál. Arra sajnos nincs mód, hogy ha a telefon és a kontroller is töltésre szorulna, akkor a kontroller USB portján keresztül a telefont is töltsük, ilyenkor vagy szüneteltetnünk kell a játékot, míg a két eszköz külön töltődik, vagy kontroller nélkül kell folytatnunk azt. A D-Pad mellett találhtó még egy kis elhúzható kapcsoló, mellyel az iPhone sleep/wake gombját tudjuk elérni. A Lightning porton keresztül lehet hangot is továbbítani, de a Logitech mérnökei mégis azt találták ki, hogy egy hosszabbító segítségével közvetlenül a telefon jack dugóján keresztül kapjuk a hangot.

logitechmfi2

Elsőre hihetetlenül fura volt, hogy nem a telefont kell fognom és így sokkal szélesebben tartottam a kezem, mégis reflexből a képernyőt akartam nyomkodni, illetve az egész sokkal vastagabb volt, mint a vékony 5s. A kontroller fogását könnyen megszoktam és ma már sok játéknál pont az a fura, ha csak a telefont kell fognom. A PowerShell kényelmesen fekszik a kézben és pont ahol az ujjaim vannak, érdes mintázat van, így jobban tapad a kezemhez és nem kell félnem, hogy heves játék közben kicsúszna a kezemből. A gombok könnyen és jól nyomkodhatóak, bár a D-Pad egy kicsit lehetne érzékenyebb, mert amikor már mondjuk jó félórája járom CJ-vel San Andreas utcáit és folyamatosan csak előre megyek apróbb kanyarokkal, akkor egy kicsit már elkezd fájni a bal hüvelykujjam.

logitechmfi5

A Logitech-nek sokan felróják hibának, hogy miért nincsen a PowerShellen joystick. Ez tényleg egy jó kérdés, mert sok játéknál jobb lenne, ha volna, de igazából azt kell, hogy mondjam: a játéktól függ, hogy jobb lenne-e joystickkal vagy sem. Nagyjából 10-12 játékkal próbáltam ki a kontrollert eddig és vegyes volt, hogy melyik igényelte volna a joystickot és melyik nem. Nagyon sok játék van, aminél azt tapasztaltam, hogy tök jó, szép, meg minden, de egyszerűen túl sok mindent kell nyomkodni a kijelzőn és előfordul, hogy pont az ujjammal takartam ki olyan részt, ami fontos lett volna és volt, hogy épp emiatt haltam meg egy játékban. Kontrollerrel végre nem kell játék közben a zsírfoltokat törölgetni a kijelzőről és teljes valójában élvezhetjük a 4 hüvelykes retina kijelezőt, és ez sokkal nagyobb játékélményt ad, mintha össze kellene tapicskolnunk a kijelzőt.

 logitechmfi3

Annyi remek játékra találtam rá tesztelés során, hogy most egy ideig sok kontrolleres játéktesztre számíthattok, amikben kifejtem majd, hogy az adott játékon hogyan és mennyit változtat, ha kontrollerrel játszom vele, és milyen, ha csak simán. Itt találhatjátok meg a Logitech PowerShell MFi kontroller által támogatott játékok listáját. A lista folyamatosan frissül, amint valami új játék jelenik meg, vagy épp egy régebbi kapja meg a kontroller támogatást. Vannak itt kisebb és nagyobb nevek is, de a listán szerepel például a GTA: San Andreas, a Tomb Raider 1 (mondjuk szerintem ennek annyira rossz az irányítása, hogy nem számít, hogy kontrollerrel játszol vele vagy sem), Galaxy on Fire 2 HD, LEGO Lord of the Rings, Asphalt 8: Airborne, Star Wars: Knights of the OLd Republic, Limbo, Strike Wing: Raptor Rising (ez látható a hivatalos promo képeken), a Sky Gamblers: Cold War és Storm Raiders, vagy épp az Oceanhorn és a Bastion.

A Logitech PowerShell egy minőségi termék, amit élmény használni és szerintem egy remek kiegészítő azok számára, akik sokat játszanak iPhone-on. Az ára nem kevés, így érdemes megfontolni vásárlás előtt, mennyire lesz majd kihasználva, de én nyugodt szívvel ajánlom megvételre, mert a tapasztalataim alapján jó, bár egyenlőre csak ezt a kontrollert próbáltam.

Összegezve a specifikációkat (a hivatalos oldalon további információk is megtalálhatóak): iPhone 5 és 5s, illetve iPod touch 5G készülékekkel kompatibilis és iOS 7 szükséges a működéséhez, 1500 mAh-ás beépített akksi van benne a játékidő meghosszabbítására, 2 váll gombja, 4 akció gombja és egy D-Padja van, illetve egy szüneteltető gomb, egy töltésvezérlő gomb és egy kapcsoló, amivel a telefon ki- és bekapcsoló gombját lehet megnyomni.

A Logitech PowerShell + Battery-t a SzifonStore-ban tudjátok megvásárolni.

Kapcsolódó cikkek: